Lewis Hamilton a GQ magazin interjújában beszélt a közeljövőről és a közelmúltról, rámutatva, hogy melyik mozzanatát érezte döntő fontosságúnak karrierje megítélésének szempontjából a Max Verstappen elleni 2021-es drámai bajnoki fináléban.
Hamilton a Forma-1 történetének legeredményesebb pilótája, és minden bizonnyal ekként is fog visszavonulni egy napon, ám jelenleg, 39 évesen továbbra sem a befejezés az a téma, amiről a legtöbbet kérdeznék, hiszen még jövőre vág bele karrierjének új szakaszába a Ferrari versenyzőjeként, miközben egészen egyedi múltbeli sérelmei még mindig emésztik. A brit egy többnyire könnyed hangvételű életmódinterjút adott a GQ-nak, néhányszor azonban eközben is szakmai területre, a versenyzésre terelődött a szó.
A hétszeres világbajnok kapcsán két és fél év távlatából is megkerülhetetlen beszédtéma az az eset, ami miatt nem nyolcszorosként hivatkozhatunk rá: a 2021-es szezonzáró Abu-dzabi Nagydíj, amelyen egy az FIA által is hibásnak ítélt versenyirányítási döntés révén előzhette meg az utolsó körben Hamiltont Verstappen a győzelemért, és ezzel együtt a bajnoki címért. A brit most egy új megközelítésből világította meg akkori érzéseit, kifejtve, hogy ma karrierje egyik kulcspillanatának tartja, hogy akkor a leintés után a visszás érzéseivel együtt is erőt vett magán és odament gratulálni ellenfelének.
„Hogy megraboltak-e? Hát persze. Mindenki ismeri a történetet. De az szerintem csodálatos volt abban a pillanatban, és ezt őrzöm meg belőle, hogy az apám ott volt mellettem. Az egész életünk során óriási hullámvasúton utaztunk keresztül. És azon a napon, amikor a legnagyobb fájdalmat éreztem, ott volt velem ő, aki úgy nevelt, hogy mindig álljak fel és emelt fővel járjak” – idézi vissza Hamilton.
„Odamentem Maxhez, hogy gratuláljak neki, Akkor még nem tudatosult bennem, hogy ennek mekkora hatása lesz, de mintha éreztem volna, hogy a lelkiismeretem kívülről figyel. Éreztem, hogy ez meghatározó pillanata az életemnek. Még nem tudtam, milyen fogadtatásban részesül majd ez, de annak tudatában voltam, hogy a következő 50 méteres sétám vagy a halálomat vagy a felemelkedésemet fogja jelenteni.”
Arra a kérdésre, hogy még mindig nyugtalanságot érez-e a verseny végkifejlete miatt, így felelt: „Ha látom a felvételt, még mindig rám tör az érzés. De megbékéltem vele.”
A brit idén, a csapattal töltött 12. szezonja után távozik a Mercedestől, jövőre pedig már Charles Leclerc csapattársa lesz a Ferrarinál. Bár a februári bejelentés előtt kevesen tudták elképzelni, hogy Hamilton valaha is felveszi a vörös overallt, és korábban maga sem beszélt ilyen vágyáról, mostani elmondása szerint régóta munkált benne az érzés, hogy az útja a sport legnevesebb csapatához vezet.
„Őszintén, mindent bevonzottam, amit valaha is meg akartam tenni. A Tommyval (Hilfiger) dolgozhatok együtt. Megnyertem a világbajnokságot. Rekordokat döntöttem. És a jövőre nézve is vannak terveim.”
Amikor megkérdezték tőle, a ferraris szerződésre is úgy tekint-e, mint amit „bevonzott”, helyeslően felelt: „Igen. De azt hiszem, ez inkább tudat alatt történt életem korai szakaszától kezdődően. Mindig ott volt ez bennem. Addig még viszont idén olyan magasra emelem a Mercedest, amennyire csak tudom. Nem menekülésként tekintek erre. A csapat iránti elkötelezettségem pontosan ugyanolyan, mint az előző években. Ki akarok nyírni minden más csapatot, le akarjuk győzni őket. A végsőkig ugyanúgy fogok hozzáállni. Nem hagyhatom, hogy a gondolataimat eltérítse, mi fog történni ezután” – felete Hamilton, aki a 2024-es első három futam alapján eddigi leggyengébb szezonkezdetét produkálja a nyertes formáját továbbra sem találó Mercedesszel.