Lewis Hamilton és a Ferrari elszalasztott egy dobogós helyezést a Szingapúri Nagydíjon, de hogy pontosan melyikük sara ez, az annak ellenére sem világos, hogy a hétszeres világbajnok bocsánatot kért a levezető körben.
Miközben Max Verstappen tükörsimán megnyerte a Szingapúri Nagydíjat, a Ferrari elszalasztott egy kettős dobogót, hiszen amennyiben a 39. körben életbe lépő virtuális biztonsági autós fázis alatt nemcsak Charles Leclerc, hanem Lewis Hamilton kerekeit is lecseréli, szinte garantált, hogy utóbbi is a top 3-ban zár. Noha menet közben azt hihettük, hogy a maranellóiak elbaltázták a stratégiát, a levezető körben Hamilton rádióüzenetéből világossá vált, hogy a 41 esztendős pilóta döntése volt, hogy nem áll ki. „Bocsánat, srácok. Ma cserbenhagytalak titeket a stratégiával. Az én döntésem volt és értékes pontokat veszítettünk. Megpróbálom jóvátenni a következő versenyen. Nagyszerű munkát végeztetek a kiállásokkal” – mondta a hétszeres világbajnok, mire mérnöke megköszönte neki az üzenetet.
Frédéric Vasseur, a Ferrari csapatfőnöke az F1 TV-nek ezután megerősítette, hogy valóban Hamilton vétózta meg a VSC alatti kiállást. „A döntés az volt, hogy mindkét autót kihívjuk, és Lewis döntött úgy, hogy kint marad a pályán. Összességében ez hiba volt, mert különben második és harmadik helyen végeztünk volna ma. A levezető körben bocsánatot kért a stratégia miatt, mert megkértük, hogy döntsön.”
A francia szakember aztán a Sky Sports-nak elmondta, nem haragszik Hamiltonra, de előrevetítette, hogy a jövőben el kell kerülniük az ilyen helyzeteket. „Nem vagyok dühös. Összességében jó hétvégénk volt. Tegnap másodikak és harmadikak lettünk a sprinten, ma pedig a második és a hatodik helyen végeztünk a főfutamon. Ma azonban lehetőségünk lett volna a második és a harmadik hely megszerzésére, és sajnálatos, hogy ilyen módon veszítettünk pontokat. Beszélnünk kell Hamiltonnal, hogy a jövőben megpróbáljuk elkerülni a hasonló helyzeteket.”
„Összességében mindkét versenyzőnk kiváló munkát végzett. Amikor arra kértük őket, hogy cseréljenek helyet a pályán, megtették. Egyértelműen és korrekten viselkedtek egymással szemben. Hamilton elhibázott bokszba hajtását leszámítva tényleg remek munkát végeztek, mert végső soron körülbelül tíz pontot veszítettünk ezen a hétvégén. De próbáljuk meg a pozitívumokat kiemelni ebből a hétvégéből. Azt, hogy vizes pályán kettős dobogót szereztünk, és száraz pályára való abroncsokon is képesek lettünk volna ugyanerre. Ez pedig azt jelenti, hogy megvolt a teljesítményünk” – hangsúlyozta Vasseur.
Hamilton verseny utáni gondolatait sajnos nem ismerhettük meg, mivel a hétszeres világbajnok rosszullétre panaszkodott, ami miatt az FIA orvosi csapata megvizsgálta, az FIA pedig engedélyezte neki, hogy ne teljesítse a szokásos médiakötelezettségeit. A Ferrari azonban kiadott egy felettébb érdekes közleményt a nevében, amelyben ez szerepel: „Jó második etapot teljesítettem, a tempóm visszatért, de nem tudtam a szükséges előrelépést elérni. A VSC alatt a csapat behívott a bokszba, de elvétettem a bokszbejáratot.”
A kommunikáció volt a gond?
Annak ellenére, hogy Hamilton magára vállalta a stratégia elhibázását, joggal merül fel, hogy a Ferrari miért hagyta rá a döntést, és miért nem ragaszkodott ahhoz, hogy versenyzője is a bokszba hajtson. Az események rekonstruálását ugyanakkor nem lehet teljeskörűen elvégezni, a VSC-fázis életbe lépése után ugyanis Hamilton rádiózásában egyszer sem hangzik el a kiállásra vonatkozó párbeszéd, csupán azt halljuk, hogy Carlo Santi versenymérnök közli vele, hogy VSC-fázis lépett érvénybe.
Ez azonban még nagyjából a kör felénél történt, ami után további üzenetek nem hallhatók, és Hamilton úgy hajt el a bokszbejárat mellett, hogy sem a csapat nem hívja őt, sem ő nem mond semmit. A fedélzeti kamerájából azonban látni, hogy megnyomja a rádió gombját, amiből arra következtethetünk, hogy történt üzenetváltás, csak valamilyen technikai probléma miatt az F1 TV közvetítésében ezt nem lehetett hallani. Hamilton és mérnöke ezt követő rádiózásait egyébként már igen.
„Most pihenünk és összeszedjük magunkat a bázison” – írta a Ferrari a verseny után a közösségi médiában.
