Bizonyára mindenki ismeri többé-kevésbé a Lotusokat, hiszen a Lotus Cup Eastern Europe-nak köszönhetően hazánk versenypályáin is évről-évre feltűnnek. A szériában javarészt Exige-ekkel találkozhattok, bár az elmúlt versenyhétvégéken Elise-ek is feltűntek. Most pedig épp az Elise kerül célkeresztbe. Az Elise, mely „feltámasztotta” a Lotust.
Az 1996-ban debütált Lotus Elise-t a Lotus akkori tulajdonosa, Romano Artioli keresztelte el, unokája, Elisa után. Elisa mára 22 éves, még tanul, és hűséges Lotus Elise-éhez.
„Építészetet tanulok, de még nincs konkrét elképzelésem, mi az álommunkám. De mindenképp olyasmit szeretnék, amiben kiélhetem a kreatív oldalamat.”
Elisa nem rég bukkant fel Instagramon, és bevallom először én sem voltam benne biztos, hogy tényleg ő AZ az Elisa, de közzétett fotóival bizonyította, hogy nem átverésről van szó.
„Általában, mikor elmesélem a sztorit az embereknek, nem hisznek nekem, azt hiszik, hogy csak ugratom őket. Szerencsére mindig vannak nálam képek, így bizonyítani tudom hitelességemet.„
Így aztán kellően érdekesnek találtam őt és az Elise történetét ahhoz, hogy megkérjem meséljen emlékeiről, élményeiről, de elárulta azt is, milyen megható módon tudott nagypapája, Romano elrepülni annak idején a Lotushoz az Egyesült Királyságba, és miért lett Elise az Elise.
„Bizonyára érdekes dolog tudni, hogy a nagypapám miképp nevezte el az autót: A döntés a Lotus csapaton belüli vita eredménye. Ugyanis a technikai igazgatók az M111 kódnevet adták az autónak. A nagypapám ezzel a döntéssel nem értett egyet, mégpedig azért, mert az M111-et minden országban máshogy ejtik, és egyébként is, Colin Chapman mindig „E” betű neveket adott a Lotus autóknak és a nagypapám tiszteletben akarta tartani ezt a hagyományt, mely meghatározza ezeknek az autóknak az identitsát. Ezen kívül az Elise teljes mértékben az ő az elképzelései szerint jött ki, miután egy verseny volt számos tervező és design center között, melyet az építész Giampaolo Benedini koordinált, aki a Bugatti EB 110-es stílusának alakulását vette alapul.”
„Aztán a Lotus Elise dizájnja a legsikeresebb lett és a legjobb példa a tradícióra és a Lotus stílusára, melyet Julian Thomson, a Lotus tervezőcsapatának feje tervezett. Mára ő az egyik legsikeresebb autóipari tervező a világon (talán épp az Elise-nek köszönhetően) és most a Jaguar Land Rover Groupnak dolgozik. A Lotus történetében az Elise lett a gyár bestsellere. „
„Én ugyanabban az évben születtem, amikor a Lotus Elise megépült. Az én nevem, az Elisa az édesanyám ELena és a nagynéném ISAbella nevének összemosásából született.
„A nagypapám máig emlékszik arra, hogy miután a modenai bíróság ítéletét követően a Bugatti Automobili csődbe ment, a család mennyit segített azokban a nehéz napokban. A nagyapámnak azonnal az Egyesült Királyságba kellett mennie, hogy átvegye a közvetlen irányítást a Lotusnál, s vállalnia a kockázatot, hogy ugyanúgy fog járni, mint a Bugattival. De a bíróság blokkolta minden személyes számláját, így nem volt egy fillérje sem. Szombat este volt, és Elene (25) és Isabella (22) felállítottak egy standot Bolzano főterén, ahol vasárnap bolhapiacot tartottak. Eladták a régi könyveiket, ruháikat, játékaikat, és összesen 80 000 lírát (azaz 40 eurót) kerestek, amit odaadtak a nagyapámnak, a megtakarított pénzükkel együtt, így tudott gyorsan Norwich-be utazni a Lotushoz. A pénzből jegyet tudott venni, és annyira meghatódott, hogy úgy döntött, itt az ideje egy kis napfényt hoznia haza„
„Éjt nappallá téve dolgozott az Elise-en, és stabilizálta a Lotus pénzügyi helyzetét. Aztán eljött a Frankfurt Motor Show, a bemutató ideje. Senki nem látta még az Elise-t, és 10:30-ra a standunknál voltak az iparág vezetői és a sajtó. Minden újságíró és fotós várta a friss híreket a Lotusról. Sokan álltak a standunk körül, ahol egy forgó színpadon volt az autó, letakarva egy vászonnal, melyen az állt: „Én vagyok ELISE”. Amikor leleplezték az autót, azt látták, hogy a vezető ülésen egy kislány ül, belekapaszkodva a kormányba, egy olyan ruhában, melyre ugyanaz van írva: „Én vagyok ELISE”. Csak annyit lehetett hallani, „WOW” és hirtelen rengeteg ember futott oda megnézni, hogy mi is folyik ott. El lehet képzelni milyen az, mikor a hatalmas Frankfurt Motor Show-n a fotósok az állványaikkal és felszerelésükkel elkezdenek rohanni, hogy ne maradjanak le a hírről… A magazinok címlapjain közöltek minket, ingyen. Ez akkora lökés volt, hogy újjászületett a gyár.”
