2004-ben ezen a napon, június 20-án szerezte meg a magyar autósport történetének első és mindmáig egyetlen F1-es pontját Baumgartner Zsolt.

Baumgartner már azzal is sporttörténelmet írt, hogy a sportág történetében első magyarként bemutatkozhatott a Forma–1-ben. Erre 2003-ban, pont a Hungaroringen került sor, miután a szabadedzésen Ralph Firman eltörte a lábát, a Jordan pedig a magyar tesztpilótát kérte fel a helyettesítésére. A Magyar Nagydíjon kiesett, de Monzában is autóba ülhetett és a 14. helyen ért célba. 

NE HASZNÁLD!!!
2003-ban kellemes meglepetésben volt része a magyar drukkereknek, hiszen Baumgartner Zsolt a Jordan színeiben váratlanul a Hungaroringen mutatkozott be a Forma–1-ben | Fotó: ERIC VARGIOLU / DPPI

Az F1-es álom azonban ezzel nem ért véget, az akkor 23 esztendős versenyző ugyanis a 2004-es szezonra állandó üléshez jutott a sereghajtó Minardinál, ahol az egyedüli, amiben reménykedhetett, hogy minél többször célba ér és legyőzi csapattársát, Gianmaria Brunit. Az első öt hétvégéből utóbbi kétszer sikerült is neki az időmérőkön, de ezen alkalmakból az olasz pilóta egyszer nem vett részt a kvalifikáció második szakaszában. Ami a futamokat illeti, Baumgartner az első öt hétvégén háromszor kiesett, emellett Sepangban a 16., Imolában a 15. pozícióban intették le.

Az első villanására aztán Monacóban került sor, ahol legyőzte Brunit az időmérőn, majd a versenyen a 9. helyre hozta be a Minardit, azaz mindössze egy pozícióval maradt le a pontszerzéstől (akkoriban az első nyolc kapott pontot). Mindez aznap kifejezetten nagy szó volt, hiszen a 20 rajthoz állt versenyzőből 11-en nem látták meg a kockás zászlót, a magyar pilótának ráadásul elromlott a szervója, így a Minardival birkózva kellett egy darabban tartania a szervóval is igen nehezen vezethető kocsit a szűk utcai pályán, de megoldotta.

A szezon folytatásában az Európa és a Kanadai Nagydíjon ugyan Bruni elől rajtolt, de az olasz versenyző egyik alkalommal sem szerepelt a kvalifikáció második felvonásában. A versenyeken Baumgartner aztán előbb a 13., majd a 10. pozícióban ért célba, miután a Gilles Villeneuve-ről elnevezett pályán a mezőny fele kiesett – azaz Montrealban sem volt messze a pontszerzéstől.

A kanadai fordulót követte 2004. június 20-án az Indianapolisban rendezett USA Nagydí. Az időmérőn Baumgartner több mint 8 tizeddel kikapott Brunitól, így a 19. helyről rajtolhatott. 

Vasárnap aztán már a felvezető kör előtt jött az első dráma, amikor Juan Pablo Montoya kiszállt az autójából, és a garázsba, a tartalékkocsihoz rohant, hogy legalább a bokszutcából elindulhasson. Ezt követően a rajt négy áldozatot követelt: Cristiano da Matta autójában gondok akadtak a váltóáttételekkel, így a 2-es kanyarban hirtelen lelassult, aminek az lett a következménye, hogy Christian Klien hátulról beleszállt, majd a balesetbe Giorgio Pantano és Felipe Massa is belekeveredett. Ahogyan Bruni is, akit a karambolt elkerülni igyekvő Nick Heidfeld szorított le a kerékvetőre, végzetes felfüggesztés-sérülést okozva ezzel a Minardin. Ironikus módon az érintettek közül egyedül a bajt előidéző Da Matta tudott továbbmenni.

