Hány győztest zártak ki eddig az F1-ből, mikor volt utoljára ilyen hosszú nyeretlenségi sorozatuk a pole-pozíciósoknak és miképpen kapott kárpótlást Lewis Hamilton? Beleástuk magunkat a Belga Nagydíj számaiba.
Az utóbbi néhány nagydíj elkényeztetett minket statisztikai különlegességekkel az időmérős nemzeti dominanciától az egy nagydíjat a legtöbbször megnyerő Lewis Hamiltonon át a mezőnyben lévő futamgyőztesek megdöbbentő számáig.
És nincs vége, a Belga Nagydíjon több további olyan eredmény, együttállás született, amelyekhez hasonlót csak évtizedekkel korábbra visszatekintve találunk, vagy még akkor sem.
Azzal, hogy George Russell és Hamilton érték el elsőként a célt, ideiglenesen kettős győzelmet szereztek a Mercedesnek, amivel a 2024-es szezont a valaha volt egyik legszínesebbé tették. Ekkor ugyanis úgy festett a helyzet, hogy a Ferrari (Melbourne), a McLaren (Hungaroring) és a Red Bull (Szahír, Dzsidda, Szuzuka) után már a negyedik különböző csapat ért el kettős győzelmet egyazon szezonon belül.
Ilyenre csak egyetlen évben találunk példát az F1 történetében, 1960-ban. Akkor a Cooper, a Ferrari, a Lotus és a Watson ért el kettős győzelmet, bár utóbbi nem F1-es csapat, az Indy 500-on érte el ezt az eredményt, amely abban az évben szerepelt utoljára a világbajnokság menetrendjében, így súlya kevésbé jelentős, mint annak lenne, ha a mezőny négy állandó csapata lenne képes erre.
Azért a feltételes mód, mert a súlyhatár alatt maradt Russell kizárásával pár órával a verseny leintése után semmissé lett ez a különleges adat – ugyanakkor a Mercedes formáját látva reális esély van rá, hogy idén szereznek még szabályos kettős győzelmet is, és 2024 tényleg beállítja majd az 1960-as rekordot.
Olyanra, hogy egy szezonban három csapat szerezzen kettős győzelmet, jóval többször volt már példa, az idei évet is beleszámolva 12-szer. Legutóbb 2022-ben és 2010-ben, előfordulásuk sűrűbb volt a 90-es évek előtt.
Nem tudnak nyerni a pole-ból
A többi különlegesség azonban a kizárástól függetlenül is érvényben maradt. A legdöbbenetesebb a következő: a Belga Nagydíj első tíz helyezett pilótája egyaránt korábbi futamgyőztesnek mondhatja magát, ilyenre pedig még egyetlen verseny befutójánál sem volt példa az F1 történetében. A dolgot csak tetézi, hogy Russell-lel az élen, majd a brit kizárása után is igaz volt ez az állítás, hiszen utólag Daniel Ricciardo került a 10. helyre, aki szintén többször nyert már.
Ennek alapfeltétele persze, hogy legalább tíz győztes legyen a mezőnyben, ami az F1-es futamok nagy részén nem is állt fenn – de mint azt egy hete részleteztük, jelenleg 13-an is vannak, ami 1980 óta a legtöbb.
Erről is a Hungaroring tehet: 1980 óta nem volt annyi győztes az F1-ben, mint most
Egy másik ritka eset, hogy immár a legutóbbi hat futamon nem a pole-pozícióból rajtoló versenyző nyert. Ugyanilyen hosszú sorozat ebben az évezredben még csak kétszer fordult elő, először 2002-ben, majd 2009-2010 fordulóján. A rekordhoz viszont még sok hasonló esetre lenne szükség: az 1986-os Paul Ricard-i Francia Nagydíj és az 1987-es detroiti USA Nagydíj között 14 versenyen át maradt le a győzelemről az élről rajtoló.
Ez még csak a hatodik kizárás volt
Szerencsére a Forma-1-ben egyáltalán nem gyakori, hogy ne az első helyen célba érő pilótát nevezzék meg a futamgyőztesnek a hivatalos végeredményben – a Formula E-ben szinte minden szezonban van példa ilyenre.
Russell elvett győzelme még csak a hatodik alkalom volt, amikor utólag kizárták a győztest egy futamról.
- 1976-ban James Hunttól elvették a Brit Nagydíjon szerzett győzelmét egy ma már furcsának tűnő okból: a piros zászló belengetésekor a menekülőutat is használva tért vissza a bokszba és ült át tartalékautójába, ám kizárták, amiért nem szabályosan teljesítette a kört. A győztes Niki Lauda lett.
- Az 1982-es Brazil Nagydíjról kizárták a győztes Nelson Piquet-t és a második helyezett Keke Rosberget is, amiért a súlyhatár alatt maradtak a mérlegelésnél. A győzelem Alain Prosthoz került.
- Az 1985-ös San Marinó-i Nagydíjon azonban Prostot meszelték el ugyanezen okból, helyét Elio de Angelis örökölte meg.
- A botrányos, 1989-es Japán Nagydíj után Ayrton Sennát a hiedelemmel ellentétben nem a pályára való visszatolásának ténye miatt zárták ki, hanem azért, mert az Alain Prosttal való ütközése után a visszatolás a szervizúton történt – vagyis hasonló volt az indok, mint korábban Hunt esetében. Erről alább látható cikkünkben írtunk bővebben. A futam győztese Alessandro Nannini lett.
- Az 1994-es Belga Nagydíjon Michael Schumachert a Benettonja kopólemezének túlzott mértékű kopása miatt zárták ki, helyét Damon Hill kapta meg.
33 éve történt: Sennától elcsalták a vb-címet, majd még őt tiltották ki az F1-ből
Spa esete az elvett győzelmekkel
A 2008-as Belga Nagydíjon Hamiltont ugyan nem zárták ki, csak 25 másodperces időbüntetéssel sújtották Kimi Räikkönen szabálytalan megelőzéséért, de a harmadik helyre csúszva így is utólagosan veszítette el a győzelmet.
Elmondható tehát, hogy a legutóbbi három olyan eset, amikor büntetés miatt a díjátadót követően módosult egy futam győztese, egyaránt Spa-Francorchamps-ban történt.
Volt közben még két módosulás, amelyek nem illenek ebbe a listába: a 2003-as Brazil Nagydíj trófeái a versenyirányítás által elszámolt körök miatt cseréltek gazdát pár nappal később Räikkönen és Giancarlo Fisichella között, míg a 2019-es Kanadai Nagydíjon Sebastian Vettel úgy ért célba elsőként, hogy már tudta, 5 másodperces büntetése miatt nem ő, hanem Hamilton lesz a győztes, tehát ott a dobogó már megfelelően állt fel.
Hamilton így most 16 évvel a 2008-as történések után „visszakapta” az elvett spái győzelmét. Az idei szezonban pedig elmondhatja, hogy ő az első, aki Max Verstappenen kívül egynél több futamot tudott megnyerni – ami annak fényében különösen szokatlan, hogy összesen már hét győztese van a szezonnak, viszont Verstappen annyiszor végzett az élen, mint a többiek együttvéve.
Leclerc idén is kipipált egyet öt nagy célja közül, már csak egy van hátra