Alighanem soha nem fognak elfogyni az újabb és újabb felfedett sztorik, amelyek segítenek jobban megértetni a világgal, mi is zajlott a háttérben a McLaren viharos 2007-es szezonjában, amelyre Fernando Alonso az újonc Lewis Hamilton csapattársaként érkezett az istállóhoz.
Lassan két évtizede már, hogy lezajlott az F1 történetének egyik legrejtélyesebb szezonja, amelyet a McLaren kémbotránya és Alonso csapattal gyorsan megromlott viszonya fémjelzett, majd abban kulminált, hogy az istállót kizárták a konstruktőri bajnokságból, végül pedig mindkét versenyző elbukta az egyéni világbajnoki címért folyó versenyfutást is Kimi Räikkönennel szemben.
Alonso friss kétszeres világbajnokként igazolt a Renault-tól Wokingba, és okkal remélte, hogy az újonc Hamilton mellett kiemelt státuszban részesül majd, ám ez nem történt meg. Sőt, miután a fiatal brit példátlanul erős formában, sorozatban kilenc dobogós hellyel debütált és azonnal bajnoki esélyesként exponálta magát, a spanyol váratlan kihívót is kapott.
Alonso akkori versenymérnöke, Mark Slade nemrég Peter Windsor podcastjának vendége volt, ahol miközben a Mercedes idei pilótái közötti dinamikát és adatmegosztási szokásokat fejtegette, váratlanul rátért a 2007-ben a McLarennél átélt helyzetre, ahol a spanyol kulcsfontosságú ügyet kreált abból, hogy el szerette volna zárni Hamilton elől a saját adatait.
„Amikor Fernando és Lewis viszonya rosszra fordult 2007-ben, Fernando azt követelte, hogy Lewis ne kapjon hozzáférést az adataihoz. Ez a szezon közepén, Silverstone körül történt. Boldogan elfogadta volna, hogy ő sem fér hozzá Lewis adataihoz, mert meg volt róla győződve, hogy csak Lewisnak származik előnye az adatmegosztásból. Nyilvánvalóan nem tettünk ennek eleget” – magyarázta Slade.
„Mivel Fernandónak is hozzáférése volt az összes adathoz, meglátásom szerint azt kellett volna tennie, hogy hatékonyabban használja azokat fel a saját teljesítménye javításához. Minél több adat áll rendelkezésre, annál jobb döntést tudunk hozni, és annál gyorsabb lesz az egész csapat. Egy versenyző célja ugyanis nem pusztán az, hogy legyőzze a csapattársát – a pályán lévő összes többi autót is le kell győznie.”
„A McLaren fő érve a visszautasítás mellett tehát az volt, hogy mindkét autót a lehető leggyorsabbá kellett tennünk. Ha pedig korlátozzuk, hogy a garázs két oldala mihez fér hozzá, azzal tulajdonképpen a saját teljesítményünket korlátozzuk.”
Slade elárulta, Alonso már ezt megelőzően is sérelmezett bizonyos dolgokat abban, ahogy a csapat a pilótáival bánik, így ez csak egy újabb fejezete volt a frusztrációja kifejezésének.
„A csapat elutasította a kérését, pedig ő ezt nagyon komolyan gondolta. Rendkívül elégedetlen volt amiatt, hogy nem kapta meg, amit akart. És ez az egész megmutatta, hogy mennyire boldogtalanná vált már ekkorra. Ez a követelése is már annak a következménye volt, hogy úgy érezte, több más okból is igazságtalanul bánik vele a csapat” – mondta a mérnök.
Alonso és a McLaren viszonya a következő hónapokban csak tovább romlott, olyannyira, hogy a spanyolnak aktív szerepe volt a kémbotrány kirobbantásában is – amikor bebizonyosodott, hogy a McLaren hozzájutott a Ferrari autójának technikai adataihoz –, az év végén pedig el is váltak a felek útjai. Alonso később elásta a csatabárdot a McLarennel és 2015-re visszatért, ebben a négyéves periódusban viszont a Honda-motor és a csapat technikai nehézségei akadályozták meg, hogy sikeres legyen a partnerség.


