Colin Chapman csapata, a legendás Team Lotus sosem ment a szomszédba az új ötletekért, így esett meg, hogy gázturbinamotoros versenyautót indítottak előbb az Indy 500-on, majd később a Forma-1-ben. Arról nem is beszélve, hogy Indianapolisban még négykerék meghajtású is volt a dolog, és ekkor fejlettnek volt mondható a Lotus 56 aerodinamikailag is.
A csapat Graham Hillt, Joe Leonardot és Art Pollardot nevezte 1968-ban Indianapolisban, miután korábbi sikergyárosuk, Jim Clark elhunyt az év áprilisában egy Formula 2-es versenybalesetben, a Hockenheimringen. Leonard meg is szerezte a pole pozíciót, a versenyen ugyanakkor Hill autója összetört, Pollard autója lerobbant, Leonard pedig néhány körrel a vége előtt még vezetett, amikor majd az üzemanyagszivattyú tengelye. Ezt követően betiltották ott a turbinás és az összkerekes versenyautókat. A Hot Wheels-nél azonban „Lotus Turbine” sokáig nagy siker volt a kicsinyített játékváltozat.
Utoljára a kétszeres Forma-1-es világbajnok, Emerson Fittipaldi hajtotta az 1971-es Olasz Nagydíjon, akkor már az ismert Gold Leaf arany-piros-fehér színekben, tehát a dohánymárkák szponzorációjának a hajnalán. A királykategóriában azonban ez a megoldás túl nehéznek bizonyult, és emiatt itt már soha nem volt versenyképes, a brazilok akkori hőse is csak a nyolcadik helyre tudta behozni Monzában.
Hogy hangzik egy kisebb vadászgép motorja egy nyitott együléses versenyautóban?
