back to top
KezdőlapExtraMichelisz: interjú tanítványairól, az ETCR-ről és az idei szezonról

Michelisz: interjú tanítványairól, az ETCR-ről és az idei szezonról

-

A HUMDA Academy egyik mentoraként Michelisz Norbert első „osztályát” jelenthette be ezen a héten. Elmondása szerint büszkeség az eredmény, és a fiatalok nem hátráltatják a pályán. Sőt…

Az idei többletprogramokkal, mint amilyen az ETCR és a HUMDA fejlesztőprogramja, hogyan jut időd a családra?

Nem egyszerű ez a feladat, de néhány évvel ezelőtt elkezdtem megtanulni prioritásokat felállítani. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy jelenleg a versenyzésen és a családon kívül nem nagyon fér bele semmi más az életembe. Ebbe sajnos beletartoznak a szociális tevékenységek, mint például a barátokkal eltöltött sörözgetések, beszélgetések. Az ilyenek isszák meg a levét ennek a két bajnokságnak és a sűrű nyári beosztásnak.

Vannak az évnek olyan részei, amikor beleférnek más dolgok is, például az Forma-1-es közvetítések, vagy különböző sajtóesemények és belefér az a háttérmunka is, amit a tavalyi év egészében, illetve idén is megtettünk annak érdekében, hogy a mai bejelentésig eljussunk.

Ez gyakorlatilag folyamatosan változik, amikor kisebb a teher a versenyzés tekintetében és a mondjuk a családi dolgok engedik, akkor van lehetőség pótolni azt az elmaradást, ami a többi fontos dologból jött. Amikor meg minden nagyon sűrű, és hatékonyan kell beosztani az időmet, akkor marad a versenyzés, az utazás, meg a család.

Melyik tetszik jobban, amikor a két sorozatod együtt vagy külön van?

Külön. Az jó.

Melyik a jobb?

Az az igazság, hogy az ETCR-nél jóra számítottam, de még jobb. Többet kaptam. Szóval most nem tudnék dönteni. Annyira más, én élvezem az ETCR-t, még pörgősebb, rövid futamokkal. Nekem tetszik.

Még nincs meg teljesen az elektromos autó. Jaramában nagy segítség volt, hogy nem egyszerre ment a kettő, és volt időm kicsit megemészteni a dolgokat. A Hungaroringen és Pauban az volt, hogy átfutottam egyik autóból a másikba (WTCR-ből ETCR-be), és akkor éreztem, hogy megérkeztem, amikor már ott volt a kockás zászló. És ez Jaramában már egy kicsit könnyebb volt, remélem így folytatódik.

Az mondtad a mostani sajtóstájékoztatón, hogy a tehetséggondozás neked is sokat adott, ez a pályán is megnyilvánul valamiben?

A pályán nem feltétlenül, inkább abban, hogy tehetségeket hogyan értékelek. Sokszor előfordul egy tehetség esetében, hogy anélkül, hogy közelebbről ismerném, azt mondanám rá, hogy nem annyira vagy épp borzasztóan tehetséges. Aztán a megismerés meg a vizsgálati folyamatok során változik a kép, ez teljesen természetes.

A versenytársaidat is máshogy értékeled emiatt?

Nem feltétlenül. Persze, mindig figyelem őket, de ez nem konkrétan a HUMDÁ-s kiválasztási mechanizmussal függ össze. Nyilván minden versenyző más, vannak erősségeik és gyengeségeik, és ezeket ismerni kell, saját magad és a versenytársak esetében is.

Milyen volt visszatérni az alapokhoz?

Jó érzés. Visszatérni mindig jó dolog. Minden egyes alkalommal, amikor fáziskéséssel visszatér az ember az alapokhoz, akkor ráeszmél arra, hogy sok minden tanulnivalója van még, másképp látja a világot. Az én esetemben is, eltelt sok idő, mióta kezdtem a pályafutásom, változtam mint versenyző, változtam mint ember, másképp látom a világot. Ez teljesen más megvilágításba helyezi a dolgokat.

