Ayrton Senna egykori menedzsere helyretette a korábbi legendáriumot, mely szerint Senna nem akart versenyezni Imolában. Frank Williams ráadásul tényleg felajánlotta neki ezt a lehetőséget is.
Senna halála után számtalan mítosz kering még mindig az 1994-es imolai fekete versenyhétvégével kapcsolatban. Tartja magát azon állítás is, mely szerint Senna komolyan gondolkodott rajta, hogy a versenyen egyáltalán nem vesz részt, miután pénteken honfitársa, Rubens Barrichello súlyos balesetet szenvedett, Roland Ratzenberger a szombati időmérőn pedig az életét vesztette.
A háromszoros világbajnok brazil menedzsere, Julian Jacobi a „Beyond the Grid” podcastjában azonban azt állítja, hogy védence akkoriban annyira azért nem gondolta túl ezen kockázatokat:
„Mindenki ezt állítja, hogy így volt. Természetesen dühös volt Rubens pénteki balesete miatt, majd Ratzenberger halálos szombati ütközését követően. Nem gondolom azonban azt, hogy egyszer is kételkedett volna a vasárnapi indulásában. Az emberek azt mondják, hogy pedig ez így volt. Valójában azonban nem.”
Jacobi egyes jól értesültek kijelentéseivel ellentétben ott volt szombat este, amikor Senna beszélt Frank Williams, csapatvezetővel:
„Frank azt mondta neki, hogy nem kell vezetnie, ha nem akar. Azonban mégis megtette.”
Az imolai versenyhétvégére a pilótamenedzser nagyon is jól emlékszik még:
„Nehéz szavakba önteni. Ez valami olyasmi volt, amivel soha nem számolunk, persze tudatában voltunk annak, hogy mennyire is veszélyes az autósport.”
Azzal ő is tisztában volt, hogy a Forma-1 akkoriban sokkal biztonságosabbnak tűnt, mint akár csak egy évtizeddel is korábban. A 80-as években nem volt haláleset a királykategóriában, egészen Imoláig. Jakobi nagyszerű munkának is gondolja Max Mosley és Bernie Ecclestone és csapata erőfeszítéseit ezen a téren:
„Ez sokként hatott a Forma-1-re. Először megtörténtek Ratzenberger és Senna esetei, majd jött Karl Wendlinger balesete Monacoban. Ez mind ébresztőként hatott.”
Az akkori Forma-1-es vezetés ezért gondoskodott arról, hogy a száguldó cirkusz az elkövetkezendő években egyértelműen biztonságosabb lett. Jakobinak személyesen ugyanakkor nem Senna volt az utolsó nagy vesztesége. 2011-ben elvesztette Dan Wheldont egy IndyCar versenyen, 2005-ben pedig a volt ralivilágbajnok Richard Burns volt az, aki elhunyt rákban. Mindkettőtöknek Jacobi volt a menedzsere, de Senna elvesztése fáj még mindig talán a leginkább neki:
„Van kockázata ennek a sportágnak, így megtörténhetnek ilyen esetek. Sajnos, engem ez már három alkalommal érintett. Senna esete volt az egyetlen, és remélem utolsó is, amelyik egy állami temetéssel végződött. Nagyon mélyen érintett. Addig nem is voltam tisztában vele, hogy gyakorlatilag Brazíliában ő egy nemzeti hős, talán még nagyobb is, mint a futball legenda Pelé. Pelé akkor már rég visszavonult, Senna azonban aktív volt. Brazíliát képviselte világszinten. Ezt fel sem fogtam egészen addig, amíg ott nem voltam, és mindezt átéltem.”
Senna volt csapattársa és barátja, Gerhard Berger a „kicker”-nek azt is elmondta, hogy Senna a karrierje után Brazília államelnöke is lehetett volna. A fekete imolai hétvége azonban ezt megakadályozta.