Miközben a Forma–1-ben a sportág történetének egyik, ha nem a legnagyobb szabályváltozása ment végbe a 2026-os szezonra, az F1 első számú utánpótlás-sorozatának számító F2-ben 2027-ben jön megújulás, jóllehet, korántsem akkora, mint a száguldó cirkuszban.
Az F2 fő célja természetesen az, hogy felkészítse a fiatal versenyzőket a nagy ugrásra, azaz az F1-es bemutatkozásra, az F1 2026-os szabályváltozásainak köszönhetően azonban a két sorozat között a korábbinál nagyobbak lettek a különbségek. Ez főként az F1-es versenyzés megváltozása miatt van, hiszen az új motorszabályok következtében mind az időmérőkön, mint a futamokon nagyon máshogy kell vezetni, és már nem kifizetődő a korábbi, „nyomom ahogy a csövön kifér” technika.
De nemcsak ez jelent változást, hanem az autók is, amelyek méreteikben is változtak, mivel rövidebbek és keskenyebbek lettek. Ez az a módosítás, ami a motorszabályokkal ellentétben a rajongók és a pilóták körében is osztatlan sikert aratott, és amely szintén növelte a differenciát az előző generációs F1-es autókra hajazó versenygépeket használó F2-höz képest. Bruno Michel, a sorozat vezérigazgatója ugyanakkor megerősítette, hogy a 2024 óta szolgálatban levő jelenlegi autók legújabb, 2027-ben debütáló generációja külsőleg közelebb lesz az F1-es torpedókhoz, mint a jelenlegiek.
„Biztos, hogy változtatunk és fejlesztjük az autó aerodinamikáját. Valójában a jövő évi autó esetében inkább egy frissítésről lesz szó. Nem akarok teljesen új autót, mert szeretném kordában tartani a költségeket. Valahányszor teljesen új autót készítesz, a probléma nemcsak az, hogy a csapatoknak meg kell venniük az autókat, hanem az is, hogy alkatrészkészletet is fel kell halmozniuk, és ez nagy különbséget jelent. Ezért az történik majd, hogy az autó aerodinamikáját módosítjuk, hogy külsőre jobban hasonlítson az F1-es autókra” – idézi a PlanetF1 Michelt.
Miközben az F1-ben az idei évtől száműzték az állítható hátsó szárnyat, azaz a DRS-t, és a helyét az aktív aerodinamika, illetve a boost gomb váltotta fel, az F2 nem biztos, hogy erre az útra lép, ugyanakkor Michel elmondása szerint nem kizárt, hogy bevezeti a többek között az IndyCarban is használt Push-to-Pass rendszert, amely gombnyomásra nagyobb motorteljesítményt szabadít fel, amit védekezéshez és támadáshoz egyaránt használni lehet. Amennyiben erre az útra lépnének, azzal valamelyest követnék az F1 példáját.
„Több lehetőségünk is van. Jelenleg a DRS-t használjuk, és lehetőség van a folytatására, de szóba jöhetnek más rendszerek is, hasonlóan ahhoz, amit a Forma–1 használ. Beszélünk például valamilyen Push-to-Pass rendszerről, különféle más megoldásokról is, de ugyanazzal az erőforrással. Ez azt jelenti, hogy ha Push-to-Pass-t akarsz bevezetni, akkor a motort egy kicsit vissza kell hangolni, hogy hatékony legyen. Jelenleg sok kérdést teszünk fel magunknak, de az biztos, hogy nem fogunk radikális változtatást végrehajtani, és nem állunk át hibrid hajtásra” – szögezte le a vezérigazgató.
Magyarán az F2 kitart a jelenleg használt, 600 lóerős, 3,4 literes turbós V6-os mellett, mivel túl drága lenne hibrid erőforrásokra váltani, legfeljebb valamelyest csökkent a teljesítményen abban az esetben, ha bevezeti a Push-to-Passt, hiszen a teljes motorerő akkor a gomb megnyomásakor állna csak rendelkezésre. Ez azonban korántsem eredményezné azt a fajta, sokat kritizált, „jojózásnak” becézett versenyzést, amit jelenleg az F1-ben láthatunk, hiszen hibrid rendszer nélkül az F2-es pilótáknak nem lenne milyen akkumulátort lemerítenie, előidézve, hogy egy előzés után az ellenfelük rögtön visszavehesse a pozíciót, ahogyan azt a jelenlegi F1-es futamokon sok esetben látjuk.
