Életbe lépett csütörtökön az első dízelautó-használati korlátozás Németországban, a légszennyezettség miatt bevezetett intézkedést Hamburgot, az ország második legnagyobb városát és a régebbi dízelmotorral működő kocsikat érinti.
Az 1,8 millió lakosú város Altona nevű kerületének egyik nagy forgalmú főútvonala, a Max Brauer Allee egyik 580 méteres szakaszáról valamennyi járművet kitiltottak, amely Euro 6-osnál alacsonyabb környezetvédelmi besorolású dízelmotorral működik. Egy másik forgalmas altonai utca, a Stresemannstrasse egyik 1,6 kilométeres szakaszáról pedig az Euro 6-osnál alacsonyabb besorolású motorral üzemelő teherautókat tiltották ki.
A korlátozásra és az elkerülő útvonalakra száznál is több közlekedési tábla hívja fel a közlekedők figyelmét. A rendőrség szúrópróbaszerűen ellenőrzi a behajtási tilalom betartását, és egyelőre csak figyelmeztet. Később büntet is, a szabályszegő autósok 25 euró (8000 forint), a teherautósok 75 euró bírságot kapnak. A korlátozás nagyjából 180 ezer hamburgi autóst érint.
Jens Kerstan környezetvédelmi szenátor csütörtöki tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a nitrogén-dioxid-szennyezés csökkentésének minden egyéb lehetőséget kimerítették, így nem volt más választásuk, mint a dízelüzemű járművek használatának korlátozása.
A tartományi rangú város kormányának környezetvédelmi ügyekért felelős tagja hozzátette, hogy a korlátozást akkor vonják vissza, ha az egészségügyi határérték alá süllyed a levegő nitrogén-dioxid-tartalma, vagy ha a szövetségi kormány az érintett járművek korszerűsítésére kötelezi a gyártókat. A Zöldek pártjának politikusa bírálta a szövetségi kormány politikáját, szerinte a berlini vezetés az autóipari cégeket védi a polgárok egészsége helyett.
A korlátozás lakossági fogadtatása vegyes. A Max Brauer Allee egyik kávézójának üzemeltetője, Hans Hetges az Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak elmondta, hogy a környékbeliek már régóta dühösek a döntéshozókra a rossz levegő miatt. Az út mellett már több mint egy évtizede működik egy mérőberendezés, amely mindig is az egészségügyi határértéket meghaladó szennyezettségi értékeket mutatott, „és soha nem történt semmi”.
A korlátozást végül csak azért vezették be, mert „Brüsszel azt mondja, hogy mostantól fizetnetek kell” a légszennyezettség miatt – tette hozzá a hamburgi férfi, akinek 35 éve van kávézója a Max Brauer Allee-n.
Sascha Stratmann, aki vásári standján friss epret árul az út mentén, azt mondta, hogy a behajtási korlátozás „elmebaj”. Felvetette, vajon mire jó két kilométernyi útszakasz lezárása, ha három kilométert kell miatta kerülni. A végeredmény az, hogy még több kipufogógáz kerül a levegőbe – mondta a kereskedő az NDR-nek.
A korlátozás alapja a szövetségi közigazgatási bíróság februári döntése, amely lehetővé tette, hogy kitiltsák a régebbi dízelüzemű járműveket a szennyezett levegőjű városokból. A döntés több millió tulajdonost érinthet Németországban, járműveik értéke a használat korlátozásának lehetősége miatt csökkenhet, a motor átalakítása pedig a gyártókat terhelheti meg milliárd eurós nagyságrendű költségekkel.
Az Európai Bizottság május közepén beperelte Németországot a főleg a dízelmotorok használatával a légkörbe kerülő nitrogén-dioxid egészségügyi határértéken felüli kibocsátása miatt. A Brüsszel által indított per súlyos pénzbüntetéssel érhet véget.
Kormányzati adatok szerint a szennyezettség nagyjából 70 településen haladja meg az európai uniós szabályokban engedélyezett szintet. A Bild című lap csütörtöki összeállítása szerint Hamburg után csaknem valamennyi nagyvárosban korlátozhatják a dízelautók használatát, a többi között Berlinben, Münchenben, Frankfurtban és Stuttgartban is szükség lehet erre a légszennyezettség miatt.
A szövetségi kormány korlátozások, behajtási tilalmak nélkül kívánja orvosolni a problémát. Andreas Scheuer szövetségi közlekedési miniszter május közepén bejelentette, hogy az önkormányzatokkal kidolgoznak egy programot, amelynek végrehajtásával 10 alá csökken a légszennyezéssel sújtott települések száma a dízelmotoros járművek kitiltása nélkül.