Az Osztrák Nagydíj csütörtökén Fernando Alonso reagált az őt az Alpine-hoz való visszatéréssel összekötő hírekre, és kifejtette, milyen hagyatékot fog letenni maga mögött az autósportban.

A spielbergi hétvége még mindig nem az, amelyen nagy feltámadás várható az utóbbi nagydíjakon a rajtrács utolsó sorába kvalifikáló Aston Martintól. Alonso korábban már vázolta az új szabályrendszert súlyos tévúton kezdő csapat tervét: ezt az autót már nem foltozgatják, ehelyett egy átfogó fejlesztési csomaggal készülnek a szezon második felére, ami kiküszöböli a fő problémákat és látványosan javít majd a teljesítményükön.

A vasárnapi esélyek helyett így Alonsónak Ausztriában a jövőjével kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolnia, miután a múlt héten elterjedt a sajtóban, hogy a spanyol a jelenlegi kilátástalan helyzetet hátrahagyva jövőre visszatérhet az Alpine-hoz, ahol immár újra menedzsere, Flavio Briatore irányít.

A spanyol az Aston Martin motorhome-jában a sajtónak nyilatkozva alaptalannak nevezte a híreszteléseket.

„Pletykák mindig vannak. Nagyon igazságtalanul bánik velünk a külvilág. De megszokott, hogy ha nehéz időszakot élünk és közeleg a nyár, akkor felröppennek pletykák. Az Aston Martinnal való elköteleződésem túlnyúlik a versenyzői időszakomon. Hiszek ebben a projektben, a legjobb alkotóelemekkel rendelkezünk Newey és a Honda révén. Igen, rosszul kezdtünk, emiatt most könnyű célpont vagyunk, sokat viccelődnek rajtunk a közösségi médiában” – mondta Alonso, akit az autonocion.com idéz.

„Csak idő kérdése, hogy mikorra oldjuk meg a problémákat. A csapatunk vezetősége Ausztráliában úgy döntött, hogy megvárjuk a továbbfejlesztett autót, és ebben mind egyetértünk.”

Alonso a jövő hónapban 45 éves lesz, és nyáron készül dönteni arról, hogy jövőre is folytatja-e még a versenyzést az F1-ben, ahol vb-címet 20, de futamgyőzelmet is 13 éve szerzett utoljára. A spanyol a kudarcokat hozó évtized ellenére is tartja, hogy sokkal többet elért a karrierje során, mint azt remélte, és ismét nyomatékosította, hogy nem az F1-es bajnoki címek számával akarja bizonyítani halhatatlanságát az autóversenyzés legnagyobbjai között – és itt a 2019-2020-as időszakot hozta fel, amikor a királykategóriában pihenőt tartva más sorozatokban próbálta ki magát.

„Semmit nem kell már bizonyítanom a Forma–1-ben. Két világbajnoki címet nyertem, és hat-hét világbajnoki címért harcoltam olyan autókkal, amelyeknek nem is kellett volna meccsben lenniük. A Forma–1-es történetem sokkal jobb lett annál, mint amit elképzeltem, amikor a családommal gokartoztam Oviedóban.”

„Nem az a célom, hogy a Forma–1 egyik leggyorsabbja legyek, nem csak Forma–1-es világbajnok akarok lenni. A szabadságom alatt is mondtam, hogy a világ legteljesebb versenyzőjévé akarok válni. Emiatt vágtam bele az autósport legnagyobb kihívásaiba, az endurance-versenyzésbe, Daytonába, a Dakar-raliba, a Le Mans-ba és az Indy 500-ba. Szerintem a modern korunkban rendkívül nehéz feladat a világ különböző versenysorozataiban egyaránt gyorsnak lenni, hiszen mindegyik eltérő vezetési technikát igényel, gyorsan kell alkalmazkodni. Amikor egy versenyautót vezetek a dűnéken, az oválon, a 24 órás versenyen éjjel és nappal, tudom, érzem, és egész életemben éreztem, hogy gyorsabban tudok alkalmazkodni, mint a többiek. A hagyatékom egy része az lesz, hogy olyan dolgokat csináltam az autósportban, amikre mások nem képesek.”