Bejelentette a Ducati gyári csapata, hogy az idei szezon végén elválnak útjaik kétszeres világbajnokukkal, Francesco Bagnaiával. Az olasz búcsúüzenetében az álom beteljesüléséről, majd a megromló viszonyról ír, levelét egy szerelmi vallomással zárva.
Ahogy az várható volt, a „Concorde-egyezmény” hétvégi megkötése beindított a MotoGP-ben a bejelentéshullámot, vagyis a csapatok várhatóan sorban elkezdik megerősíteni azokat az év végi pilótamozgásokat, amelyeket már jó ideje nyílt titokként kezelt a paddock. A Ducati a héten már megkezdte ezt Marc Márquez két évre szóló szerződéshosszabbításának bejelentésével, szerdán pedig egy újabb biztosnak gondolt fejlemény nyert véglegesítést a bolognaiak által: Márquez csapattársa, Bagnaia az év végén távozik a csapattól, ezzel lezárja a gyártóval való nyolc- és a gyári csapattal való hatéves együttműködését, ami 2022-ben és 2023-ban világbajnoki címben csúcsosodott ki számára.
Az olasz versenyző a közösségi oldalán tett közzé egy búcsúüzenetet, ami fájdalmas, kényszerű párkapcsolati szakításnak is beillene, ha nem tudnánk, hogy egy MotoGP-csapatról van szó.
„Te voltál az álmom, majd te lettél a legcsodálatosabb valóság, amit valaha ismertem. Amikor csatlakoztam a MotoGP-hez a Ducatival, azt hittem, máris valami leírhatatlant értem el, de tettél azért, hogy egyre jobban és jobban higgyek benne. Nyolc év, 31 győzelem, 63 dobogó, 28 pole-pozíció és két világbajnoki cím, kétszer pedig világbajnoki második hely. Ezt a történetet közösen írtuk, és csak a miénk.
Együtt fejlődtünk, minden nehézségen együtt edződtünk és soha nem adtuk fel. Mindig tovább ösztönöztük egymást, hogy mindent beleadjunk.
És te, aki az egyik legjobb alkotóelemem voltál, megadtad nekem karrierem legizgalmasabb pillanatait. Jobb versenyzővé tettél, egy boldog fiatalemberré, és nagyszerű időt töltöttünk el együtt.
A tavalyi szezonban azonban már nehezen tudtunk egymás szemébe nézni. Több összezördülésünk volt, mint azt szerettük volna, valami elkezdett megváltozni.
Szükségét érzem egy újrakezdésnek, hogy egy új kihívásba fogjak, de sohasem fogom elfelejteni, hogy mik voltunk mi korábban. A részem vagy, és mindig is az maradsz.
Szeretlek,
Pecco”
Bagnaia nehézségei 2025-ben kezdődtek a csapatnál, amikor a korszak legsikeresebb versenyzője, Márquez megérkezett mellé csapattársként a Gresinitől, és azonnal átvette a kezdeményezést, fölényesen megszerezve a tavalyi vb-címet, miközben az olasz azóta csak két futamot nyert, tavaly Austinban és Motegiben, a bajnokságot pedig az ötödik helyen zárta.
A szerződéshullám következő lépései még nem megerősítettek, de szintén borítékolhatók: Bagnaia szinte bizonyosan az Apriliához igazol 2027-re, az ő helyét pedig Pedro Acosta veszi át a Ducatinál.
A Ducati vezetősége is közleményben búcsúzik Bagnaiától, aki máig a márka legsikeresebb versenyzője és egyetlen kétszeres világbajnoka: Casey Stoner 2007-es sikere után ő volt az, aki bevezette domináns korszakába a gyártót a MotoGP-ben.
Claudio Domenicali, a Ducati Motor Holding vezérigazgatója:
„Pecco a Ducati sporttörténelmének meghatározó fejezetét írta meg. Nálunk nőtt fel, hitt a projektben, és a csapattal együtt döntő szerepet játszott abban, hogy a Desmosedici GP visszakerüljön a MotoGP élvonalába, valamint abban, hogy Borgo Panigale [Bologna kerülete, ahol a Ducati központja található] 15 év után ismét megszerezze a versenyzői világbajnoki címet.
Pecco nemcsak a pályán, hanem azon kívül is bajnok. Rendkívüli tehetsége mellett a csapat munkája iránt tanúsított tisztelete, az együtt dolgozó emberek felé mutatott segítőkészsége, valamint az a professzionalizmus, amellyel mindig is képviselte a Ducatit, történelmünk egyik legfontosabb alakjává emeli őt.
Biztosak vagyunk benne, hogy az utolsó, piros színekben töltött napjáig mindent belead majd. Idén is ugyanazzal az elszántsággal és szellemiséggel versenyez, amely olyan bajnokká tette, akit mi és a Ducati-szurkolók világszerte egyaránt szeretünk.”
Luigi Dall’Igna, a Ducati Corse igazgatója:
„Pecco azon versenyzők közé tartozik, akikkel az első pillanattól megvolt a különleges összhang. Mi kerestük meg őt, és már nagyon fiatalon szerettük volna megszerezni, hogy egy projektet építhessünk köré. Gyors, de mindenekelőtt rendkívül intelligens versenyző.
A célunk az volt, hogy a Desmosedici GP-ben rejlő teljes potenciált kiaknázzuk. Sikerült elérnünk ezt. Az egész csapat munkájának és a technológiának köszönhetően, de mindenekelőtt Pecco tehetségének, amely 15 év után ismét a Ducati vörös motorját repítette a tabellák élére.
Az együtt töltött évek során érett és szilárd kapcsolatot építettünk ki, amely a hálán, a bizalmon és a kölcsönös tiszteleten alapul. Ugyanez a kapcsolat segített bennünket abban is, hogy a nehéz időszakokat mindig egységesen vészeljük át.
Pecco örökké bajnok marad Borgo Panigale történetében, és az én személyes történetemben is. A Ducatival valóra váltotta gyermekkori álmait, miközben mi is megvalósítottuk a sajátjainkat vele együtt.
Az emberi kapcsolatokban nem mindig könnyű felismerni és elfogadni, amikor egy korszak véget ér, és változásra van szükség. Az a mély, kölcsönös szereteten alapuló kötelék, amely összeköt bennünket, nem fog megváltozni. Ez lesz a kulcsa annak is, hogy a szezon végéig hátralévő versenyeket megfelelően kezeljük, és ezt a közös utat méltó módon zárjuk le.”