Égető szüksége lenne a Ferrarinak a szezon korábbi szakaszában meglévő előnyére a ma délután 15 órakor rajtoló Monacói Nagydíjon, de úgy tűnik, mostanra az elfogyott.
Az eddigi versenyeken általános volt, hogy a Ferrarik jól rajtolnak, mivel az erőforrásukban a riválisokénál kisebb a turbófeltöltő, amit így könnyebb megfelelő fordulatszámra pörgetni. Ez a jelenség már az előszezoni teszteken igen látványos volt, mire a riválisok biztonsági aggályokra hivatkozva elkezdtek szabályváltozásért lobbizni, amit az FIA meg is lépett, így bevezette, hogy a rajtlámpák kigyulladásának kezdete előtt figyelmeztető jelzést kapnak a versenyzők, majd 5 másodperc eltelte után gyullad csak ki az első piros, hogy mindenkinek legyen ideje megfelelően felpörgetni a turbót.
Frédéric Vasseur, a Ferrari csapatfőnöke szerint ez az egész politikai játszmázás volt a változást sürgetők részéről annak érdekében, hogy csökkentsék a maranellóiak előnyét ezen a téren, ami azonban ennek ellenére sem tűnt el. Ezt mutatja, hogy az első két versenyen, valamint Miamiban is egy Ferrari állt az élen az első kanyar után, pedig egyik helyszínen sem vörös autó indult az első rajtkockából.
Ám mint arra a The Race a Ferrari előnyének eltűnését taglaló cikkében rámutatott, a legutóbbi versenyen, Kanadában először esett meg, hogy egyik Ferrari sem volt a top3-ban az első kanyarban. A szaklap levezette, hogy míg a két Ferrari együttesen 7, 3, 4, 3, 2 és 2 helyet javított a rajtpozícióján a kanadai hétvégéig a sprinteket is beleszámítva, addig Montrealban a sprinten már csak egyet, míg a versenyen úgy is csak kettőt, hogy Leclerc a 8., Hamilton pedig az 5. helyről kezdett.
Persze ebben részben benne van, hogy Kanadában nem túl hosszú a rajtrácstól az első kanyarig vezető szakasz, de a tendencia még ezzel együtt is világosan látszik: a Ferrari rajtnál tapasztalt előnye fokozatosan csökkent, mostanra pedig lényegében elfogyott. Ennek oka pedig nem az, hogy a Scuderia valamit másként csinál, egyszerűen csak felzárkóztak a riválisok.
Különösen a Mercedes esetében látványos ez a nagy előrelépés – de a Red Bull is megoldotta a gondjait, miután több alkalommal is beragadtak a rajtnál –, ami a legrosszabbul jön a Ferrarinak, hiszen a két W17-es általában előttük végez az időmérőn. Már Kanadában is látszott, hogy Kimi Antonelli és George Russell jobban jött el, mint korábban – a sprinten először vezettek az első kanyarban idén, a futamon pedig csak az intermediate gumikon induló Norris ugrotta át őket –, aminek két oka van.
Az egyik, hogy fejlettebb szoftverrel pontosabban tudják felmérni a tapadási viszonyokat a rajtnál – különösen Miamiban szenvedtek ezzel –, a másik pedig a rajtokat rendre elrontó Antonelli kuplungérzetének javítása. A pontverseny éllovasa Kanadára ugyanis módosított kuplungkart kapott, pontosabban az azon található ujjnyílások kialakítását változtatta meg a csapat, amitől az olasz következetesebben tudja felengedni a kart.
Ez Monacóban is nagy segítségére lehet, ahol kulcsfontosságú a rajt, hiszen annyira nehéz előzni, hogy aki elsőként fordul be az első kanyarba, sokkal nagyobb eséllyel maradhat ott, mint más helyszíneken. Ezt megfordítva a Ferrarinak itt lenne a legfontosabb pozíciót vagy pozíciókat nyerni az indulásnál, mivel később nagyon nehéz lesz. De a rendkívül rövid sprint az első kanyarig a szűk pályával és az előnyül elolvadásával kiegészülve nagyon megnehezítheti a dolgukat.
A 3. helyről induló Lewis Hamilton az időmérő utáni sajtótájékoztatón utalt is rá, hogy nem számít előzési lehetőségekre, így a rajt lehet az egyetlen esélye az előrelépésre.
„Tudjuk, hogyan szoktak alakulni ezek a versenyek. Nagyon nehéz lesz. Nem igazán hiszem, hogy lesz lehetőség előzésre. Remélem, hogy nagyon jól kapom el a rajtot, és talán nyomást tudok helyezni az előttem lévő kettőre. Valószínűleg esőre is szükségünk lenne, de semmi sem lehetetlen. Továbbra is nyomás alatt fogom tartani őket. Nagyon nehéz lesz legyőzni ezt a két versenyzőt. Két kiváló pilótáról van szó, gyors autókban ülnek, és egész hétvégén rendkívül gyorsak voltak” – ecsetelte a hétszeres világbajnok.
„Kár, hogy ez a verseny általában gyakran egyfajta vonatozásba torkollik, abban az értelemben, hogy egyszerűen egymás mögött autózunk. A pálya jellegéből adódóan az autó és a fékek is állandóan túlmelegszenek, ráadásul csak egyetlen kerékcsere lesz, mert az abroncsok nagyon kemények és sokáig bírják. Remélem, hogy a jövőben valaki kitalál valamilyen zseniális megoldást, amellyel ez a futam még szórakoztatóbbá válhat mind a versenyzők, mind a szurkolók számára. De nem tudom. Én így is mindent bele fogok adni. Megpróbálom a lehető legjobban nyomás alatt tartani, valamint hibára kényszeríteni őket, hogy esetleg elrontsanak néhány kanyart.”
Némi reményt ugyanakkor jelenthet az akció szempontjából, hogy az idei évtől nincs DRS, van viszont előzési üzemmód, amelyet a teljes kör során lehet használni. Mivel Monacóban soha nem lehetett nyitni az állítható hátsó szárnyat a legjobb előzési lehetőséget kínáló alagútban, ezen a szakaszon korábban nem alakulhatott ki jelentős sebességkülönbség az autók között, az előzési üzemmódnak köszönhetően ez azonban változhat.