Spanyolországban jól ment a Zengő és Cupra. Milyen érzést kelt benned, hogy a korábbi csapatod magyar pilótával mondhatni feltámadt?

Én örültem a sikerüknek. Nyilván régóta már nem zengős versenyző vagyok, de alapvetően igen [boldog voltam miattuk]. Danival is beszéltem a verseny után, Zolival egy gépen utaztam haza, gratuláltam nekik, nagyon ügyesek voltak. Alapvetően szerintem az, hogy ilyen jellegű sikereket elérnek – nem feltétlenül ők, más szakágban más magyarok is -, az összességében minden magyar versenyzőnek és csapatnak jó.

Számítottál erre, tudtad, hogy a bennük van az, hogy újra ott legyenek az élmezőnyben?

Tavaly is jó szezont produkáltak, volt futamgyőzelmük is. Nyilván volt nehezebb időszak is, de most én azt látom, hogy alapvetően sok dolog kezd a helyére kerülni, és ez megmutatkozik eredményekben is.

Ez a hétvége nyilván egy jó hétvége volt, de nem történt olyan, ami a múltban már ne történt volna. Ilyen szempontból ezt nem mondanám váratlan vagy rendkívüli eredménynek.

Tavaly Azcona volt náluk a húzóerő, ő azonban átpártolt hozzátok, a Hyundaihoz. Most úgy tűnik, Huff a helyébe lépett.

Huffynak tavaly is volt jó versenyei. Az, hogy nem mindig tudta ezt [a tempót] megmutatni, az sokszor más tényezők következménye is volt. Úgy alapvetően, ezen a szinten, ilyen versenyzőkkel bármikor benne van a jó eredmény.

Most kétszer is előfordult, először [Tassi] Attilával, aztán [Nagy] Danival, hogy ott küzdöttetek az elején. Ilyenkor csak egy újabb ellenfélről van szó, vagy azért néha kitekintesz, és felismered őket?

Őszintén szólva nem nagyon. Az autóban valahogy nem tudom, megváltozik az ember működése. Az, hogy milyen nemzetiségű egy versenyző, arra valahogy nem nagyon figyelek, amikor ott vagyok. Nyilván, amikor nem versenyzünk, akkor másképp beszélünk egymással.

Szerintem mindenki magáért megy a pályán. Lehet, hogy ez furán fog hangzani, ez nekik sem tesz jót, ha tekintettel vagyunk egymásra. Nyilván rövid távon lehet, hogy ezt valaki keserűen vagy szomorúan értékeli, de alapvetően abban hiszek, hogy minden apróság meg kelljen küzdeni. Ez a fejlődését mindenkinek nagyon meg tudja gyorsítani.

Te örülsz annak a hírnek, hogy megint nem megy Ázsiába a mezőny?

Kicsit szomorú vagyok miatta, főleg Makaót vártam, ugye régen voltunk ott, a Hyundai hazai versenye is nyilván különleges lehetett volna. De őszintén hallottam erről beszélgetéseket a paddock-ban, de csak most szembesültem én is vele, hogy tegnap ez történt.

Milyen pályákat látnál szívesen a naptárban?

Ha nem lesz Makaó, akkor nem is tudom… Egyszer szívesen elmennék Bathurstbe, nem tudom lenne-e lehetőség egy TCR Australia futamba benevezni. – jegyezte meg Michelisz félig nevetve.

Marrákes nem a kedvenc versenypályám, de Istanbul Park az szerintem egy kifejezetten jól épített pálya, a szimulátoron kedvencem volt. Oda mindig szerettem volna egyszer elmenni, eddig még nem versenyeztem rajta.

Mondjuk jöhetne egy Abu Dhabi, vagy valami ilyen Forma-1-es pálya, ahol jó versenyek vannak. Akár Dubajban is.