A megszokotthoz képest egy nappal korábban rendezik az Azeri Nagydíj hétvégéjét. A bakui pálya káoszt és dögunalmat is többször hozott már, kérdés, hogy az idei szabályrendszerben mennyire hogyan viselkednek rajta az autók akár általánosságban, akár csapatonként.
Szűk másfél héttel ezelőtt a Forma–1 elhagyta Európát. Hogy év végén visszatér-e, az majd kiderül, hiszen papíron ugyan idén már nem lesz verseny az öreg kontinensen, ám a közel-keleti helyzet miatt ez még változhat. Most viszont ne szaladjunk ennyire előre, foglalkozzunk a következő fordulóval, az Azeri Nagydíjjal.
Mindenekelőtt azt kell megmagyaráznunk, hogy mit keres itt ez a cikk szerdán. Nem mi változtattunk az előzetes megjelenésének időpontján, hanem csak alkalmazkodtunk a menetrendhez, hiszen a megszokotthoz képest mindent egy nappal korábban rendeznek. Mindez azt jelenti, hogy az első két szabadedzést csütörtökön, a harmadik gyakorlást és az időmérőt pénteken, a futamot pedig szombaton fogják megrendezni.
Ennek viszonylag friss oka van, hiszen a magyarázat megtalálásához mindössze 2020-ig kell visszamennünk az időben. Akkor robbant ki a második hegyi-karabahi háború, amelynek kapcsán szeptember 27-ét nemzeti gyásznappá nyilvánították az országban: aznap a konfliktusban elesett azeri katonákra emlékeznek. A Forma–1 pedig ezt tiszteletben tartva így oldotta meg, hogy a verseny ne erre a napra essen.
Káoszt és dögunalmat is hozott már a pálya
A Baku City Circuit olyan értelemben hagyományos utcai pálya, hogy a versenyzők vagy ténylegesen a falak között autóznak, vagy pedig olyan bukóterek mellett, amelyeknél rengeteg időt lehet veszíteni, ha az ember túlságosan lesodródik a pályáról. Ebből a szempontból leginkább a monacói vagy a szingapúri pályára hajaz.
Ennek megfelelően az elmúlt kilenc alkalommal – a helyszín 2016-ban debütált a versenynaptárban, de 2020-ban a koronavírus-járvány miatt nem fogadta a mezőnyt – mindkét szélsőség többször előfordult. Akadtak kifejezetten emlékezetes versenyek, ám volt, amikor unalomba fulladt a körözés: a két végletet talán pont az első két év jelentette: a 2016-os, furcsa módon Európa Nagydíjnak hívott viadallal leginkább vallatni lehetett, egy évvel később viszont teljesen elszabadult a káosz.
Ez a két viadal abból a szempontból is közös, hogy Nico Rosberg és Daniel Ricciardo személyében a győzteseik már nincsenek a mezőnyben. A többiek viszont papíron nyerhetnek, bár Valtteri Bottas (2019) vagy Sergio Pérez (2021, 2023) diadalára azért nem érdemes fogadni. Lewis Hamilton (2018), Max Verstappen (2022, 2025), valamint Oscar Piastri (2024) viszont akár nyerhet is, igaz, aligha ők a legesélyesebbek, de erről majd később.
A bakui pályán keveredik a technikás, nagy leszorítóerőt igénylő szekció a hosszú padlógázas részekkel, ahol jó motorra és kis légellenállásra van szükség. Vezetéstechnikailag talán az óváros mellett elhaladó, a 8-as és a 10-es kanyarok közötti szakasz a legnehezebb, de nem csak ott szoktak autót törni. Ennek kapcsán meg kell említeni a tavalyi időmérőt, amelyet rekordot jelentő hat alkalommal kellett félbeszakítani, de a piros zászló máskor is játszott már komoly szerepet a rajtrács kialakulásában.
A célegyenesben viszont jöhet a száguldás, sőt, tulajdonképpen már előtte, hiszen az utolsó négy kanyar valójában csak egy törés, amelyen padlógázzal mennek át. Ez egyébként a 6,003 kilométeres pálya több mint egyharmadát alkotja, hiszen a 16-os és az 1-es kanyar között körülbelül 2,2 kilométert tesznek meg a versenyzők. A nem hivatalos hétvégi sebességrekord is itt született meg: Bottas a Williams mérései szerint 378 km/h-val repesztett.
🚨BAKU OFFICIAL TRACK MAP
The circuit will have only 2 straight mode zones, just like the last race at the MadRing
A korábbi alkalmakból kiindulva azonban idén aligha látunk ilyesmit. Monzában tökéletesen látszott, hogy hiába a hosszú célegyenes és az alacsony leszorítóerős beállítások, az energia-visszanyerésre épülő hajtásláncok esetében egyszerűen nem volt hatékony a hatalmas végsebesség, olyannyira, hogy ilyen téren 2026-ban még a Hungaroring is gyorsabbnak bizonyult. Természetesen az előzés mód ezen a szakaszon lesz használható, közvetlenül a 17-es kanyar előtt lehet majd aktiválni, míg az egyenes módot a 19-es és az 1-es, valamint a 2-es és a 3-as között fogják majd igénybe venni.
