A Forma–1 2026-os szabályai által okozott különös jelenség, hogy a csúcssebesség a naptár egyik leggyorsabb és egyik leglassabb pályáján, Monzában és a Hungaroringen nagyjából azonossá vált.

Köszönhetően annak, hogy az autók idén már alacsony légellenállási módba kapcsolhatnak az egyenesekben, a kellő elektromos töltöttség pedig extra löketet ad nekik, több pályán is megdőltek az eddigi csúcssebességek: nemrég a Hungaroringen 358 km/óra volt a legmagasabb mért tempó, amekkorát még sohasem regisztráltak a magyar pálya F1-es történetében.

Furcsa azonban, hogy Monzában, a szezon leggyorsabb pályáján nem láthatunk hasonló jelenséget, sőt, megfordult a tendencia, és lassultak az autók. Ez annak köszönhető, hogy az FIA rendkívül alacsonyan szabta meg az energia-visszatöltési határértéket, ami ezen a hétvégén csak 5 MJ, míg a szezon előző helyszínein ez rendre ennél magasabb, akár 9 MJ is volt. Ez a mérőszám szabja meg, hogy mennyi energiát tölthetnek az akkumulátoraikba az autók egy kör során, hogy aztán ebből gazdálkodhassanak a következőben.

Ha magasabbra állították volna ezt a számot, valószínűleg Monzában is veszélyben lenne a sebességrekord (ami itt 372,6 km/óra), a csúcstempót azonban már jóval a féktáv előtt elérnék, hogy utána jelentősen visszaessen a sebességük az egyenesben automatikusan aktiválódó visszatöltés, a super clipping miatt. Azzal, hogy alacsonyabb a visszatöltési limit, az autóknak kevésbé kell az egyenesekben is a töltéssel foglalkozniuk, vagyis nem fognak látványosan visszalassulni, cserébe viszont fel sem gyorsulnak a Monzában megszokott szintre, mivel nem áll rendelkezésükre kellő energia, hogy extra teljesítményt adjon ehhez (mivel ugyebár kevesebből gazdálkodhatnak).

A csapatok így már a versenyhétvége előtt tudták, mire számíthatnak, és tényleg elhangzottak olyan mondatok, miszerint a csúcssebességeket tekintve Monza és a Hungaroring azonos szintre került 2026-ban.

Ezt egyelőre a pénteki edzésadatok is igazolják: a második szabadedzésen a célegyenes végi mérési ponton 334 km/óra volt a mért legmagasabb sebesség (ezt Carlos Sainz jegyezte), bár szokatlan módon most nem itt jegyezték a leggyorsabb tempót a pályán, a második szektor végén (az Ascari-sikán előtt) ugyanis Charles Leclerc 339 km/óránál állította meg a számlálót. Ehhez képest idén a Hungaroringen a második edzésen 332 km/óra volt a csúcstempó a célegyenesben, vagyis a két pálya tényleg hasonló szintre került ebből a szempontból, noha Monza egyelőre őriz némi előnyt. Ahhoz képest viszont, hogy a 2025-ös Olasz Nagydíj péntekén 349,9 km/óra volt a mért legmagasabb sebesség, valóban jelentős visszaesést figyelhetünk meg a Sebesség Templomaként is nevezett helyszínen.  

„Egy ilyen pályán bármilyen irányt is választunk, problémába ütközünk – kezdte a menthetetlen monzai helyzet felfestését Oscar Piastri. – Ha a visszatöltési határérték magasabb lenne, mindenhol működésbe lépne a super clipping, és 30-40 km/órát lassulnánk az összes egyenes végére. Így, hogy lecsökkentették a visszatöltési határértéket, a super clipping jelensége tűrhető mértékben fordul elő, de továbbra is jelen van. Így viszont nincs elég energiánk, amit felhasználhatnánk az egyenesekben, vagyis a csúcssebességünk igencsak alacsony. Szerintem mégis ez a helyes irány.”

„Már a szimulációink során is láttuk, hogy a célegyenesben itt még lassabbak is leszünk, mint Magyarországon voltunk, ami nem valami logikus, de ezt okozza az energiahiány.”

A hétvége további részében a sebességek bizonyára nőni fognak még, a versenyen például a szélárnyékolás és az előzésre tartalékolt energiafelhasználás is segíthet ezen – mindenesetre érdekes lesz figyelni, hogy vasárnap eléri-e valaki a Hungaroringen mért 358 km/órát.