Mivel jómagam Ayrton nagy rajongója vagyok, sőt miatta kezdtem el nézni annak idején a Forma-1-et, így érthető, hogy nagy várakozással tekintettem arra a dologra, hogy gyermek és tinédzserkorom hőséről dokumentumfilm készül. Már pár napja megnéztem, de még mindig magam sem tudom, miképp ítéljem meg.
Ami mindenképp jó, hogy nagy studiók az Universal és a Working Title gondozásában jelent meg Asip Kapadia filmje. A család, sőt Bernie Ecclestone is segített a film elkészítésében, így valóban néha páratlan képsorokat láthat először a néző, ami főleg moziban ütne, azonban a hazai UIP továbbra sem kívánja bemutatni a mûvet filmszínházakban.
Sok emberhez elérhet így a film, mely 1 óra 40 perc terjedelmû lett, azonban aki pont ezen film által kívánja megismerni Senna életmûvét, annak csalódást fog kelteni.
A film ott kezdődik, amikor Senna Brazíliából Európába igazolt sikeres gokart évei után, és megpróbálja bemutatni leginkább mint embert egészen az imolai tragikus hétvégéig. Azonban ez sajnos közel sem lett teljes, és rettentően csak a katartikus rivalizálására koncentrálnak Alain Prosttal. Mintha nem is meccseltek volna Nigel Mansellel, talán ha 2-3 percnyi szerephez jut a mûben a vörös 5-ös bátor bajuszos bajnoka. Az is kimaradt, hogy Nelson Piquettel miket alakított pont a Hungaroringen, illetve vele milyen összetûzései voltak akár a sajtó előtt is. Ugyanakkor ha már a Professzoros történetet akarták maximálisan bemutatni, lemaradt az „i”-ről a pont: nem látható az a jelenet, amikor az imolai edzésen Senna rádión beszól a Williams boxából kommentátorkodó franciának: „Special hello, to our dear friend Alain…”
Azt kell hogy mondjam, összességében láttam már jobb dokumentumfilmeket is Ayrton Senna életéről. Jobb az, ami kijött 2004-ben a hivatalos DVD-n, és eredetileg a francia tv készítette vele, jobb az, amit mi magyarok készítettünk „Egy cserép virág helyett…” címmel és az m1 azóta is talán ha egyszer adta le, végül még az is jobb, amit egy finn lelkes 20 éves amatőr srác, Antti Kalhola készített tavaly és itt is adtunk hírt róla május elsején.
Itt a történet tényleg egyoldalúan Sennára fókuszál – ami nyilván nem is baj, azonban kimaradtak a bohóckodásai Gerhard Bergerrel, vagy az Eric Comas-os baleset is már csak a vége főcímnél kerül fókuszba. Ha emberként kívánta bemutatni Asip, lényeges részek kimaradtak. Ha jobban koncentrált volna a pályán elért eredményekre, akkor például az 1993-ás évszázad győzelme a Donington Parkban vészesen kevés filmkockán jelenik meg, és bőven lett volna még mit bemutatni a káprázatos pályafutásából.
A negatív hős szerepét egyértelmûen Jean-Marie Balestre nyerte meg, kb. mint egy maffiózó jelenik meg, pokolian kiemelik az önkényeskedő alakját, valamint hogy csúnyán összejátszott Alainnel az 1989-es világbajnoki cím kapcsán. Sértően elnagyolt az 1994-es év bemutatása, kb. annyi derül ki belőle, hogy a Benetton és Michael Schumacher csalt, Ayrton is sejtette hogy használnak kipörgésgátlót, majd a balesetet le is zárták kb. annyival, hogy mai napig nem lehet tudni, hogy mégis mi történt, és elegánsan nyitva hagyták a kérdést…
Röviden: dokumentumfilmként hiányos (pedig épp első helyen áll a kategóriában az IMDB-n), egész estés filmként pedig olyannak, aki valóban látta őt pályán versenyezni, tv-n vagy akár élőben, és ismeri a komplett életmûvét szintén lehetnek fenntartásai. Arra mindenképp jó hogy egy olyan ember látásmódját is bemutatja a Senna mítoszról, aki messziről jött, eleve hazájában régi motorsport hagyományok nem voltak, és valószínûleg most először került igazán közelébe a Forma-1 világának.
A vágás szép, a hangok brutálisak – főleg a becsapódások, összességében a fent tárgyalt hiányosságokkal érdemes mû a megtekintésre. 9.5/10 *
* Igen, elfogult vagyok. 😉