Miután a szezon elején heteken át vezette az FIA idei évtől bevezetett gokartos világranglistáját, Molnár Martin a nyáron maga mögött hagyta a „négykerekű sámlik” világát, és átnyergelt az autóversenyzésre, hogy reményei szerint 2024-ben már valamelyik rangos Forma-4-es bajnokságban induljon. A váltás minden gokartosnak hatalmas próbatételt jelent, így Martin az utóbbi hónapokat felkészüléssel töltötte a korábban formaautóval több rangos utánpótlás-sorozatban is megforduló, ott győzelmet és dobogós helyezéseket szerző Kiss Pál Tamás irányítása alatt. Most ennek a felkészülésnek a kulisszái mögé pillanthatunk be.
Az utóbbi években a nemzetközi gokartos topbajnokságokban kiváló eredményeket elérő Molnár Martin jövőre autóversenyzőként folytatja pályafutását, amihez komoly ás átfogó felkészülési időszakon megy keresztül. A 15 esztendős sportoló karrierjét a Motorsport Talent Managament segíti, amelynek operatív vezetője a 2010-es évek egyik legsikeresebb magyar autóversenyzőjeként számontartott Kiss Pál Tamás.
A brit Formula Renault bronzérmeseként a Forma-1 egyik előszobájának számító GP3-as sorozatban (a mai FIA F3 elődje) futamot nyerő és Valtteri Bottasszal is összecsapó, a Formula Renault 3.5-ben, valamint az Auto GP-ben többek között Antonio Pizzonia, Christian Klien, Kevin Magnussen és Antonio Felix da Costa ellen is versenyző expilóta a nyáron kezdte meg azt a munkát Martinnal, amelynek célja, hogy felkészítse a fiatal versenyzőt az előtte álló kihívásokra.
Molnár Martin a Red Bullnál és az AlphaTaurinál is vendégeskedett a Magyar Nagydíjon
„A nyár folyamán komoly döntést hoztunk azzal, hogy Martin nem fejezi be a gokartos szezont, hanem elkezdünk a formaautózásra koncentrálni és Martin elkezdi annak minden csínját-bínját elsajátítani” – beszélt az autóversenyzés ranglétráján megtett első lépésekről a 2017-es ralikrossz Európa-bajnokság ezüstérmese.
Hogy ez mekkora ugrást jelentett a gokartos élmezőnyhöz képest, azt Kiss Pál Tamás igencsak érzékletesen írta le.
„A gokartban egy versenyzőnek nagyon sok mindent meg kell tanulnia a vezetéstechnikától kezdve a beállítások mikéntjén át a változó körülményekhez történő alkalmazkodásig. Az egy dolog, hogy valaki gyorsan vezet, de ha mondjuk elkezd csúszni a gokart hátulja, mert kopik a gumi, akkor változtatni kell a vezetési stíluson, más íveket kell választani, egyszóval alkalmazkodni kell.”
„Ám amikor egy versenyző profivá válik a gokartban, és utána átül a formaautóba, akkor majdhogynem a nulláról kezdi, és tulajdonképpen tanulóvezetői státuszba kerül, ami frusztráló tud lenni, lelkileg fel kell dolgozni. Hiszen megszokta, hogy nagyon profi abban, amit csinál, újdonságokkal pedig leginkább már csak a folyamatos tapasztalatszerzés során, versenyszituációkban találkozik, nem pedig úgy, hogy beül és csak vezet. De a számláló a gokartból autóra váltás során nullázódik, és lehet bárki bármilyen profi gokartversenyző, amint beül egy formaautóba, szinte újra kezdő lesz, ami teljesen normális.”
Ilyenkor mindenhez újra alkalmazkodni kell, ami Martin esetében sem volt másként, amikor Magyarországon első ízben kipróbált egy régebbi Forma-4-es versenygépet.
„A gokartban a saját testsúlyukkal együtt 130-170 kg-os tömeget irányítanak, majd onnan beülnek a 750-800 kg-os autóba, ami teljesen már érzést nyújt. Más az üléspozíció – hiszen az autóban félig fekszenek, sokkal kevésbé látnak ki – a súly miatt pedig máshogy érzik a mozgást, a sodródást, a kontaktot a gumi és az aszfalt között. Illetve az autó mozgása sokkal összetettebb, mint a gokarté, nem beszélve a beállítások sokszínűségéről.”
„Persze utóbbi a gokartban is jelen van, csak más jellegű. Az autóban van például lengéscsillapító, míg a gokart felfüggesztése teljesen merev, illetve itt már nagyon érzékelhető a súlypontáthelyezés. Ha megfelelő technikával fékez egy versenyző, és ezáltal plusz tapadást szerez, akkor féktávon az autó elejére helyeződik a súly. Ez például elengedhetetlen, hiszen ezekben az autókban általában középen vagy hátul van a nagyobb súly.”
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a gokartból versenyautóra váltók olyan alapvető akadályokkal is meg kell küzdjenek, amelyek a tapasztaltabb autóversenyzők esetében már fel sem merülnek, vagy sokkal hamarabb megoldódnak.
„Nagyon lényegesek az olyan dolgok is, mint az üléspozíció, a pedálok és a különböző egyéb paraméterek megfelelő beállítása – sorol ezekből néhányat Kiss Pál Tamás. – Ezzel sokat foglalkoztunk, mert Martinnak értelemszerűen nem volt meg a tapasztalata ahhoz, hogy tudja, valami mikor tökéletes. Előfordult, hogy úgy gondolta, hogy az adott beállítások jók, de több olyan dupla teszt volt, amelyeken az első nap végén még az ülésen vagy a pedálok beállításán kellett módosítani. Ez is mind a tanulási folyamat része, mert saját magunkat is meg kell ismerni.”
A kezdeteknél valakinek fognia kell a kezét
Kiss Pál Tamás saját példáján keresztül mutatta be, miért elengedhetetlenül fontos ebben az időszakban, hogy legyen egy tapasztalt coach a fiatal pilóta mellett, aki az alapoktól kezdve elmagyarázza neki, hogy mire kell figyeljen, és jelen esetben Martin nem rója feleslegesen a köröket, hanem minden megtett kilométernek megvan a célja.
„Én félprofi szinten vezettem egy-másfél évet, mire a legprofibb környezetbe kerültem, ahol hatalmas hátrányom származott abból, hogy rossz beidegződéseket kellett levetkőzzek, akár az autókezelést, akár a gumimelegítést, a mérnöki munkát vagy az autóbeállítást illetően. Nem elég, hogy meg kellett tanulnom, hogy mi a jó, hanem ki kellett irtanom magamból azokat a dolgokat, amelyek hátráltattak. Martinnál nagyon figyeltünk arra, hogy ne legyen egyetlen feleslegesen futott kör sem, és minél rövidebb idő alatt kialakuljanak benne a jó beidegződések.”
Martin első két tesztnapja az ismerkedésről szólt, de ezen a fázison hamar túljutott, ezért tovább lehetett lépni, és elkezdhetett megismerkedni az aktuális F4-es autó sajátosságaival, illetve azokkal a specifikus dolgokkal, amelyek másak a gokarthoz képest.
„Itt már sokkal részletesebb a pályák feldolgozása, hiszen nagyobb a pálya és kevesebb a lehetőség vezetni rajta. Gokartban viszonylag alacsony költségvetéssel el lehet menni tesztelni, de itt ezek a lehetőségek nagyon beszűkülnek. Sok pálya foglalt, alapból nincs is annyi, és természetesen a költségek is sokkal magasabbak” – magyarázta Kiss Pál Tamás.
A cél a kezdetektől fogva az volt, hogy Martin „önjáró” legyen, azaz amikor majd olyan szituációba kerül egy teszten, vagy egy tehetségkutatón, amilyenbe nemrég a Richard Mille Young Talent Academy válogatóján került – ahol nem lehetett mellette coach – teljesen magára hagyva is profin értse, hogy mire van szüksége a lehető legjobb teljesítmény eléréséhez.
Forma-4-es tehetségkutatón debütált autóversenyzőként Molnár Martin
„Ilyen a pályabejárás során a részletek feltérképezése, jegyzetelés, a referenciapontok megértése, megtanulása, megfelelő használata és későbbi lekövetése egy teljes teszt alatt, hiszen, ha változnak a körülmények, ezekhez tud viszonyítani. Vagy ha változtatni kell egy telemetriai összehasonlítás alapján annak érdekében, hogy gyorsabb legyen, akkor legyen mihez mérnie ezt. Értse és lássa az ok-okozati összefüggéseket a kiértékelésnél, akár telemetria, akár videó alapján, mert ennek is megvannak a maga folyamatai és szempontjai, amit elsőre nem biztos, hogy mindenki ért.”
„Ez az egész úgy épült föl, hogy az első néhány alkalommal én készítettem fel, aztán közösen csináltuk, végül már csak felügyeltem, a legutóbbi tesztek során pedig már csak kontrolláltam és ha kellett, belejavítottam. Önállóságra neveljük őt, mert bár a gokartban is van telemetria, sokkal kisebb adatmennyiséggel, nem annyira összetett és nem olyan minőségű adattal dolgoznak, úgyhogy ez is egy olyan terület, amit meg kellett neki tanítani, a trükköket meg kellett mutatni, hogy mikor, mi a lényeg, mikor, hogyan vezetünk.”
Újra kell tanulni vezetni
Az már az eddigiek alapján is világossá válhatott, hogy semmire sem garancia az, ha valaki gokartban gyors, mert az autóversenyzés teljesen más világ. Olyannyira, hogy nem lehet csak bepattanni egy versenyautóba, és rögtön versenyképes köridőket autózni, mert már az F4-ben is annyira sok összetevőből áll össze a tempó, hogy más tényezőkre is figyelni kell.
„Kritikus pont egy ilyen felkészítés során a hiányos területek beazonosítása és azok fejlesztése. Ennek a munkának pedig a leghatékonyabban, a legrövidebb idő alatt kell megtörténnie, hiszen korlátozottak a tesztelési lehetőségek.”
„A pályafeldolgozás, a felkészülési munka, a telemetriai- és videóértékelés, a mérnökkel való kommunikáció szorosan összekapcsolódik a vezetéstechnikával. Ezek a dolgok mind oda összpontosulnak, hogy az ő vezetéstechnikája milyen, hogyan tud értelmezni adott szituációkat, hogyan tud rájuk a leggyorsabban reagálni, bizonyos kanyartípusokra milyen vezetéstechnikai megoldások léteznek” – mutatott rá Kiss Pál Tamás.
„A vezetéstechnika nagyon érdekes dolog. Sokan úgy gondolják, hogy valaki nyers tempóból vagy tehetségből gyors, de ez egyáltalán nem így van, hiszen teljesen másként kell vezetni poros pályán, félig felgumizott pályán, nagyon felgumizott pályán, hidegben, melegben, esőben, félig száraz pályán, vagy félig száraz pályán esőgumival és félig száraz pályán slick gumival, ahol könnyen el lehet követni azt a hibát, hogy valaki picit szélesre megy, majd a jéghez hasonlító vizes füvön totálkárosra töri az autóját.”
„Nagyon sok olyan apró mozzanat volt a felkészülés során, amelyeknél nagyon fontos volt a tudatosság. Végig azt tartottuk szem előtt, hogy Martin a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbbet tanulja, és minél szerteágazóbb tudásra tegyen szert. Abszolút látom rajta, hogy profi környezetben gokartozott, nagyon gyorsan tudtunk nagy léptékben fejlődni, mert a munkamorálján, a pályafeldolgozáshoz való hozzáállásán egyáltalán nem kellett dolgozni, így rögtön el tudtuk kezdeni az aktív munkát.”
„Folyamatosan egyre mélyebben bevontuk az autó beállításaiba is, és előbb-utóbb már ő is tisztában volt vele, hogy mikor, mit változtatunk, és az mit eredményez az autón. Az én feladatom az egész tesztprogram során az is, hogy felhívjam a figyelmét az autó beállításaival kapcsolatos ok-okozati összefüggésekre és magyarázatot adjak neki, illetve felkészítsem arra, hogy bizonyos helyzetekben előfordulhat, hogy egy változtatás valamit megold, de máshol ront a helyzeten, és ettől rosszabb lesz az autó egyensúlya. Meg kell tanítani, hogy ilyen esetekben miként tud versenyzőként reagálni.”
„És fontos, hogy ha kér valamit, akkor el tudja mondani, hogy azt miért kéri, illetve, ha kap valamit, akkor tudjon rá reagálni. A legnehezebb, hogy ezt úgy sajátítsa el, hogy ne csak megértse ezeket a dolgokat, hanem bármilyen szituációban tudatosan vegye elő, és ne az legyen, hogy az ösztön, a félelem vagy a beidegződés ezt felülírja.”
Tapasztalat nélkül nem megy
Martin több olyan teszten is részt vett az elmúlt hónapok során, ahol nála jóval tapasztaltabb pilótákkal kellett együtt köröznie az adott pályán. Ez amellett, hogy remek tanulási lehetőséget jelentett, megmutatta, hogy a kilométereket semmi nem pótolja, és rögtön a mély vízbe dobva már az is nagy siker, ha valaki nem fullad meg, és átér a medence túlpartjára.
„Az látszik, hogy nagyon magas a színvonal. Viszonylag hamar mély vízbe dobtuk, mindössze néhány tesztnap után szakadó esőben, majd felszáradó pályán tesztelt együtt az olasz Forma-4 élmezőnyével. Ott láttuk, hogy jó irányba haladunk, de rengeteget kell menni és nagyon sokat kell dolgozni ahhoz, hogy újoncként fel tudja venni a versenyt a többiekkel. Az olasz Forma-4-ben például megdöbbentő, hogy téli bajnokságokban indulva és rengeteget tesztelve akár 50 napot is autóban tölt egy pilóta az első bajnoki forduló előtt. Ez pedig olyan magasra emeli a színvonalat, hogy lehet bárki bármennyire tehetséges, harmadannyi autóban töltött nappal nem lehet eredményt elvárni tőle.”
Minden egyes tesztnek megvolt az adott célja, legyen szó a nagysebességű kanyarvételi technika, vagy a lassabb kanyarok előtti féktávok csiszolásáról, és minden tesztről elmondható, hogy a kitűzött feladatot Martin elvégezte és napról napra javult.
„Mugellóban részt vett az olasz Forma-4-es bajnokság ottani fordulója előtt rendezett 40 fős teszten. Ott a lehető legmélyebb vízbe dobtuk be őt, egyszerre 40 autó volt a pályán, a célegyenesben állva is megdöbbentő volt, hogy 3 másodpercenként zúgtak el mellettem a pilóták. Ilyen körülmények között már ahhoz is óriási rutin kell, hogy valaki csak egyetlen tiszta kört össze tudjon rakni. A legnagyobb tanulság ezért erről a tesztről az volt, hogy miként tud ekkora mezőnyben tiszta köröket futni.”
„A tesztprogramunk során ugyanakkor nem volt olyan tesztünk, ahol a második napra ne értük volna utol a középmezőnyt, amihez hozzá kell tenni, hogy még ők is durván ötször annyit ültek eddig Forma-4-es autóban, mint Martin. Akikről pedig tudtuk, hogy hasonlóan tapasztalatlanok, azokkal teljesen pariban volt.”
Már magára lehet hagyni
Ahogy egyre több tesztet hagyott maga mögött, Martin úgy vált folyamatosan versenyautóval ismerkedő gokartosból egyre tudatosabb autóversenyzővé, Kiss Pál Tamás pedig ezzel párhuzamosan növelte az elvárásait vele szemben.
„Volt egy tesztünk Wales-ben, ahol nagyon esős, szélsőséges időjárás mellett nagyon ügyesen teljesített, és hozta, amit kértünk tőle. Itt már azt szerettük volna, hogy még hamarabb vegye fel a tempót, még hamarabb érjen el arra a szintre, hogy a telemetrián már csak tizedeket kelljen találni. A tesztprogram elején ez még beletelt 20 körbe, ami aztán folyamatosan csökkent, Wales-ben pedig egy teljesen ismeretlen pályán négy kör után már tizedeket kerestünk a kezdeti másodpercek helyett.”
Valenciában aztán még egy lépést tettek abba az irányba, hogy Martin eljusson arra a szintre, hogy ismeretlen terepen is azonnal versenyképes legyen.
„Itt ez már sokkal jobban sikerült, mint Mugellóban, noha ott még természetesen nem is volt ilyen elvárás. Jobban sikerült a pálya feldolgozása, hamarabb felvette a mezőny tempóját, ráadásul közben hozzá kellett szoknia a számára ismeretlen Hankook gumikhoz, amelyeknek teljesen más a karakterisztikája, mint a Pirellinek, és teljesen máshogy is kell bánni vele.”
