Lando Norris megpróbálta részletesen elmagyarázni, hogy miért nincs annyira összhangban az idei McLarennel, mint amennyire a tavalyival volt.
A McLaren az eddigi öt versenyből négyet megnyert az idén, ám a szezon előtt a világbajnoki címre legesélyesebbnek tartott Lando Norris csak egyszer ünnepelhetett a dobogó tetején, míg többször is hibát követett el. Legutóbb a szaúdi időmérőn, a pole pozíció első számú favoritjaként csapta falhoz a McLarent, ami miatt csak a 10. helyről rajtolhatott és végül a dobogóra sem ért fel, miközben csapattársa, Oscar Piastri nyert.
Norris bevallottan nem találja úgy az összhangot a McLaren idei autójával, az MCL35-tel, mint a tavalyi modellel, a The-Race.com-nak adott exkluzív interjúban pedig most részletesebben elemezte, hogy mi a probléma.
„Az idén apró dolgokról van szó, és őszintén szólva nagyon nehéz azt mondani, hogy »Ezzel vagy azzal szenvedek«. Egyszerűen csak az az érzésem ezzel az autóval, hogy a dolgok nem jönnek annyira természetesen. És amikor kevésbé természetes módon kell vezetned – még ha keményen próbálkozol is alkalmazkodni különböző forgatókönyvekhez és különböző vezetési stílusokhoz –, amint kissé másképp kell gondolkoznod, az két századot, három századot, négy századot jelenthet, ami a pole és a harmadik hely közötti különbség lehet. Nem vagyok képes a legtöbbet kihozni az autóból úgy, ahogyan szeretném. Ez bonyolult, sok minden zajlik a színfalak mögött, amiről az embereknek fogalma sincs és nem láthatják.”
Miként arra Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke Szaúd-Arábiában rámutatott, a pilótáknak azzal van a legnehezebb dolguk, hogy az utolsó századokat is kipréseljék a kocsiból, Norris pedig Dzsiddában arra fázott rá, hogy nem tudta eldönteni, mikor kell abszolút a határon mennie, és mikor kell kicsit visszavennie.
„Különösen, amikor Maxok, Oscarok, George-ok, Charles-ok ellen versenyzel, mert ezek mind olyan srácok, akik ugyanazt a dolgok igyekeznek elérni. És nem engedheted meg, hogy egy, két, vagy három századot benne hagyj, úgyhogy el kell menned a határig, és amikor azt akarod, hogy képes legyél erre, az oda vezető út minden egyes lépését érezned kell. Érezned kell, hogy a határon vagy a féktávokon, a bekanyarodás fázisában, a kanyarodás alatt és a kijáraton is. És amint nem minden úgy reagál, ahogyan szerinted kellene, és nem vagy képes megjósolni az alul- vagy túlkormányzottságot, gondolkodnod kell. És amint tudatosan oda kell figyelned a gondolkodásra, század- vagy ezredmásodperceket veszítesz.”
„Minél nehezebb lesz, annál nagyobb precizitásra van szükség, és minél nagyobb precizitásra van szükség, annál inkább érezned kell az autót. Ez olyan terület, amelyen úgy éreztem, nagyon jó voltam a tavalyi szezon végén és igazán értettem. Most azonban nem vagyok képes annyira megérteni, mint a tavalyi szezon végén. Ennek pedig megfizetem az árát, vagy nagy hibák, vagy néhány elfékezés, vagy egyéb dolgok formájában. Nem vagyok képes olyan precíz lenni, amennyire annak kell lennem, ez pedig sokba kerül.”
A Dzsidda és Miami közötti kéthetes szünetben Norris próbálta jobban megérteni az autót, hogy első F1-es győzelmének a helyszínén hátha képes lesz „gondolkodás” nélkül vezetni.
Norris egy olyan élvezetet is megvon magától, ami tavaly szerencsét hozott neki