A Sauber Junior Team Forma-2-es csapatában versenyző, Juan Manuel Correával beszélgettünk az Osztrák Nagydíj helyszínén Spielbergben. Az ecuadori versenyzőt karrierje kezdetéről és az idei Forma-2-es eredményeiről is kérdeztük.
Juan, mikor és kezdted el a versenyzést?
Juan Manuel Correa: 2007-ben kezdtem el hét éves koromban, Ecuadorban, ahol születtem. És hogy miért? Az apukám miatt, aki régebben főként motorokkal versenyzett. A motoros korszaka után váltott ralira és ekkor találkozott olyan emberekkel, akik gokartokkal versenyeztek. Ekkor gokartozhattam életemben először és már az első pillanattól kezdve imádtam. Ki se akartam szállni belőle, annyira megkedveltem.
Nehéz volt a GP3-ról a Forma-2-re való váltás?
Correa: Nyilvánvalóan nem volt könnyű, ugyanis eggyel feljebb léptem a létrán. Az autók sokkal gyorsabbak, nagyobb a leszorító erejük és még a fékek is teljesen másak a GP3-as autóhoz képest. A versenyzők is egyre jobbak, mert mindig csak a jobb versenyzők kerülhetnek eggyel magasabb szintre. Nagyon tehetséges versenyzők ellen versenyzem és persze, hogy nehéz felvenni a ritmusukat.
Amerikai versenyzőként miért ezt az utat választottad az IndyCar vagy a NASCAR helyett?
Correa: Mindenféleképpen Európában akartam versenyezni, mivel a legfőbb célom az, hogy bekerüljek a Forma-1-be. Soha nem gondoltam arra, hogy az IndyCarban versenyezzek, ugyanis mindig is az F1 volt a célom. Ezért jöttem Európába 2014-ben. Ekkor még gokartoztam, azonban azóta már eltelt öt év és most már a Forma-2-ben versenyzem. Véleményem szerint jobban benne vagyok az európai versenyzésben, mint az amerikaiakban. Másfelől pedig az IndyCarban szinte senkit nem ismerek, amíg itt Európában sok barátom van és a lehetőségek is jobbak.
Elégedett vagy az eddigi Forma-2-es eredményeiddel vagy van még miben fejlődnöd?
Correa: Mindig fejlődnöd kell valamiben. Eddig jó eredményeim vannak újoncként: van két dobogós helyezésem, aminek kifejezetten örülök. Azonban voltak olyan hétvégék az idei szezonban, ahol nem tudtam kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani. A dobogóimon kívül mindössze két versenyen szereztem pontot Bakuban és a Paul Ricardon, szóval ezen téren mindenféleképpen fejlődnünk kell. Nagyon örülnék neki, ha ezek után minden versenyen pontot tudnánk szerezni. Az összes versenyen nem állhatunk a pódiumra, mert az eléggé nehéz lenne, de meg fogjuk próbálni. Sok a megoldandó házi feladatunk, azonban már a szezon eddigi versenyein is gyorsak tudtunk lenni, ami pozitív. Gyorsan meg tudtam szokni az autót, a gumikat és a csapattal is jól kijövök.
Az Alfa Romeo Team tagjaként láthatunk majd valamikor F1-es autóban?
Correa: Határozottan igen. Az Alfa Romeo nagy potenciált lát bennem, azonban nem szabad elkapkodnom a dolgokat. A lehetőség majd idővel jönni fog. Az egyik felem már legszívesebben most beülne, azonban a másik felem pedig azt mondja, hogy még fejlődnöm kell ahhoz, hogy egy ilyen kaliberű autót vezessek. Meglátjuk, hogy mit hoz majd a jövő.
Magyar újságíróként mindenféleképpen meg kell kérdeznem, hogy várod-e már a hungaroringi hétvégét?
Correa: Igen, mert ez az egyik kedvenc pályám. Alsóbb kategóriákban már versenyeztem ott és egyszerűen imádom. Nem csak a pálya, hanem a város is fantasztikus. Jó a kultúra, szépek az épületek, ráadásul még a lányok is gyönyörűek, szóval alig várom már, hogy újra visszatérhessek Magyarországra.