Michel beszélt arról is, hogy miután az F2 az F1-nél is hamarabb (2024) bevezette a fenntartható üzemanyagok használatát, 2025-től pedig 100%-ban fenntartható bioüzemanyagot használ, ez lehet az a terület, amelyen a továbbiakban is mutatja majd az utat.
„Egyszerűen nincsenek meg az erőforrásaink ahhoz, hogy a hibrid hajtás felé mozduljunk, ehhez kétség sem fér. Tehát folytatjuk ezt az utat. Lesz még néhány terület, amely tovább fejlődik. A fenntarthatósági stratégiánk mindig is az volt – és ebben az Aramcóval elsőként léptünk –, hogy fenntartható üzemanyagot használjunk. Jelenleg 100 százalékban fenntartható üzemanyaggal dolgozunk, és ezt a Forma–1 előtt tettük meg. Ebbe az irányba folytatjuk tovább. Az Aramcóval együtt dolgozunk azon, hogy amint lehet, szintetikus üzemanyagra váltsunk, ami szintén óriási különbséget jelent majd. Azt mondanám, hogy ez sokkal inkább a mi stratégiánk, mint az F1-ben használt 50/50-es motor felé mozdulni, mert a Forma–2 költségszintjén ennek semmi értelme nem lenne” – utalt a vezérigazgató a belső égésű motor és az elektromos komponens F1-ben látott megoszlására.
Nem elég jó felkészítő terep?
Mivel az F2-ben most és a jövőben is úgy kell majd versenyeznie a pilótáknak, ahogyan az F1-ben az idei szezon előtt kellett, nem fogják tudni elsajátítani a 2026-tól a királykategóriában látott vezetés alapjait – például, hogy miként kell a kanyarokban visszafogni a tempót az egyenesbeli teljesítmény növelése érdekében; vagy milyen taktikát alkalmazva lehet úgy előzni versenyen, hogy az ne eredményezzen azonnali pozícióvesztést. Magyarán, az F2-ben továbbra sem az energia optimális felhasználása lesz a fő szempont, hanem az, hogy nyilván a gumik beosztása mellett ki tud a leggyorsabb lenni.
A PlanetF1 meg is kérdezte Michelt arról, hogy emiatt mennyit veszít az F2 az F1-re való felkészítés jelentőségéből, mire a vezérigazgató elismerte, hogy őket is foglalkoztatja ez a kérdés.
„Úgy gondolom, az elmúlt két szezonban megmutattuk, hogy olyan versenyzőket adtunk a Forma–1-nek, akik azonnal készen álltak. Most, hogy az F1 más lett, biztosan valamivel több felkészülésre lesz szükségük az F1-es csapatoknál, mint korábban, régebben ugyanis megérkeztek, és rögtön készen álltak. Elég csak a tavalyi évre nézni: öt versenyzőt juttattunk a Forma–1-be, és mindannyian azonnal nagyon jól teljesítettek. Valószínűleg most egy kicsit több felkészülés kell majd” – ecsetelte, majd kiemelte, hogy a legtöbb esetben a fiatal pilóták ugyanakkor már F1-es bemutatkozásuk előtt valamelyik F1-es csapat tagjaivá válnak, ami segíti a felkészülésüket.
„Azt is látni kell, hogy a Forma–1-be érkező versenyzők többsége ma már csapatakadémiák tagja. Szimulátorban dolgoznak, ott vannak a versenyhétvégéken, és értik, hogyan működnek a dolgok. Persze, amíg ténylegesen nem érzik az autót a kezükben, az különbséget jelent. De ezek a srácok rendkívül erős versenyzők. Lehet, hogy egy kicsit több időre lesz szükségük, de mit jelent ez egy versenyzőnél? Néhány kört. Amikor új pályára érkeznek, és azt mondják: »nem ismerem a pályát«, öt kör után már ismerik. Lehet, hogy kissé eltúlzom, de nem aggódom, mert továbbra is a lehető legjobb versenyzőket fogjuk adni a Forma–1-nek. De igen, mindenképpen szükségük lesz valamennyi felkészülésre.”
Eközben persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az F1 folyamatosan azon dolgozik, hogy a lehető legtöbben visszahozzon a 2026 előtti vezetési és versenyzési élményből – 2027-re például változtatni fog a belső égésű motor és az elektromos rásegítés arányán. Így aztán korántsem biztos, hogy gondot jelent, ha az F2 továbbra is a klasszikus versenyzési iskolát képviseli.