KezdőlapAutomobilÚj magyar sikertörténet - Bemutatkozott a Neumann H2 az ENSZ COP28 klímacsúcson

Új magyar sikertörténet – Bemutatkozott a Neumann H2 az ENSZ COP28 klímacsúcson

-

Egyedülálló hidrogénnel hajtott multifunkcionális járművet fejlesztett ki a kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszéke.

A Neumann H2 névre keresztelt járművet egyedüli magyar innovációként az ENSZ 2023-as Globális Klímacsúcsán, a COP28 konferencián mutatták be az Egyesült Arab Emirátusokban. A dubai esemény fókuszában a “ROAD TO ZERO” kampány áll, amelynek célja, hogy a globális felmelegedést megfékező megújuló energiaforrások alkalmazására a mobilitásban és az energiaszektorban is elsőszámú megoldásként tekintsenek a tagállamok.

Az alternatív energiaforrások, mint az elektromos, szolár vagy hidrogén meghajtás bevezetése a mobilitásban a kampány célkitűzéseinek alapkövei, ugyanakkor elterjedésük a felhasználók és az általános közvélekedés meggyőzése nélkül a kívántnál lassabban halad. Az ismeretterjesztésre és a technológia népszerűsítésére kiváló alkalom az óriási érdeklődést kiváltó COP28, ahol a tagállamok államfői, vezetői és a legnagyobb multinacionális vállalatok képviselői is jelen vannak, sőt felvázolják terveiket egy zöldebb jövőért.

Az autóipar innovációit illetően eddig főként az elektromos autók használata uralja a médiát. A leendő felhasználók azonban a töltési időt, a nagyméretű akkumulátorokat és a töltőhálózat kiépítését hozzák fel ellenérvként az elektromos térhódítás esetében. A hidrogén hajtás ezen területekre kínál megoldást a jövő közlekedésében.

A hidrogén az egyik leghatékonyabb, legtisztább tüzelőanyag. Előállítása víz bontásával, napelem segítségével zöld formában megoldható, továbbá a kőolajból előállított energiaforrásokhoz képest minimális környezetterheléssel jár.

A napenergiával és hidrogénnel működő többfunkciós prototípus jármű a Neumann H2 minden részét az egyetem kollégái fejlesztették és állították össze. Az akkumulátor, a hidrogénhajtás, a jármű vázszerkezetének és kompozit elemeinek kialakítása egyaránt a Neumann János Egyetem munkája. A hatótáv hidrogénnel 150 km, majd akkumulátorról további 100 km. A töltést szabványos portokon, autóipari szabvány szerint valósították meg. A jármű csúcsteljesítménye 12 kW, maximális sebessége 60 km/óra. Alkalmazása zéró károsanyag kibocsátása miatt városi csomagszállításban és gyárterületeken belüli zöld anyagmozgatásban képzelhető el leginkább.

Neumann H2, kecskeméti Neumann János Egyetem
Neuman H2 – Fotó: Neumann János Egyetem

A formatervezés a kecskeméti egyetem mérnök csapatának iránymutatása mellett készült a szintén magyarországi Moholy Nagy Művészeti Egyetem a MOME hallgatói és oktatói által.

A Neumann H2 prototípus járműfejlesztése Dr. Kun Krisztián, a Járműtechnológia Kutatócsoport vezetőjének irányítása mellett zajlott.

A magyarországi kutatók célja az innováció bemutatásán túl a hidrogénnel kapcsolatos téves ismeretek cáfolása is. Dr. Kun Krisztián a Járműtechnológiai Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a korszerű járműipari szintű biztonságtechnika mellett a hidrogén egyáltalán nem jelent nagyobb kockázatot, mint a benzin- vagy dízel üzemű autóink. A jármű hajtása hidrogénből egy tüzelőanyag-cella segítségével elektromos áramot állít elő. Innentől a rendszer egy már ismert elektromos autóval megegyezik, ugyanakkor jóval kisebb kapacitású akkumulátort használ. Melléktermékként csak hő és víz keletkezik és ami lényeges, hogy a folyamat a hiedelmekkel ellentétben nem robbanásveszélyes. A Neumann H2 esetében ráadásul a szükséges töltést nem csak a hidrogénből előállított forrásból nyerjük! A felépítményének oldalai napelemek, amelyek segítségével szintén tölthető az akkumulátor. Így a Neumann János Egyetem innovációja esetén a hidrogén-elektromos-solar hármasból együttesen nyerhető energia.

A Neumann János Egyetem kutatóinak célja volt továbbá, hogy a hidrogén- és elektromos meghajtású járművekkel kapcsolatos alkalmazott kutatásokat támogassák egy prototípus létrehozásával.

A mintaoltalmi- és szabadalmi lehetőségeken túl elsődleges szempont volt, hogy a közvéleményben is elfogadottá tegyék a hidrogénalapú járműveket és a hallgatókat az egyetemi tanórákon gyakorlati példán keresztül vezethessék be a jövő közlekedésének egyik eszközébe.