Hamiltonnak gyógyíthatatlan beteg kislány segített a felzárkózásban

Lewis Hamilton győzelemként élte meg, hogy az utolsó helyről az ötödik pozícióba tudott felkapaszkodni a Spanyol Nagydíjon. A hétszeres világbajnok amellett, hogy kiemelte a W13-as fejlesztéseit, egy gyógyíthatatlan beteg kislány kérésének tulajdonította a felzárkózást.

Noha végül csak egy hellyel végzett előrébb a rajtpozíciójához képest úgy, hogy Charles Leclerc kiesett előle, Lewis Hamilton mégis a felcsillanó reményként tekint a Spanyol Nagydíjra, amelyen az első körben Kevin Magnussennel történt koccanása után a mezőny végéről zárkózott fel. A hétszeres világbajnok egészen a negyedik helyig jutott, de egy műszaki probléma miatt a végén lelassult, így Carlos Sainz visszaelőzte.

A verseny után ugyanakkor pozitívan nyilatkozott, és elmondta, „sokkal jobb” volt a versenytempója és „sokkal jobbnak érződött” az autó vezetése a W13-asra erre a versenyre vitt fejlesztéseknek köszönhetően. Hamilton egyenesen odáig ment, hogy Toto Wolffhoz hasonlóan úgy vélte, a kettős győzelmet szerző Red Bullok dolgát is megnehezíthette volna, ha nincs az első körös baleset.

„Ez nagyszerű jele annak, hogy a jó irányba tartunk. Kétségem sincs afelől, hogy előbb-utóbb [a győzelmekért harcolhatunk], mert ha ma [nincs a koccanás Magnussennel], a Red Bullokkal csatáztam volna. Ez óriási reményt ad arra, hogy előbb-utóbb megint a győzelmekért mehetünk” – értékelt a futam után.

Hamilton kitért arra is, hogy George Russell autóján a csapat „kísérletezett valamivel”, ami „végül a jobb megoldásnak bizonyult az időmérőn”, ezért a Monaco Nagydíjtól valószínűleg az ő autóján is alkalmazni fogják.

Miközben átverekedte magát a mezőnyön, a Mercedes pilótája több előzést is bemutatott, amitől szerinte az ilyen futamok „gyakran jobb érzést adnak, mint egy győzelem.” Ezután megosztott egy történetet arról, hogy egy beteg kislánnyal folytatott beszélgetésből is erőt merített.

„Elég sok csapás ért ezen a versenyen, miután ilyen hátulról kellett felzárkóznom. Van egy kislány, akivel tegnap beszélgettem. Ő volt az én kis inspirációm. Isla a neve, öt éves, gyógyíthatatlan beteg, és azt kérdezte, hogy meg tudom-e nyerni neki másnap a versenyt. Azt válaszoltam, hogy nem tudom, hogy képes leszek-e nyerni, de mindent bele fogok adni. Úgyhogy remélhetőleg ez egyfajta győzelemmel ért fel, amit neki ajánlok.”