Így herélte ki az új F1 a sebesség templomát, avagy Monza lassabb lett, mint a Hungaroring

Néhány napja már írtunk róla, hogy a sebesség templomaként aposztrofált Monza hogyan került egy szintre a végsebességek terén a Hungaroringgel. Azóta viszont már a verseny is lezajlott Olaszországban, így megnézhettük, hogy versenykörülmények között milyen tempóra voltak képesek a pilóták. Az eredmény a pálya múltját tekintve igencsak lehangoló.

Monza ugyanis az F1 adatai alapján a 6. leggyorsabb idei helyszín lett az eddigi 13 hétvégéből, azaz nemhogy nem előzte meg a Barcelona mögött továbbra is második helyen álló Hungaroringet, hanem messze elmaradt tőle. Fontos megjegyezni, hogy ez a rangsor nem a hivatalos sebességmérési ponton mért tempó alapján született – az ugyanis rendszerint előrébb helyezkedik el az azt követő féktávnál –, hanem a telemetriai adatok alapján az F1 tette közzé. Ez alapján Monzában Sergio Pérez érte el a legnagyobb tempót 351 km/órával (a mért ponton Lando Norris volt a leggyorsabb csupán 338 km/órával), ami 7 km/órával elmaradt Carlos Sainz Hungaroringen repesztett tempójától, és 9-cel a szezon eddigi csúcsát tartó Gabriel Bortoleto 360-as barcelonai sebességétől. A Magyar Nagydíjon egyébként a mérési ponton szintén Sainz volt a leggyorsabb 346,8 km/órával, míg a leglassabb Oscar Piastri is 331,7-et ment, amivel az Olasz Nagydíjon a 8. leggyorsabb lett volna…

A tavalyi monzai futammal összehasonlítva pedig még lehangolóbb a helyzet, akkor ugyanis Alex Albon 364,1 km/órával süvített a célegyenesben, azaz 26 km/órával volt gyorsabb mint Norris az idén ugyanott, miközben a mezőny 20 autója közül 19 is 340 fölötti maximumtempót ért el, és az utolsó helyezett Pierre Gasly is 338,1-et, azaz majdnem ugyanolyan gyors volt, mint az idén Norris. Ehhez képest az idei Olasz Nagydíjon csak 13 versenyző érte el legalább a 330-at, a lista 14. helyén levő Max Verstappen pedig már csak 325,5 km/órára volt képes a leggyorsabb áthaladásakor, míg a lista alján szerénykedő Aston Martinok 314,7, illetve 306,9 km/órás csúcssebességet regisztráltak.

Alább az összes eddigi verseny sebességmérési ponján mért értékeket gyűjtöttük táblázatba – érdekesség, hogy Monza a maximumok terén itt már csak a hetedik helyen áll, míg az átlagokat nézve a hatodik:

* Monaco: Max Verstappen 151,3 km/h-s értékét nem vettük számításba.

** Holland Nagydíj: Oliver Bearman 243,6 km/h-s és Max Verstappen 184,8 km/h-s értékét nem vettük számítésba.

Persze Monza eddig sem feltétlenül az a hely volt, ahol a legnagyobb csúcssebességet érték el a versenyzők, hiszen például a Valtteri Bottas által 2016-ban 378 km/órával felállított rekord sem itt, hanem Bakuban született, de az exta hosszú célegyenese és ritka levegője miatt Mexikó is kiváló terep a brutális végsebességek eléréséhez. A teljes kör egészét tekintve azonban Monza átlagsebességének nincs párja, ami az idei szezonra is igaz (a második leggyorsabb átlagsebességű pole-kör 13 km/órával volt lassabb, noha Dzsiddába nem látogatott el a mezőny, így ez a különbség minden bizonnyal kisebb lenne), noha Pierre Gasly idei pole-körének átlaga közel 10 km/órával elmaradt Max Verstappen tavalyi monzai pole-jának átlagánál.

Ennek oka természetesen az, hogy bár az idei autók méretükből adódóan is kisebb légellenállással rendelkeznek a tavalyiaknál, az egyenesbeli üzemmód (a hátsó és az első szárny is alacsony leszorítóerős állásba vált) pedig tovább csökkent ezen, egy olyan, a kör több mint 80%-ában padlógázon teljesítendő körön, mint a monzai, egyszerűen nem áll rendelkezésre elég akkumulátor-töltöttség ahhoz, hogy az egyenesek végéig gyorsítsa a kocsikat. 

Az idei szezon előtt sokan attól féltek, hogy Monza nagyon durván ki fogja domborítani az új szabályok hátulütőit, és az autók majd az egyenesek felére elérik a 350/360-as tempót, hogy aztán akár 50/60 km/órát is lassuljanak a féktávig, ám a visszatöltési hatáérték drasztikus csökkentése megakadáyozta ezt. Mindez azt eredményezte, hogy nem alakultak ki groteszk helyzetek, és a pilóták egyszerűen csak nem tudák elérni a korábban tapasztalt sebességeket az egyenesekben.

Ez már nem a sebesség temploma

Már a verseny előtt is többen kiemelték, hogy nem ugyanolyan érzés Monzában vezetni az új kocsikkal, mint eddig, a kirívóan lassú Aston Martint vezető Fernando Alonso pedig közölte, már nem illik a pályára a legendás elnevezése. „Más volt, mint amit eddig Monzában megszokhattunk. Ideérünk, és azt látjuk kiírva, hogy belépünk a »sebesség templomába«. De ez már nem a sebesség temploma. Barcelonában azt hiszem, elértük a 350 vagy 360 km/órát, Budapesten pedig a 355-öt. Monzában viszont 312 km/óra körül mentünk. Szóval ez már nem a sebesség temploma.”

De nemcsak a Honda motor teljesítményhátrányát nyögő spanyol, hanem Charles Leclerc és Arvid Lindblad is kissé lehangoltak értékelt. „Nem volt annyira rossz, mint amennyire elméletben annak tűnt, de azért nem mondanám, hogy ez volt életem legjobb monzai élménye” – mondta a monacói, majd a Racing Bulls újonca arra a kérdésre, hogy akkumulátorkezelés valóban annyira szörnyű volt-e, mint amire előzetesen számított, hozzátett: „Igen, elég rossz volt.”