Nem ment éppen zökkenőmentesen a Forma–1 Magyarországra hozatala, és a Hungaroring is úgy épült, hogy nem állt rendelkezésére az F1-es aszfaltcsíkok építéséhez kellő tapasztalat, ehhez képest az idén már 40. éve, hogy hazánkba látogat rá a száguldó cirkusz mezőnye.
Noha az első versenyre még több mint egy évet kellett várni, 41 éve ilyenkor már a célegyenesben jártak az egyeztetések a Forma–1-es Magyar Nagydíj tető alá hozásáról. Miután Bernie Ecclestone, a Forma–1-es konstruktőrök szövetségének (FOCA – a mai FOM elődje) elnöke nem jutott dűlőre a Szovjetunióval egy ottani verseny rendezéséről, Rohonyi Tamás, a Brazil Nagydíj promótere, egyben Ecclestone barátja beajánlotta Magyarországot a brit üzletembernek, aki Budapestet meglátva eldöntötte, hogy legyen hazánkban az első vasfüggöny mögötti verseny.
Magyarország brazíliai követségétől 1983 júliusában érkezett az első megkeresés a Külügyminisztériumhoz egy Forma–1-es futam rendezésének lehetőségével kapcsolatban. Elsőként a Városliget, majd az 1936-os első Magyar Nagydíjnak otthont adó Népliget is felvetődött lehetséges helyszínként, miközben Ecclestone kétszer is ellátogatott Budapestre. 1984 végéig nem sok előrelépés történt a Forma–1 Magyarországra hozatalának ügyében, ám miután a Közlekedési Minisztérium felkarolta az ügyet, felgyorsultak az események.
Közel 39 évvel az első verseny után is rendszeresen elhangzik, hogy a Magyar Nagydíj az országimázs és a turizmus szempontjából is kiemelkedő esemény, amely egyértelmű gazdasági hasznot hoz az országnak. Ezzel már a 80-as évek közepén tisztában voltak, így a pálya építésére és a verseny lebonyolítására megalakult gazdasági társaság tízéves futamidővel hitelt vett fel az Állami Fejlesztési Banktól, ami lehetővé tette a Hungaroring megépítését.
Hároméves előkészítő munka után a Forma–1-es Magyar Nagydíj megrendezését az első öt évre garantáló szerződést Bernie Ecclestone és Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára 1985. szeptember 10-én írta alá Londonban, majd a hírt szeptember 13-án hozták nyilvánosságra. Ekkorra már eldőlt, hogy a Hungaroring Budapesttől 18 km-re, az M3-as autópálya mellett, Mogyoród és Kerepestarcsa között, egy kukoricaföld helyén épül fel.
Nem Ecclestone rajzolta le a Hungaroringet
A mogyoródi aszfaltcsíkot eredetileg 3895 méter hosszúra becsülték (hol volt még akkor a számítógépes, méterre pontos adatokat adó tervezés), végül 4014 méter hosszú lett. Papp Istvánt, a pálya főtervezőjét maga Ecclestone választotta ki erre a feladatra, amikor az egyik magyarországi látogatása alkalmával bárki, akit arról kérdezett, hogy ki tudna levezényelni egy ekkora projektet, mindenki az Uvaterv mérnökeként az 1960-as évek végétől kezdve több magyarországi pályát is tervező szakember nevét mondta.
Az építkezés 1985 októberében kezdődött meg, a Papp vezette csapat pedig az azt megelőző néhány hónapban mindent úgy tervezett meg, hogy Bernie Ecclestone egyetlen Forma–1-es pályára sem engedte el őket, mondván, akkor nem a saját ötleteiket valósítják meg. Közismert az a legenda, hogy a vonalvezetést a Forma–1 mindenható ura vetette papírra, azaz pontosabban szalvétára, ám ebből semmi nem igaz, és csupán néhány javaslatot tett, de ezek sem voltak életképesek.
Az azóta kétszer módosított, ám három kanyart kivéve az eredetivel a mai napig megegyező nyomvonalat valójában a szintén az Uvatervnél dolgozó Gulácsi Ferenc álmodta meg, sőt, a pálya helyét is ő jelölte ki, miután 1985 tavaszán a környező területek feltérképezése során megakadt a szeme a Mogyoród melletti völgyön. Az eredetileg felrajzolt nyomvonal a munkálatok felgyorsítása érdekében néhány helyen menet közben változott, és az is érdekes adalék, hogy a Hungaroring eredetileg nem lett volna annyira lassú, később sokak által „házak nélküli Monacóként” aposztrofált aszfaltcsík, csak biztonsági megfontolásból az 5-ös és 3-as kanyar után is be kellett iktatni egy sikánt.
Az első versenyre, amely egyúttal a keleti blokk első Forma–1-es futama is volt, 1986. augusztus 10-én került sor közel 200 ezer néző előtt, akik többek között láthatták, amint Nelson Piquet egy szenzációs, külső íven végrehajtott driftelős előzéssel átveszi a vezetést Ayrton Sennától, és megnyeri a versenyt. A pályán az elmúlt szűk 40 évben számos fejlesztést hajtottak végre – 1989-ben és 2003-ban módosult a nyomvonal és a kör hossza; 1997-ben kijjebb tolták a célegyenest; 2000-ben fedetté vált a célegyenesben elhelyezett lelátó, és megépült a Millenium Tower; 2016-ban pedig a teljes pályát újraaszfaltozták –, de a legnagyobb változtatások az utóbbi két évben zajlottak a Hungaroring háromlépcsős fejlesztésének részeként, így a 40. Magyar Nagydíjon már megújult, modern, a kor igényeit minden szempontból kielégítő pálya várta az F1 mezőnyét.
Ez a cikk eredetileg a Rallycafé Magazin 2025/3. számának Hungaroring-mellékletében jelent meg.