back to top
KezdőlapFormula 1Albon: Teljesen megölt, hogy elvesztettem az ülésem

Albon: Teljesen megölt, hogy elvesztettem az ülésem

-

Alex Albon a Forma-1 podcastjében mondta el, mennyire nehéz volt a pillanat, amikor elvesztette az ülését a Red Bullnál 2020 végén.

A thai versenyzőnek azonban csak egy évet kellett kihagynia, hiszen idéntől már a Williams alkalmazásában áll, akik színeiben hamar bizonyított is – már a harmadik versenyén pontot szerzett, egy kiváló stratégiával.

„Megölt, borzalmas volt” – mondta a Beyond the Grid-ben az ülése elvesztéséről. „Ezt elég későn jelentették be, azt hiszem, decemberben volt. Christian [Horner – a szerk.] és Helmut [Marko] is hitt és bízott bennem, illetve a Red Bullnál mindenki, sőt még mindig remek a kapcsolatom velük. De ami engem illet, ez nagyjából olyan volt, hogy az F1-ben akarok lenni. Úgy éreztem, én vagyok a legéhesebb versenyző, és azon gondolkoztam, hogyan tudnék újra bekerülni?”

Albon az egy éves, oldalvonal melletti periódusban a Red Bull tartalékja volt, és nem csak hogy részt vett egy egyéniben győztes konstrukció fejlesztésében, hanem tanult is a két pilótától, ami szintén segített neki abban, hogy visszataláljon a Forma-1-be.

„Ami szintén fontos volt, az az, hogy mindig hallgattam Maxot és Checót és a mérnökeiket, és átvettem tőlük néhány dolgot” – tette hozzá. „Olyasmiket, hogy mint emberek, hogyan működnek együtt a csapattal, és hogyan tanulnak. Elég érdekes volt, hogy ugyan távolabb kerültem a reflektorfénytől és a paddocktól, de más szemszögből nézhettem a dolgokat.”

Ugyanakkor azt nem volt könnyű elviselnie Albonnak, hogy az autó épp akkorra sikerült remekre és 2013 óta először nyertek vele bajnoki címet: „Az autó rögtön gyors volt. Max arról beszélt, hogy milyen jónak érződött a hátulja, mennyivel stabilabb volt. Egy kicsit fáj, mert ekkor azt gondolod, hogy ez nagyszerű, úgy érzem, hogy hozzájárultam ehhez. Az olyan emberek, mint Adrian [Newey] sokszor elismerték a munkám ebben. Nem akarom azt mondani, hogy sokat segítettem, de úgy éreztem, hogy hozzájárultam. Az első néhány futam… borzalmas volt, tartalékversenyző voltam, így minden versenyre el kellett mennem, de csak azért, hogy ott legyek. Nem tudtam nézni, csak ültem és próbáltam távol maradni tőle, amennyire csak lehetett.”