Azóta Elisa felnőtt, és végre már maga is hajthatja a róla elnevezett autót.
„Még mindig megvan a Lotus Elise-em. Az a darab, amit akkor kaptam a nagypapámtól, amikor még kisgyerek voltam. Nehéz volt kivárni, míg végre elég idős lettem hozzá, hogy vezethessem… De az évek ellenére, még mindig újnak néz ki számomra és hűséges vagyok hozzá.”
Számos Lotus kupasorozat létezik Európában, de Európán túl is. Érdekli-e vajon Elisát a versenyzés?
„Mint mindenkinek a családomban, először tanulnom kell, majd új ötleteken, új koncepciókon dolgoznom, hiszen minden üzletágban és szektorban egyre nagyobb szükség van az innovatív ötletekre, hogy tovább lehessen fejlődni, és meg lehessen felelni az új igényeknek. Ez különösen igaz az autóiparban, de minden más ágazatban is. Most nincs időm versenyekre, de néha nagyon-nagyon irigykedek.”
Ami pedig az autósportok követését illeti, a Forma-1 már nem tudja lekötni…
„A Forma-1 manapság nem olyan látványos, mint az korábban volt. Az autók elég rondák, és minden apró részletük konkrét céllal készült, és már nem is nagyon néznek ki autónak.”
Romano Artioli, Elisa nagypapája, a Lotuson túl korábban a Bugatti tulajdonosa volt, még korábban pedig ő vezette a világ egyik legnagyobb Ferrari kereskedését. Felmerül hát a kérdés, hogy Elisa az olasz, vagy a brit autókra voksol? Netán a franciákra, mint a Bugatti?
„A nagyapámat az a megtiszteltetés érte, hogy több, mint 30 évet dolgozhatott közvetlenül Mr. Enzo Ferrarival, haláláig. Az utolsó kép a Ferrari Clubból, hogy összegyűltek a Nürburgringen és 457 Ferrari segítségével kirakták a „W ENZO FERRARI” feliratot. Ez volt a nagyszerű Enzo Ferrari életének utolsó napja, a gyárat pedig átvette a Fiat.
A nagypapám megvette a Bugatti márka jogait a Francia Államtól, és felélesztette a legendás márkát, a világ legszebb autógyárát építette fel, valamint az Ettore Bugatti tradíció legjobb teljesítményt nyújtó és rendkívül gyönyörű autóját. Három világrekordot nyert az EB110-zel. Ezzel párhuzamosan megvette a Group Lotust, aminek nagy szüksége volt rá, hogy a saját lábára álljon és bővíteni tudja piacát.”
„A nagypapám feltétel nélkül szerette azokat a márkákat, melyekkel dolgozott, és mindegyik esetében tiszteletben tartotta azok egyedülálló történelmét, tradícióját, melyet az alapítóik megalapoztak, és ami által híressé váltak.”
De mit csinál manapság Romano Artioli?
„Máig nem állt le a munkával, úgy véli, még nagyon sok teendője van, így, hogy a világ végre megértette, hogy változtatnunk kell annak érdekében, hogy életben tartsuk a bolygónkat, s olyan autókat építsünk, melyek kevésbé szennyezik a levegőt. Mióta kiszállt a Lotusból, nagyon elkötelezett ezen a téren, hogy a közlekedés ne szennyezze a környezetet.”