Kettős győzelmet ért el az Aprilia a MotoGP Holland Nagydíjának sprintjén, de nem az a két motor végzett az első két helyen, amelyik onnan indult.

Az időmérőn Jorge Martín szerezte meg a pole-t Marco Bezzecchi előtt, míg az első sorba még Ai Ogura ért oda a Trackhouse Apriliájával. A rajt után pedig átvette a vezetést, de néhány kanyar után Martín bebújt mellé és már ő állt az élen, miközben hátrébb Joan Mir lett a sprint első kiesője, nem sokkal később pedig Pedro Acosta kis híján csatlakozott hozzá, de ő megúszta azzal, hogy egy hibát követően átvágtatott a kavicságyon, majd a 14. helyen továbbment. Míg Martín vezetett, addig az összetettben 8 ponttal előtte álló csapattársa hibázott és visszaesett az 5. helyre, a két gyári Ducati elé. 

A rajt: 

A 2. kör elején Raúl Fernández megindította a rohamot és ugyanott előzte meg Ogurát, ahol az első körben Martín elment a japán mellett, a 3. kör elején pedig a gyári csapatban versenyző honfitársát is elkapta és átvette az első helyet. Mögötte Martín, Di Giannantonio, Ogura, Bezzecchi, Marc Márquez és Bagnaia volt az első hét sorrendje.

A 4. körben aztán Martín további két pozíciót veszített, de Ogurát visszaelőzte, csakhogy a Trackhouse motorosa az 5. kör elején ismét bebújt mellé és visszavette a 3. helyen. Eközben Raúl Fernández és Di Giannantonio kicsit elléptek az első két helyen, mögöttük pedig hatos vonat alakult ki, a sor végén a 8. helyen motorozó Bastianinivel, aki már Bagnaiát szorongatta.

Így vette át Raúl Fernández a vezetést:

A 7. kör elején Bezzecchi megpróbálta megelőzni Martínt és a célegyenesben mellé is ért belülről, de Martín nem hagyta magát és a külső íven olyan rövidet fékezett, hogy megtartotta a 4. helyet. A spanyol azon is igyekezett, hogy valahogy visszazárkózzon Ogurára, aki otthagyta a gyári versenyzőket és utolérte Raúl Fernández és Di Giannantonio kettősét, ám a pontverseny második helyezettjének nagy igyekezete oda vezetett, hogy Bezzecchi megelőzte és egy kicsit le is terelte őt a pályáról, így az olasz próbálhatta meg ledolgozni a 3. helyezettel szembeni 1,3 másodperces hátrányt.

Bezzecchi és Martín kemény csatája:

Négy körrel a vége előtt a Trackhouse spanyolja kisebb előnyt épített ki és 8 tizeddel leszakította magáról a VR46 Ducatit, amelyet a célegyenes előtti sikánban sikeresen megelőzött Ogura, így Trackhouse 1-2 alakult ki az élen. A rövid csata segített Fernándeznek, aki 1,3 másodpercre rázta le a csapattársát, aki elszántan üldözte, és az utolsó előtti kör kezdetére visszatornázta magát 8 tizedre. Az utolsó körre további egy tizedet faragott a japán, de innen már látszott, hogy hacsak Fernández nem hibázik, meglesz neki a győzelem. 

Ő pedig nem hibázott és nyert, a második helyen célba érő Ogura pedig bebiztosította a Trackhouse első kettős győzelmét egy sprinten. A harmadik pozícióban Di Giannantonio végzett, míg a 4. helyre Bezzecchi – aki csak utolérni tudta a VR46 versenyzőjét, támadni már nem – hozta be a jobbik gyári Apriliát, miközben a tőle több mint 2 másodperccel leszakadó Martínnak pályafutása első Apriliával szerzett pole-jából csak az 5. hely jutott, a hajrában ráadásul nagy erőfeszítéseket kellett tennie, hogy maga mögött tartsa Bagnaiát. A Ducati kétszeres világbajnoka ért célba a 6. helyen, de túl sokszor hagyta el a pályát, így hátrasorolták egy hellyel, ami azt jelenti, hogy Marc Márquez lett végül a 6., Bagnaia pedig a 7., míg az első tízet Bastianini, a 9. helyre felzárkózó Acosta és Fabio Quartararo tette teljessé.

Az összetettben Bezzecchi előnye 8-ról 9 pontra nőtt Martínnal szemben, míg a 3. helyen Di Giannantonio faragott egy pontot és most 22-re van honfitársáról. Marc Márquez hátránya 40-ről 42 pontra nőtt a 4. pozícióban, Ogura pedig csak 1 ponttal van tőle elmaradva az 5. helyen.

A sprint végeredménye: