Lewis Hamilton újfent felemelte a hangját a rasszizmus ellen, miközben arról beszélt, milyen atrocitásokat érték őt korábban.
2020-ban a hétszeres világbajnok más sportolókhoz hasonlóan nyíltan szólalt fel a megkülönböztetés ellen. A szezon megkezdését követően a versenyzők egy csoportja úgy döntött, hogy a futamok előtt féltérde ereszkednek és így mutatják meg a világnak mennyire fontos az, hogy mindenki elfogadja a másikat.
Ez a mozgalom 2021-ben is megmaradt, sőt az END RACISM (vessünk véget a rasszizmusnak) és a Black Lives Matters (a fekete életek számítanak) feliratokon túl, már a tudomány – és a környezetvédelem, valamint a női egyenjogúság mellett is felszólalnak a versenyzők.
A Mercedes pilótája a The Guardiannak adott interjújában elmesélte, hogy az iskolában kevesen voltak színesbőrűek, így a megkülönböztetéssel gyakran szembe kellett néznie. Ezen felül a gokartpályán is piszkálták őt a bőrszíne miatt. Azonban az édesapja megtanította arra, hogyan kezelje ezeket a helyzeteket.
,,Mindig ellenük fordítottam az energiájukat azzal, hogy túljártam az eszükön és legyőztem őket. Nagyobb ereje volt számomra ennek, mint a szavaknak.”
Ugyanakkor nemcsak gyerekkorában érték atrocitások a brit versenyzőt:
,,Mikor Newcastle-ben (Egyesült Királyság) voltam, akkor az emberek azt kiabálták nekem, hogy menjek vissza a saját országomba. 2008-ban, Spanyolországban, páran feketére festették az arcukat és parókákat húztak. Kigúnyolták a családomat, viszont emlékszem, hogy a sportág nem tett semmit ez ellen. Úgy éreztem, hogy talán nem magyaráztam el ezt megfelelően, vagy, nem tudok eleget arról, hogy beszéljek róla. Akárhogy is, ez még több gondot hozott, ezért sem beszéltem többet róla, és inkább a pályán beszéltem vissza a teljesítményemmel.” – magyarázta Hamilton.
Tavaly az első futam előtt viszont ismét felszólalt és a Black Lives Matter mozgalom egyik támogatója lett. Még egy londoni tüntetésre is ellátogatott:
,,A harag miatt az érzelmek csak úgy előtörtek belőlem, nem tudtam visszafogni magam. Sírni kezdtem, és az a sok minden, amit az évek során elfojtottam, előtört belőlem. Ezután az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy nem hallgathatok tovább. Beszélnem kell, ugyanis még mindig vannak olyan emberek, akik mindennap átélik azt, amit én is átéltem, vagy annál rosszabbat is megtapasztalnak. Nekik szükségük van most rám.” – tette hozzá Hamilton.