Jarno Zaffelli kijelentette, csak minimális változtatási lehetőségek vannak a Madring nyomvonalát illetően. A pályát megtervező cég vezérigazgatója egy közkeletű tévedést is megcáfolt.
Finoman szólva sem nyerte el a közvélemény tetszését az új madridi pálya, már ami a nyomvonalat illeti. A Spanyol Nagydíjnak először otthont adó helyszín nem sok előzést, illetve valódi csatát szolgáltatott, így a pilóták és a szurkolók sem élvezték a versenyt. Persze – valljuk be őszintén – ez több aszfaltcsíkon előfordul, de itt még a kisebb kategóriák futamai is unalomba fulladtak.
A következő napok egyik slágertémáját a különböző változtatási lehetőségek szolgáltatták. Erről több versenyző is elmondta a véleményét, az esemény lebonyolításáért felelős Luis García Abad pedig már arról beszélt, hogy nyitottak az FIA javaslataira. A pályát megtervező cég vezérigazgatója azonban egyetlen mondattal sokkal negatívabb színben tüntette fel a jövőbeli kilátásokat.
„Néhány változtatásra van lehetőség, de ezek minimálisak – nyilatkozta az olasz Motorsport.com-nak Jarno Zaffelli. – A nyilvános kijelentések alapján úgy tűnik, hogy a szóba került opciók közül néhány közelebb áll azokhoz a célokhoz, amelyek már az eredeti projektünkben is szerepeltek, beleértve egy előzési lehetőséget az ötös kanyarban.”
Valóban, az egyik legtöbb kritikát az 5-ös kanyar kapta, egyrészt a szűk mivolta miatt, másrészt pedig azért, mert már a féktáv alatt is kanyarodni kell. Ezen a részen egy ütközés is történt a két hazai pilóta között, miután Fernando Alonsónak nem maradt helye Carlos Sainz és a fal között. Az olasz szakember azonban rámutatott, eredetileg mást akartak itt.
„Azt szerettük volna, hogy az ötös kanyar szűkebb legyen, és kevesebbet kelljen ott kanyarodni – fogalmazott. – És a tervünkben a hatos kanyar belső íve mellett nem aszfaltozott bukótér volt, hanem kavicságyas megoldás, hogy a versenyzőket arra kényszerítsük, hogy lassabb útvonalon menjenek, és ne egyenesítsék ki, mert az rontott volna a köridejükön. Ennek a résznek nem az volt a logikája, hogy a dőlés révén időt nyerjenek, hanem hogy két, ellentétes előnyökkel rendelkező ívet hozzunk létre.”
A rajongók közül sokan azért is haragszanak a tervezői csapatra, mert szerintük sokkal többet is ki lehetett volna hozni a nyomvonalból, mondván, tiszta lappal indultak. Zaffelli azonban rámutatott, hogy ez a legkevésbé igaz, hiszen városi pálya lévén jó néhány korlátozást figyelembe kellett venniük, nem beszélve az egyéb szabályokról.
„Amit tiszta lapként írtak le, az valójában egy igencsak urbanizált terület, ahol szigorú korlátozások vonatkoznak egy, a Forma–1-re alkalmas pálya tervezésére – magyarázta. – Egy részletes térképből kiderül, hogy a nyomvonalra sok helyen nagyon szigorú korlátozások voltak érvényesek, mivel az új kiállítási csarnokokat már megtervezték, a város elrendezéséért felelős hatóságok pedig jóváhagyták, ahogyan az úthálózatot is már előre meghatározott vonalak mentén tervezték meg. Pontosan ezért volt szükség nagyfokú kreativitásra: a korlátozások szűkítették a tervezés mozgásterét, de nem egyetlen megoldást határoztak meg. Olyan geometriákat, szakaszokat és íveket kellett kitalálnunk, amelyek képesek voltak egy saját identitással rendelkező pályát létrehozni az említett szerkezeti korlátok és az FIA biztonsági szabályai által előírt követelmények keretein belül.”