Gigi Dall’Igna Motegiben a századik győzelmét ünnepelhette a Ducati Corse általános igazgatójaként. Az olasz mérnök motorjai az elmúlt bő tíz évben majdnem minden második futamot megnyerték, ám ő egy korábbi, kevésbé sikeres gépét tartja a legfontosabbnak.
Marc Márquez múlt vasárnap megnyerte a Japán Nagydíjat, így mindössze 2 pontra csökkentette hátrányát a bajnokságot vezető Jorge Martínnal szemben. Emellett pedig egy komoly mérföldkövet is elért, igaz, nem saját maga számára. Ez volt ugyanis Gigi Dall’Igna századik sikere a MotoGP-ben a Ducati versenyrészlegének általános igazgatójaként.
Az olasz mérnökzseni 2013-ban vette át a márka vezetését, amikor az még csak harmincegy diadalnál tartott, de ami ennél jóval fontosabb, hogy működésének mélypontján járt. Három évvel később, a 2016-os Osztrák Nagydíjon Andrea Iannone révén meglett az első győzelem, és onnantól számítva majdnem minden második főversenyüket megnyerték, hiszen 203 próbálkozásból jött össze ez a kerek szám.
„Büszke vagyok arra a munkára, amelyet a Ducati alkalmazottai az elmúlt évek során végeztek, az biztos – nyilatkozta Dall’Igna a jubileumi diadal kapcsán. – Kétségtelenül boldog és büszke vagyok. A száz pedig szép szám, azt jelenti, hogy öreg vagyok. Ez a legrosszabb része. Az első, Iannonéval elért ausztriai győzelem volt a legfontosabb, ahhoz fűződnek a legszebb emlékeim.”
A Motorsport.com cikke kiemeli, hogy a Ducati ráadásul nem annak köszönhette modern kori sikereit, hogy egy új szabályrendszerbe sikerült beletalálni, hiszen a mostani technikai előírások alapja 2012 óta érvényes. Ehelyett a koncessziós jogaikat felhasználva fokozatosan javítottak a gyengeségeiken, majd olyan úttörő megoldásokkal álltak elő, mint az összeültető és a kifinomult aerodinamika, amelyekkel gyökeresen megváltoztatták a sorozatot.
Ráadásul arra is jól reagáltak, amikor ezeket egyik évről a másikra szigorították. Általánosságban szinte minden ilyen változtatáshoz sikerült alkalmazkodniuk a Michelin mint gumiszállító érkezésétől kezdve az egységesített motorvezérlő egységeken és a guminyomás-vizsgálaton át egészen a motorblokkfejlesztés befagyasztásáig. „Úgy vélem, az elmúlt tíz évben többet változott a motor, mint az összes többi esztendőben – fogalmazott Dall’Igna. – Szóval ez egy fontos fejlődési [fázis], amelyet előmozdítunk a motorsportban, és ennek nagyon örülünk.”
A Ducati 2020-ban tért vissza a csúcsra, de akkor még „csak” a konstruktőri bajnoki cím jött össze. Azóta ilyen tekintetben veretlenek, ahogyan 2021 óta a csapatok, 2022 óta pedig a versenyzők pontversenyét is rendre a márka valamelyik képviselője viszi. 2024-ben pedig a húszból tizenkilenc futamot a bolognaiak pilótái nyertek, ebből tizenhatot az azóta is etalonnak számító GP24-essel. A jelenleg 60 éves szakember kedvence versenygépe azonban nem ezek közül került ki, ráadásul még csak nem is futamgyőztes motorról van szó.
„Hogy őszinte legyek, a 2015-ös gép volt a legfontosabb, mert azzal valódi előrelépést értünk el – árulta el. – Nem volt könnyű, akkoriban nagy volt a nyomás. Szóval úgy vélem, azt a motort, azt a gépet jobban a szívembe zárom, mint a többit. Még akkor is, ha [a GP22-es], amellyel először nyertünk az egyéni bajnokságban, szintén fontos motor volt a számomra.”
Iannone sikerétől számolva a Ducati győzelmi aránya körülbelül 49,26 százalék. Ilyen téren jelentősen elmaradnak a Hondától, amely 1994 és 1999 között a futamok mintegy 78,16 százalékát nyerte meg, ám ez a széria hosszabb ideje íródik. Kérdés, hogy a bajnoki címek tekintetében mi lesz a helyzet az idei év végén: a csapatok közötti összetettet jó eséllyel a gyári Aprilia fogja elvinni, de egyéni és konstruktőri szinten még bőven van esély az újabb sikerre.


