A Ferrari fiatal monacói pilótája Charles Leclerc a mezőny egyik, ha nem a legérzelmesebb és egyben legszenvedélyesebb pilótája. A kétszeres futamgyőztes most őszintén beszélt arról, hogy mi vezetett oda, hogy ennyire érzelemdúsan körözzön hétről-hétre.
Leclerc F2-es bajnokként 2018-ban érkezett a Forma-1-be, majd egy évre már a Ferrari volánja mögött találhatta magát. Ugyan még csak három évet töltött a száguldó cirkuszban, még is számtalan dolgot megtapasztalt már.
„Számomra ez egy elérhetetlen álom volt, így amikor ma pirosba öltözve végig tekintek magamon, rendkívül büszke vagyok. Még mindig hihetetlen érzés” – kezdte Leclerc. „Nagyon fiatal voltam még, amikor lehetőségem adódott, hogy egyik barátom erkélyéről nézhessem a Monacói Nagydíjat. Az utcákon mindig csak a vörös autókat figyeltem. Nem tudom megmagyarázni miért. Talán mert tudat alatt Ferrari rajongónak születtem.”
„Még öt éves se voltam, amikor már tudtam, hogy a versenyzés az, amit akarok csinálni. Minden gondolatom a győzelemről és a szórakozásról szólt. Csak kicsivel később tudatosult bennem, hogy ez az életemmé és a hivatásommá is válhat. Az F2-ből az F1-be lépés egy óriási ugrás volt. Csak a csúcsra jutva jöttem rá, hogy minden megváltozott. A bemutatkozásom óta eltelt három évben rengeteget értem. Nem tudtam, hogy mennyire zárt közeg az F1-es „cirkusz”. Kívülről nem lehet érteni, hogy mekkora nyomás is van a versenyzőkön.” – folytatta.
Első három évében nem csak megbízható eredményeivel hívta fel magára a figyelmet, hanem azzal is, hogy az átlagnál érzelmesebb személyiség, amit láthattunk 2019-ben az első futamgyőzelménél, amelynek hétvégjén elvesztette jó barátját Anthoine Hubert-t, majd egy héttel később a tifosik előtt tudott nyerni Monzában.
„Én egy őrült gyerek voltam. Nagyon fiatal versenyzőként 95% érzelem és csak 5% racionalitás jellemzett engem. Rengeteget dolgoztam magamon, főleg mentálisan, hogy ezt az arányt megváltoztassam. Szenvedéllyel és eltökéltséggel élem meg ezt a sportot. Sosem leszek egy hideg és racionális versenyző, de vannak dolgok, amiket át kell gondolni, amikor a pályán vagy. Ezért próbálok 55%-ban észszerű és 45%-ban érzelmes lenni. Tudom, hogy milyen jó érzéssel töltött el, amikor gyerekként a példaképeimet láthattam a dobogón, futamokat és bajnoki címeket nyerni, tudom, hogy mennyi mindent kell tenni a sikerért.” – fogalmazott.
