Toto Wolff egyelőre korainak tartja, hogy fia bekerüljön egy F1-es istálló utánpótlásprogramjába, de arra felhívta a figyelmet, hogy manapság számos alakulat nagyon fiatalon igazol gokartosokat. A Mercedes csapatfőnöke szerint Jack Wolffnak egyszerre van könnyebb és nehezebb dolga az átlagnál, és ennek kapcsán egy történetet is felelevenített.
Manapság a versenypálya mellett számos területen folyik komoly versengés a Forma–1-es csapatok között. Ilyen például az utánpótlás-nevelés. A mai világban szinte már lehetetlen eljutni a csúcskategóriáig anélkül, hogy az adott versenyző ne csatlakozna valamelyik alakulat juniorprogramjához, az istállók pedig már nagyon fiatalon figyelik a gokartosokat.
Toto Wolffnak pedig hamarosan nem csupán azért kellhet ezzel foglalkoznia, mert ő a Mercedes csapatfőnöke, hanem annak okán is, hogy fia, Jack, szintén gokartozik. A RacingNews365.com-nak adott interjúja során félig-meddig viccből megkapta azt a kérdést, hogy nem tart-e attól, hogy a Red Bullhoz távozó, korábban George Russellt és Kimi Antonellit is felfedező Gwen Lagrue esetleg a bikásokhoz viszi gyermekét.
„Szerintem még nagyon korai, [csak] kilencéves – felelte, majd általánosságban kezdett beszélni a témáról. – Néhány Forma–1-es csapat már most [ebben a korban] keresi a tehetségeket. Mi leigazoltuk a tizenegy esztendős Niccolò Pericót, mivel több bajnokságot is megnyert. Látjuk, hogy a Red Bullnak vannak tizenegy-tizenkét éves pilótái. A Cadillacnek van egy tízesztendős versenyzője. Szóval ez a jövő? Most Niccolò révén nekünk is van egy tizenegy éves pilótánk.”
Ahogyan arról nemrég mi is beszámoltunk, az ifjabbik Wolff megnyerte az IAME-sorozat X30 U10-es kategóriájának legutóbbi versenyét, amivel egy fordulóval a vége előtt átvette a vezetést a tabellán. Az ifjú pilótának szülei alighanem minden szükséges feltételt megteremtenek, ám családi háttere nem csak könnyebbségekkel jár.
„Jack számára előnyei és hátrányai is vannak – utalt az osztrák üzletember erre a helyzetre. – Az előnye, hogy a szülei ismerik az autósportot, és jó kapcsolataink vannak. A hátránya, hogy célkeresztben van. Mindenki Jacknél akar gyorsabb lenni, és mindenki ki akarja ütni, mivel a legfiatalabb is ő. Ez megnehezíti a dolgát. Mindenki másnál jobb versenyzőnek kell lennie. Csak így tudja igazolni, hogy mindent saját érdemei alapján ér el.”
Persze azért jó néhányan jártak, illetve járnak hasonló cipőben, és akadt, akik az előnyöket kihasználva, a nehézségekkel pedig megküzdve meglehetősen magas szintre jutottak. Ami Jack Wolffot illeti, apja egy konkrét példával is igyekezett szemléltetni helyzetét. Persze hozzá kell tenni, hogy nem ismerjük a részleteket, és amennyiben sportszerűen zajlott, a küzdelem, akkor semmi baj nincs az elmondottak tartalmával.
„Még csak kilencéves – hangsúlyozta. – Ezt ő még nem érti. Csak azt hiszi, hogy jobban kell küzdenie, mint a többieknek. Az egyik versenyen közölte, hogy egy másik csapatnak hat pilótája van, ő pedig egyedül van saját istállójából. Mondta, hogy »Papi, hárommal meg tudok birkózni, de hatot nehéz legyőzni, amikor összefognak«. Szóval igen, neki nehezebb utat kell járnia. Amikor a lámpák zöldre váltanak, akkor neki nehezebb a dolga, de mi nyilvánvalóan olyan környezetet tudunk teremteni számára, amilyet más szülők nem, mert nem értik, nem engedhetik meg maguknak, vagy nem tudják megszervezni.”


