83 éves korában elhunyt Guy Edwards, brit autóversenyző, korábbi Forma–1-es pilóta. Az élete utolsó éveit az írországi Galwayben töltő, ott elhunyt expilóta csupán 11 futamon rajtolt el az F1-ben, de így is megmentette Niki Lauda életét.
Az 1942. december 30-án született Edwards 1974-ben, majd 1976-ban és 1977-ben szerepelt az F1-ben előbb az Embassy Hill, majd a Rizla Racing, végül pedig a BRM pilótájaként, de pontot sem szerzett, legjobb eredménye az 1974-es Svéd Nagydíjon elért 7. helyezés. Utolsó előtti versenyén, az 1976-os Német Nagydíjon sem a pontszerzés felé robogott, amikor Niki Lauda a 2. körben falnak csapódott, majd a Ferrarija visszapattant a pályára és kigyulladt.
Edwards el tudta kerülni, hogy nekicsapódjon az osztrák pilóta autójának, de megállt is kiugrott, hogy Brett Lungerrel, Harald Ertl-lel és Arturo Merzarióval kiegészülve Lauda segítségére siessen. Erőfeszítéseik sikerrel jártak, és az utolsó pillanatban sikerült kihúzni a címvédőt, különben szinte biztosan visszafordíthatatlan egészségkárosodást és sérüléseket szenved.
Lauda balesete és a mentés:
Edwards 1996-ban így emlékezett a történtekre az Autosportnak: „Volt időm kiszállni az autómból, visszaszaladni, és megmenteni őt. A benzintűz szörnyű dolog, ez pedig nagy volt. Hihetetlen volt a zaj és a hőség, és egyáltalán nem volt szép látvány. Futottam a tűz felé, és azon gondolkodtam, hogy »tényleg ezt akarom tenni?«. Az őszinte válasz az volt, hogy »semmiképpen«, de mit csinálhattam volna? Álljak meg, és sétáljak vissza? Micsoda káosz volt! Olyan sűrűek voltak a lángok, hogy nem láttam a rohadékot. Megfogtam az egyik karját, és jól megragadtam a testét, a kis sz*rházi pedig kijött, miközben mindannyian elestünk egy kupacba. Úgy húztuk ki, mint a dugót a pezsgősüvegből.”
Edwards hősies helytállásárt megkapta a II. Erzsébet által alapított Királynői Bátorsági Érmet (Queen’s Gallantry Medal – QGM), majd az F1-ből való távozása után még a sportautózásban – kategória második és harmadik helyet ért el a Le Mans-i 24 óráson, illetve rövid ideig túraautókkal versenyzett, majd 1989-ben végleg visszavonult. Civil életében sikeres szponzorációs tanácsadóvá lett belőle, számos egyedi és meghatározó szponzorációs megállapodást ütött nyélbe a motorsportban és számos versenyzőt és csapatot segített.
Sajnos a tragédiák nem kerülték el: fia, Sean 26 évesen meghalt egy balesetben, miközben versenyzői instruktőrként ült egy autóban. Edwards 2018-ban stroke-ot kapott, utolsó éveire egészségügyi állapota leromlott.