Kellenek még a nézőknek hangosabb motorok? Kell még a csapatoknak elektromos hajtás? És kellene-e esetleg az F1-be újra futamközi tankolás? Ezek a legfrissebb dilemmák a következő szabályrendszer kialakítása körül.

A jelenlegi is csak idén kezdődött, így még nagyon gyerekcipőben jár a következő Forma–1-es szabályok körvonalazása, amelyek 2031-ben, vagy leghamarabb 2030-ban léphetnek életbe. Az FIA elnöke által lefektetett cél mögött egység mutatkozik a csapatok között, miszerint a sportnak ideje visszatalálnia a hibrid motorok előtti világhoz, sokkal kisebb és könnyebb autókra van szükség ahhoz, hogy az F1 a jövőben is megtartsa jelenlegi vonzerejét és élvezetesebbé tegye a versenyeit a pilóták és a nézők számára is.

A Motorsport olasz kiadása számolt be először arról, hogy a szabályokról való egyeztetés folyamatában felmerült egy régóta száműzött elem visszahozása is: a futam közbeni tankolásé. Ez utoljára a 2009-es szezonban volt engedélyezett, azóta az autók a teljes versenytávra feltankolva állnak fel a rajtrácsra, és mostanáig senki nem is beszélt realitásként a visszahozásukról. Pedig a sport egyik fő problémájára, a túlsúlyos és túlméretes autókra kézenfekvő megoldást jelentene, ha újra lehetne a verseny közben tankolni. Ezáltal ugyanis elég lenne egy jóval kisebb üzemanyagtankot építeni az autókba, ami máris jelentősen hozzájárulna a karcsúsításhoz, ráadásul az autók a rajtnál és a futamok első felében is lényegesen és állandóan könnyebbek lennének a mostaniaknál, egyszerűen azért, mert nem cipelnének magukkal annyi üzemanyagot.

A tankolás visszahozásának ellenérvei között mindig felmerült a biztonság – a folyamatokat ösztönösen gyorsítani igyekvő csapatok a bokszutcai tűzesetek veszélyét növelték. A jelenlegi érvelés szerint azonban húsz év alatt fejlődött, fejlődni fog annyit a technológia, hogy ilyen biztonsági aggályok már ne merüljenek fel. A fő ellenérzéseket így a tankolóberendezések utaztatása jelenti, hiszen az F1 az utóbbi évtizedben rengeteget tett azért, hogy csökkentse az ökológiai lábnyomát és minél kisebb személyzet, minél kevesebb felszerelés utaztatásával lebonyolíthassák a versenyeket. Miközben a gumik számával spórolnak, bizarr lenne visszatérni a gyors tankoláshoz szükséges méretes berendezések világ körüli hurcolásához.

Az ezredforduló érzékszervi aranykorához való visszanyúlás egy másik sarkalatos témája a motorhang, ami vitathatatlanul tompult, halkult az elektromos hajtás szerepének növelése és a turbó bevezetése által. A V8-asok, minimális elektromos komponenssel vitathatatlanul hangosabbak lesznek, mint a 2014 óta használt hibridek, ám itt is felmerül egy érdekes dilemma: az F1 az utóbbi évtizedben nagy népszerűségnövekedésre tett szert a fiatalok körében, a felmérések szerint a sport követőinek nagyjából fele 35 év alatt. A kérdés egyszerűen az, hogy érdemes-e még egyáltalán küzdeni a dobhártyaszaggató motorhangért, amikor ezeknek az új nézőknek aligha van emlékük arról, milyen volt a V10-esek kora, az oldschool rajongókkal szemben nekik nincs olyan érzésük, hogy akusztikailag kiveszett volna valami a sportból.

Az elektromos komponens pedig valamilyen mértékben biztosan a motorok része marad, de az idei, intenzív energiaspórolást igénylő szabályok után egyetértés mutatkozik abban, hogy jelentősen le kell csökkenteni ennek a teljesítményre gyakorolt szerepét. A Motorsport szerint a változás mértékét illetően itt azért tapasztalható véleménykülönbség a gyártók között: a Mercedes és az Audi inkább hajlik a turbók és a minél nagyobb elektromos rásegítés megtartása mellett, míg a Ferrari, a Red Bull és a Cadillac inkább menne a Mohammed Ben Sulayem FIA-elnök által megfogalmazott iránnyal.