A 9. kör elején aztán folytatódott a pilóták elhullása: az egyébként remekül rajtoló Fernando Alonso jobb hátsó gumija kapott defektet, és bár a spanyol versenyző megúszta a súlyos balesetet, a Renault-ja így is a falnak csapódott és összetört. Szűk két körrel később viszont ennél sokkal súlyosabb bukás történt. Az akkori versenynaptár egyetlen döntött kanyarjában Ralf Schumacher abroncsa ugyanis szintén megadta magát, a Williams versenyzője pedig óriási sebességgel csapódott bele a falba. (A közvetítésben egyébként először tévedésből Baumgartner nevét írták ki, utána helyesbítettek.)

NE HASZNÁLD
Alonso kiesése | Fotó: GILLES LEVENT / DPPI

A német versenyző másodpercekig mozdulatlanul ült az autóban, és ugyan magánál volt, de nem tudott beszélni a rádión, mert az tönkrement az ütközés következtében. Miután hosszas várakozás után megkezdődött a mentés, meglehetősen sokáig tartott, amire a hatszoros futamgyőztest ki tudták venni az autóból, így bátyjának, a versenyt vezető Michael Schumachernek érthető módon nem voltak jó érzései.

„Akkor aggódtam a legjobban, amikor láttam, hogy Ralf annyira sokáig ül az autóban. Azt mondtam [magamban], hogy »kérem, kérem, csak nehogy valami rossz történjen!« – nyilatkozta később a hetedik vb-címe felé menetelő legenda, majd hozzátette, a Ferrarinál próbálták megnyugtatni őt, de nem sok sikerrel. – Azt mondták nekem, hogy minden rendben van, de hallottam már ilyet korábban, és a dolgok [akkor] másképpen alakultak.”

Az idősebbik Schumacher-testvér azt is hozzátette, hogy ha nincs a biztonsági autós fázis, aligha tudott volna normálisan versenyezni. Miután célba ért, megnyugtató híreket kapott, legalábbis a körülményekhez képest: öccse nem volt életveszélyben, „csupán” agyrázkódást szenvedett, és két helyen is kisebb törést fedeztek fel a gerincében a 78 G-s becsapódás következtében. A sérülés miatt végül hat futamot kellett kihagynia.

NE HASZNÁLD
Ralf Schumacher a pálya közepén | Fotó: ERIC VARGIOLU / DPPI

A verseny a mentés végeztével folytatódott, de nem Da Mattának, akinek autója a safety car-fázis alatt végleg megadta magát, de később is folyamatosan hullattak el a mezőny tagjai. Jenson Button váltó-, Heidfeld motorhiba miatt esett ki, Montoyát pedig kizárták, mivel a szabályok szerint túlságosan későn ült át a tartalékautóba a rajt előtt. Miután pedig Mark Webber Jaguarja olajszivárgás miatt szintén felmondta a szolgálatot, már csak kilencen voltak versenyben.

8 körrel a vége előtt aztán Giancarlo Fisichella Sauberje is lelassult hidraulikai hiba miatt, ami felcsillantotta a reményt a Minardi és Baumgartner előtt. Az olasz versenyző ezután még megtett néhány kört, mielőtt kigurult a bokszba és feladta a futamot. Mindez azt jelentette, hogy a győztes Schumacherhez képest 3 kör hátrányban lévő Baumgartnert nyolcadikként intették le, így megszerezte a magyar autósport első és máig egyetlen F1-es pontját.

Mindez a Minardinak is sokat jelentett, hiszen a faenzai alakulat szűk két év után először zárt pontszerző pozícióban az F1-ben, ráadásul, ha a számításból kivesszük az egy évvel későbbi botrányos indianapolisi futamot, ez volt a csapat történetének utolsó olyan pontszerzése, amelyet teljes mezőnyben, „erőből” értek el.

Baumgartner ezt követően még kilenc futamot teljesített az F1-ben, amiből ötöt fejezett be, kivétel nélkül a 15. vagy a 16. helyen.

Azt viszont már senki nem veheti el tőle, hogy ő szerezte Magyarország első pontját a Forma–1-ben.