A pályát a 2-es, a 3-as és a 4-es kanyarok környékén újraaszfaltozták, ám a Pirelli szerint ez nem lesz befolyással a tapadásra, ezzel együtt a hétvége során nagy fejlődésre számítanak ezen a téren. Az olasz gumigyártó idén a C3-as, a C4-es és a C5-ös keverékeket bocsátja a csapatok rendelkezésére, miután tavaly a C6-ost nem használták a versenyen. A beszállító hosszú etapokra és ennélfogva egykiállásos versenyre számít, ezzel együtt az abroncsokra érkezhet komoly terhelés, különösen az 1-es kanyar előtti lassulás során, amely egyébként a fékeket is komoly kihívás elé állítja.
Ami az időjárást illeti, a félsivatagos éghajlat miatt arrafelé viszonylag ritka az eső, amely a mostani hétvégét is elkerüli. A hőmérséklet várhatóan viszonylag kellemes lesz, csütörtökön közel 30, míg a következő két napon 24-26 fokra lehet számítani. A légmozgás viszont idén is komoly kihívás elé állíthatja a mezőnyt: az első és az utolsó napon az előrejelzések alapján 30 km/h feletti széllökések várhatóak, ami nyilvánvalóan nem kellemes, de semmi a péntekhez képest, amikor ez 70 km/ fölé is mehet.
Ismét a Mercedest kell legyőzni?
Azok után, hogy a nyári szünet környékén apadni látszott a Mercedes fölénye, a brackley-iek Monzában újra erődemonstrációt tartottak, és még úgy is agyonverték a mezőnyt, hogy Kimi Antonelli csak a tizenkilencedik helyről indult. Mindez azért releváns, mert Bakuban is vannak hosszabb padlógázas szakaszok, különösen a már említett célegyenes, emiatt pedig nagyon fontos az energiamenedzsment. Ebben pedig még mindig a csillagosok a legjobbak.
Az olasz versenyző 81 pontos előnyből várja a hétvégét, így lassan elkezdheti beosztani ezt a különbséget csapattársával, George Russell-lel szemben. Utóbbival kapcsolatban korábban felmerült, hogy Bakuban fog új motort kapni, ami büntetést eredményezne, de a legfrissebb híresztelések szerint a Mercedes úgy döntött, hogy ez a következő, amerikai tripla hétvégén fog megtörténni, amikor már bevetik az ADUO-rendszer értelmében megkapott motorfejlesztési zsetonjukat.
Ugyanez viszont talán nem igaz Charles Leclerc-re, akivel kapcsolatban olyan pletykák jelentek meg, hogy bár a monzai erőforrása nem szenvedett végzetes károsodást, de a Ferrari biztonsági okokból már csak szabadedzéseken fogja bevetni, az időmérőre pedig újat kap majd, így a rajtrács végéről indul. Ha ez valóban így lesz, akkor biztosan nem fog megdönteni egy kétes értékű rekordot: jelenleg négy pole-pozíciónál tart ezen a helyszínen, de egyszer sem tudott nyerni, hasonlót pedig csak Jim Clark produkált Monacóban.
A Ferrari a kanyargós szekcióban lehet előnyben a Mercedesszel szemben, ám a maranellóiak esetében nem csak az a kérdés, hogy milyen teljesítményre lesznek képesek. Az előző három hétvégén egyaránt voltak kisebb nagyobb egyet nem értések, olykor konfliktusok a csapaton belül, Hamilton pedig rendre a középpontban volt. A Scuderiának tehát már jól jönne egy hétvége, amikor nem szolgáltat ilyen jellegű beszédtémát.
A McLarennél más jellegű problémák vannak, és ez csak a garázs egyik felére érvényes, hiszen Piastri immáron hónapok óta nem találja a megfelelő tempót. Lando Norris szintjétől pedig jelenleg nagyon messze van: a címvédő az előző négy nagydíjból akár hármat is megnyerhetett volna, de Madridban a balszerencse megfosztotta őt a győzelemtől. Kérdés, hogy Bakuban mire megy majd a Mercedesekkel és a Ferrarikkal szemben.
A legnagyobb sötét lovat talán a Red Bull jelenti. Verstappen a legutóbbi négy alkalomból háromszor is felállhatott a dobogóra, igaz, ebből kétszer előrébb végzett, mint amire a tempója predesztinálta. Monzában viszont stabilan harmadik erő volt a Mercedesek között, ami jó jel lehet számára egy olyan pályán, ahol ennyire fontos az egyenesbeli tempó. Ami biztos, hogy a csuklósérüléséből felépült Isack Hadjar három kihagyott forduló után visszatér a csapathoz, aminek következtében az őt helyettesítő Liam Lawson visszaül a Racing Bullsba, míg Yuki Tsunodának eddig kellett beugrania.
Végezetül érdemes megemlítenünk két csapatot a mezőny hátsó feléből. A Monacói Nagydíj óta pontszerzésre képtelen Williamsnél megérkezik a várva várt fejlesztési csomag, amelytől szignifikáns előrelépést remélnek. Az Aston Martin pedig szintén előrukkol néhány újítással, ám az ő teljesítményüket a Honda motorja vélhetően nagy mértékben korlátozni fogja. A két istállót alighanem egymáshoz, illetve a fejlesztéseit Madridban bevető Haashoz lesz majd érdemes hasonlítani.