Azt viszont így is érdekes megvizsgálni, hogy milyen üzenetváltások zajlottak Santi és Hamilton között a VSC előtti 6-7 körben. A 32. körben például a futamot közepes gumikon kezdő, azokat már a 19. körben lecserélő versenyző megkérdezte, hogy akkor mi is a terv, mert látszólag fogalma sem volt róla, hogy hogyan fog alakulni a futama.
Hamilton: Mi a cél? Mi a terv? Fogalmam sincs, hogy mi a fenét csinálunk. A többiek lágyakat akarnak?
Mérnök: B-terv, a B-terven vagyunk.
Hamilton: Tudom, hogy a B-terven vagyunk, de mit csinálnak a többiek, haver?
Mérnök: Mindenki más egy kiálláson van.
Hamilton: És Charles?
Mérnök: Jelenleg ugyanaz, mint te.
Ezt követte még a VSC-fázis előtt az a közvetítésbe is bejátszott párbeszéd, amely során Hamilton arról érdeklődött, hogy az ellenfelei az első etapjuk végén milyen köridőkre voltak képesek. Ehelyett Santi azt közölte vele, hogy jelenleg, új gumikon milyen köröket futnak, mire Hamilton tisztázta, hogy valójában mire kíváncsi. Erre mérnöke fél körrel később úgy felelt: „A tempó hasonló lesz a verseny végén is, és jelenleg nem gondoljuk, hogy van elég a gumidban.”
Mindezt hallva Jolyon Palmer, a Renault korábbi F1-es pilótája az F1 TV közvetítésében kifakadt, hogy „utálja ezt”, mert a pilóta egyszerű információkat akar hallani, nem ilyen szövevényes gondolatokat. Palmer aztán a futam után is bírálta a Ferrarit, de előbb még Ruth Buscombe, az Alfa Romeo korábbi vezető stratégája próbálta meg személtetni, miért gondolhatta azt Hamilton, hogy képes lesz 43 kört megtenni a lágy gumikon pozícióvesztés nélkül.
„Rengeteg múlik a kontextuson. A lágy gumi volt a favoritom, de még annál is jobban teljesített, mint gondoltam, és majdnem egy másodperccel jobb volt körönként a közepesnél. Egy ilyen pályán az történik, hogy miközben folyamatosan könnyül az autó, a pálya pedig egyre jobban gumizódik, a lágy keverék még jobbá válik és még inkább kihasználhatod. Az autóban ülve úgy érződik, hogy a gumi remek, nem kopik. Vajon emiatt nem jön rá az ember arra, hogy van egy még jobb opció a számára? Szerintem ebben az esetben a VSC szólt közbe. Talán már korábban le kellett folytatniuk ezt a beszélgetést, mert ez az, amit általában próbálsz megtenni a versenyződdel az ilyen necces döntéseknél, különösen, ha a másik autót is érinti, hiszen dupla kiállásra lett volna szükség. Szerintem itt ez történt, hogy jónak érezte a gumikat, és nem volt tisztában vele, hogy van egy még jobb lehetőség” – ecsetelte Buscombe.
Palmer erre kontrázott azzal, hogy Hamilton próbálta volna képbe helyezni magát, de ilyen rossz kommunikációval ezt nem tudta megtenni. „Valójában próbálták ezt megbeszélni korábban, és úgy gondoltam, hogy ez igazán rossz kommunikáció volt. Hiszen Lewis megkérdezte, hogy milyen volt a többi versenyző tempója a korábbi etapja végén. Mindezt aközben, hogy a határon vezet, izzad, próbálja a nagyobb képet nézni úgy, hogy közben nem követ el hibát és a többi. Nem gondolom, hogy a Ferrari kommunikációja bármennyire is jó lett volna. A kérdésre Lewis rossz információt kapott, hiszen a többiek jelenlegi tempóját mondták a fülére, aztán amikor még egyszer megkérdezte, tulajdonképpen figylemen kívül hagyták őt. Aztán nagyon gyorsan jött a VSC, Lewis pedig úgy döntött, hogy nem kapta meg az információt, amit akart. Szerintem a kommunikáció hozta őket rossz helyzetbe.”
Az ugyanakkor továbbra is fennáll, hogy nem lehet ítéletet mondani addig, amíg nem halljuk, hogy pontosan milyen párbeszéd játszódott le a felek között. Mert elképzelhető, hogy a Ferrari egyértelműen kihívta Hamiltont – Leclerc-rel ezt tették, a monacói pedig engedelmeskedett –, ő azonban nemet mondott; miként az is, hogy felkínálták neki a döntés lehetőségét. Vasseur szavaiból utóbbira lehet következtetni, de erre más bizonyíték egyelőre nincs.
Az pedig, hogy Hamilton bocsánatkérése és Vasseur nyilatkozata után a Ferrari olyan közleménnyel állt elő, amely alapján Hamilton nem más döntést hozott, hanem egyszerűen csak elvétette a bokszutcát (de miért? mert nem figyelt? mert túl későn szóltak neki?), leginkább megmosolyogtató, és ismét előtérbe helyezi a Ferrarinál hétről hétre tapasztalható kommunikációs hiányosságokat.