Bejelentette visszavonulását az utóbbi években már csak az Indianapolis 500-on rajthoz álló, a legendás versenyt megnyerni soha nem tudó Marco Andretti. Az 1978-as F1-es világbajnok Mario Andretti unokája, egyben az 1991-es CART-bajnok Michael Andretti fia 38 évesen akasztja szögre a sisakját.
Marco Andretti versenyzői karrierje családnevéhez méltón indult: már az egykori Star Mazda és Infiniti Pro Series bajnokságokban (ma USF Pro 2000 és Indy NXT) is több győzelmet szerzett, majd mindössze 19 évesen debütált az IndyCarban, és még ugyanebben az évben, 2006-ben megszerezte első futamgyőzelmét, valamint rögtön első nekifutásra második lett az Indy 500-on. Ezek után nem véletlen, hogy ő lett az év újonca, és mindenki kivételes karriert jósolt neki.
Noha azért nem szégyenkezhet, a várt sikereket nem érte el, hiszen ezután már csak egyszer, 2011-ben, az Iowa Speedwayen nyert, 15 teljes IndyCar-szezonjában pedig az összetett 5. helyezés lett a legjobbja 2013-ból. Összesen 253 IndyCar-futamon indult, mindegyiket a családnevét viselő csapattal. Az Indy500-akon ennél valamivel jobban szerepelt, hiszen 2006-os 2. helyezése után 2008-ban, 2010-ben és 2014-ben is 3. lett, míg 2020-ban megszerezte a pole pozíciót. Ennek az évnek a végén felhagyott a főállású versenyzéssel, hogy üzleti vállalkozásaira, köztük ingatlanfejlesztésre koncentráljon, ám egészen 2025-ig minden évben részt vett az Andretti Global színeiben az Indy 500-on, így végül hússzoros Indy 500-indulóként vonulhat visssza.
2006-ban ennyivel kapott ki Sam Hornish Jr.-tól:
2006- @SamHornish beats @MarcoAndretti to the line to win the 90th #Indy500 pic.twitter.com/eAX1oJRxop
— Indy Car Memories (@Indymemories) May 20, 2020
„A családomnak, barátaimnak, csapataimnak, szponzoraimnak és rajongóimnak szeretnék köszönetet mondani, amiért az elmúlt 30 évben lehetővé tették számomra, hogy továbbvigyem a családunk szenvedélyét a versenypályán. Sokféle versenyautóban ültem, rengeteg élményt szereztem – legtöbbet természetesen az Indy 500-on. Ma bejelentem visszavonulásomat az autóversenyzéstől és az Indianapolis 500-tól. Összesen 20-szor indultam ott, ami a 12. legtöbb a történelemben – nem rossz egy 38 éves versenyzőtől.
Büszke vagyok az Indy 500-as statisztikáimra: hatszor valóban reális esélyem volt a győzelemre az Andretti Autosporttal, és 20%-os dobogós arányt értem el. Jó érzés úgy visszavonulni, hogy több dobogóm van ott, mint édesapámnak, és ugyanannyi, mint a nagyapámnak – a világ legnagyobb versenyén” – írta a közösségi médiában tett bejelentésben.
„Soha nem felejtem el, amikor ritka módon az utolsó körökben az apámmal harcolhattam a győzelemért, vagy a 2011-es drámai kvalifikációs „Bump Dayt”, illetve a 2020-as pole-t. Az Indianapolis 500 mindig szélsőségeket produkál, ezért szeretem és becsülöm annyira. Teljes békében vagyok az életem következő fejezetével, miután három évtizedet szenteltem ennek a sportnak. Most a legtöbb időmet arra fogom fordítani, hogy jó apa legyek a lányom, Miura számára, és a vállalkozásaimat fejlesszem.”
Feleségével és lányával:
View this post on Instagram
Az IndyCar mellett Marco Andretti a sportautózásban is letette a névjegyét, több amerikai hosszútávú futamon is indult, köztük a gyári Andretti Green Racing Acura LMP2-csapattal az American Le Mans Series-ben. 2010-ben a Le Mans-i 24 óráson is rajthoz állt a Rebellion Racing színeiben, emellett több versenyen vett részt a Grand-Am és a V8 Supercars sorozatokban is.
„Egyébként hamarosan megjelenik az önéletrajzi könyvem Defending the Dynasty (A dinasztia védelme) címmel. Erről hamarosan további részleteket is megosztok. A legmagasabb szinten versenyezni az észak-amerikai motorsportban mindig megtiszteltetés volt számomra, még a nehéz időkben is. Ezekben a pillanatokban tanultam meg a legtöbbet az életről és önmagamról.”
„Megtanultam eligazodni a nehéz helyzetekben, és elfogadni, hogy ha mások kételkednek bennem, az nem számít, az én véleményem önmagamról a legfontosabb. Végül pedig külön köszönet mindazoknak a versenyzőknek és sportembereknek, akiket tisztelek, és akik elismerően beszéltek a vezetési stílusomról, a munkamorálomról és az emberi hozzáállásomról.”