„Ez jó tanulás volt arra, hogy meg kell tanulni vezetéstechnikai eszközökkel az ideális idő alatt felmelegíteni a gumikat. És ez nem csak abból áll, hogy egy kicsit szlalomozok. Meg kell érteni, hogy az adott fékrendszer miként tudja melegíteni a gumi maghőmérsékletét, mert azt kell melegítenünk, nem a gumi felületét.”
A október 17-én és 18-án rendezett Richard Mille Young Talent Academy válogatójára pedig a terveknek megfelelően Martin eljutott oda, hogy önállóan is helytállt, ami nagy elégedettséggel töltötte el Kiss Pál Tamást.
„Nagyon nagy öröm volt azt látni, hogy idegen pályán, idegen csapattal, extra stresszfaktorral nehezítve, esőben, a 3. körtől kezdve ott volt a legjobb két-három versenyző között. Ez mutatja, hogy minden olyan területen sikerült jelentősen javítani, amelyen korábban hiányosságot tapasztaltunk. Ebbe beletartozik a stresszkezelés is, illetve, hogy milyen gyorsan válik magabiztossá egy adott pályán” – ecsetelte a MOTAM operatív vezetője, hozzátéve, hogy Martin azokon a területeken kimagasló, ahol nem a rutin számít, és ezeken az adott csapat toppilótájával is pariban volt a különböző teszteken, sőt, volt olyan rész, ahol gyorsabb volt nála.
Azért még nagyon hosszú az út
Noha sokkal előrébb tart, mint amikor először ült formaautóban, Martinnak még fejlődnie kell ahhoz, hogy teljesen készen álljon az előtte álló kihívásokra, de Kiss Pál Tamás szerint a további fejlődés nagy részét már tapasztalatszerzés útján érheti el.
„A fejlődésnek nyilván soha nincs vége, de most úgy érzem, hogy Martin 70-80%-nál tart abból a szempontból, hogy mennyire áll készen arra, hogy egy profi szezont megkezdve abból a legtöbbet ki tudja hozni, és egyből a tempóján lehessen javítani. Ebből a szempontból 70-80% között vagyunk. Azért nem mondok ennél magasabbat, mert még nagyjából 3-4 év, mire annyira profivá válik, hogy semmilyen meglepetés nem éri majd versenyzőként, és bármilyen sorozatban, bármilyen autóval, bármilyen pályán, bármilyen körülmények között megállja a helyét, és ha az adott sorozatban újonc is lesz, akkor is rögtön fel tudja venni a versenyt az élmezőnnyel.”
„De ez egy nagyon hosszú folyamat, ahol a tapasztalat már sokkal többet nyom a latba annál, hogy valaki mennyire szorgalmas. És adott esetben egy fiatal versenyző hiába vesz még részt 20 teszten, nem biztos, hogy utána az autót a stabilitásából kibillentve, sodródva fog átmenni egy sikánon 180-200-zal, mert úgy a leggyorsabb. Nem biztos, hogy ezt a szintet így el lehet érni, mert kellenek a szünetek, versenyszituációk megtapasztalása, a különböző pályák megismerése. El kell telnie egy kis időnek, korosodnia kell, érnie kell. És aztán ha ezután, a megfelelő időközönként megy még 20 napot, akkor könnyen lehet, hogy elérünk majd 90%-ig.”
„Mint minden tehetséges és profi versenyzőre, Martinra is igaz, hogy kell a versenytapasztalat és az élettapasztalat ahhoz, hogy eredményes legyen. El kell fogadni azt a tényt, hogy azoknak a kritikus pontoknak a teljesítéséhez, amelyek az utolsó 2-3 tized lefaragásához kellenek, akár egy évnek is el kell telnie. És akinél azt látjuk, hogy egyből jó, nála sem kell azt feltételezni, hogy csodabogár, csak ott hamarabb eljött ez a pont. A tapasztalási fázis megkerülhetetlen, Martin pedig már megfelelően fel van arra készítve, hogy mostantól erre lesz szüksége ahhoz, hogy jobb versenyző legyen, és kell 15 ezer kilométer a lábaiba és a kezeibe.”
A kilométereket pedig jelenleg is szorgosan gyűjti, a héten az angliai Snettertonban, a brit Forma-4-es bajnokság újonctesztjén vett részt.