Kelet-Közép-Európában egyetlen másik ország sem képes arra, amire a Magyar Nagydíj szervezői; a lengyelek még a Kubica-mánia alatt sem tudtak bekerülni a versenynaptárba; ugyanakkor a Liberty Media hatalomátvétele óta már nincs haverság, mint Bernie Ecclestone idején, ezért a Hungaroringnél sem ülhetnek a babérjaikon – mondta Gyulay Zsolt a penzcentrum.hu által készített interjúban.
A Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója eddig nem ismert részleteket árult el arról, milyen sokat ért a pálya F1-es jövője szempontjából, hogy 2020-ban, amikor kitört a koronavírus-járvány, az egyik első helyszínként vállalták a futamrendezést, sőt még előrébb is hozták az időpontot az eredetileg tervezetthez képest, így a Magyar Nagydíj az ausztriai duplaforduló után a harmadik versenyt rendezte abban az évben.
„A Liberty nagyon kemény üzleti szemlélettel dolgozik, ott nincs nosztalgia – utalt Gyulay a 2017 óta a sportág jogait tulajdonló amerikai vállalatra. – Ahol üzletet látnak, ahol jó partnert találnak, ott együttműködnek. És szerintem mi ott váltottuk meg igazán a jegyünket a jövőre nézve, amikor a Covid alatt megrendeztük a futamot. Az osztrákokkal együtt gyakorlatilag életben tartottuk a világbajnokságot. Mi már 2015 környékén jeleztük a kormányzat felé, hogy ha nem fejlesztünk, el fogják vinni innen a Forma–1-et. És amikor megjött a Liberty, teljesen egyértelművé tette, hogy ez már nem Bernie Ecclestone világa, ahol lehetett egy kicsit jóban lenni, itt cselekedni kellett. És ha nincs a Covid meg ez a beruházás, szerintem ma már nem lenne Magyar Nagydíj” – mondta Gyulay Zsolt.
A Hungaroring első embere itt a pályán az elmúlt három év során véghez vitt többlépcsős felújítások fontosságát emelte ki, amelyek keretében teljesen új főépületet, főlelátót, paddockot és főbejáratot létesítettek. Külön kiemelte a főlelátó tízezer ülőhelyének kulcsszerepét ebben, elmondása szerint „ezt a minimálprogramot mindenképpen teljesíteni kellett”, mert „ha ez nem készül el, akkor az idén lett volna az utolsó Magyar Nagydíj.”
A pálya jelenleg 2032-ig rendelkezik szerződéssel a Forma–1-es nagydíjak rendezési jogára. Abban az évben már a 47. Magyar Nagydíjra kerül majd sor, ami Gyulay szerint a pálya vezetői által az 1986-os kezdetek óta elvégzett folyamatos munkát, a megújulásra és alkalmazkodásra való készséget dicséri. Ez az oka annak is, hogy a régió más országai és helyszínei, mint Brno, a Slovakia Ring vagy Poznan mindmáig másodvonalban maradtak a Hungaroring mögött.
„Nagyon sok próbálkozás volt az elmúlt években a környező országok részéről arra, hogy F1-et rendezhessenek, de valahogy mindig tudomásul vették azt, amit Magyarországon már szinte természetesnek veszünk, hogy negyven éve megszakítás nélkül itt van a Forma–1. És ez óriási érték. Főleg akkor volt nagy mozgolódás, amikor például Robert Kubica miatt a lengyeleknél nagyon erős lett az érdeklődés. Mindenki szeretett volna bekerülni a naptárba. De erről szól a diplomácia, erről szól az, hogy mi voltunk az első kelet-európai pálya, és azóta is itt vagyunk. Nagyon érdekes egyébként ennek a negyven évnek a története, mert politikai rendszerektől, kormányoktól, pártoktól függetlenül mindig fontos volt, hogy a Forma–1 Magyarországon maradjon” – fogalmazott Gyulay, aki ugyanakkor biztos benne, hogy az európai pályák további térvesztést fognak elszenvedni az F1-hez más üzleti modell szerint hozzáálló gazdag országokkal szemben.
„Ott egészen más modell működik – mondta a közel-keleti országokról. – Ha kell, építenek egy pályát, aztán még egyet. Nincs igazán pénzügyi korlát. De a Liberty is tudja, hogy szüksége van a tradicionális európai helyszínekre. Stefano Domenicali például olasz emberként nagyon jól érti, mit jelent Monza, Silverstone vagy akár a Hungaroring hagyománya.”
„Kevesebb európai futam lesz hosszú távon, ez szerintem egyértelmű, de az alaphelyszíneknek maradniuk kell.”