KezdőlapFormula 175 éve rajtolt el az első Magyar Nagydíj

75 éve rajtolt el az első Magyar Nagydíj

-

Az első Magyar Nagydíj olasz propagandaplakátja

A válasz akkor lenne helyes, ha azt a kérdést tettük volna fel: Mikor volt az első Forma-1-es Magyar Nagydíj? Ássunk egy kicsit mélyebbre…

2011-ben ki gondolná, hogy a Népliget fái között, annak hepehupás, útnak már alig nevezhető aszfaltján egykoron, egészen pontosan 1936. június 21-én, Magyarországon először rendeztek Grand Prix futamot…

Épp 75 évvel ezelőtt rajtoltak el a népligetben az Auto Unionok, Alfa Romeok, Mercedesek, és egy Maserati amiben ráadásul egy magyar versenyző ült Hartmann László személyében.
Óriási eseménynek számított ez, melyet az is bizonyított, hogy mintegy 100 000 néző gyûlt össze, hogy megtekintse a versenyt. Lelkesedésüket mutatja, hogy bár a verseny 11.35-kor kezdődött, 10 órára már elfogytak az ülőhelyek, s még a fák tetejére is felmásztak, csak hogy láthassák a köröző autókat. Ezen túl Horthy Miklós kormányzó is jelen volt a Grand Prix-n.

A versenyzők már 3-4 nappal korábban megérkeztek, pályabejárást és edzéseket tartottak. Az 50 körös versenyt sokáig Bernd Rosemeyer (Auto Union) vezette, ám végül Tazio Nuvolari (Alfa Romeo) nyerte a viadalt, 111 km/h átlagsebességgel, némileg meglepő módon, mivel Magyarországon „illett volna” német autónak nyernie.  Hartmann László volt az utolsó, aki célba ért, 7. lett, a 11 induló között. A 250 km-t 2 óra 14 perc alatt teljesítő győztes díja tízezer pengő volt.

A verseny zökkenőmentes lebonyolításáért 2600 fő felelt; s arról, hogy a mért időeredmények századra pontosak legyenek fotocellás időmérő rendszer gondoskodott. Az aszfalt festését fehér mésszel oldották meg, s mozsárágyú jelezte a startot, a veszélyesnek ítélt helyeket homokzsákokkal biztosították.  A pályán a honvédség 5 hidat emelt, 15 km kerítést emelt és 20 km telefonhálózatot épített ki, 33 állomással; a depók pedig gyakorlatilag a szó szoros értelmében vett istállók voltak.

Az 5 km-es aszfaltcsík 11 jobb és 11 bal kanyarral bírt, az út szélessége 8 és 14,5 méter közötti volt. A pályát 1966-ban bal- és hajtû kanyarokkal bővítették. 1984 október 7-re Forma-1-es futamot terveztek a Városligeti pályára, mely helyszínt később Népligetre változtatták. Azonban ehhez sok fát kellett volna kivágni, a Nemzeti Mûemlék érték sérült volna, így ez a terv meghiúsult, bár egy népligeti F1-es futam ötlete még 1985-ben és 86-ban is felmerült.Így 1986-os első F1-es Magyar Nagydíjunk majdnem a Népligetben került megrendezésre, ami amolyan városi pályaként funkcionált volna. Ám ma visszatekintve, jobban jártunk a megépített Hungaroringgel, hiszen a Népliget a modern kori Forma-1 számára ez a hely már alkalmatlan lenne, így vélhetően már rég nem lenne F1-es versenyünk.

A Népliget aszfaltja autóval való közlekedésre ma majdhogynem teljességgel alkalmatlan, már kerékpárral is enyhe agyrázkódást okoz, az 1936-ból fennmaradt színezett szegélykövek azonban helyenként még mindig fellelhetők.

Az egykori pálya azonban még ma is nagy népszerûségnek örvend, ugyanis az F1 Legends és a Grand Prix Legends szimulátor játékhoz (melyen egykoron Wéber Gábor és Michelisz Norbert is gyakorolt) készült kiegészítő a népligeti pályához!

A jövőben próbálunk majd az egykori pályán forgatni, amolyan összehasonlító jelleggel, de ennek kivitelezésének ideje még bizonytalan.