Most már biztossá vált, hogy az amerikai Colton Herta nem fog lehetőséget kapni a Forma-1-ben. Legalábbis 2023-ban nem.
Ennek oka, hogy nincs elegendő szuperlicenszpontja az induláshoz, az FIA pedig nem tesz kivételt vele. Noha a kivételezés gondolatát maga Herta is elutasította.
A szuperlicensz-pontrendszert azért alkotta meg az FIA, hogy bizonyos keretek közé szorítsa a versenyzőket. Legyen egyfajta minimum elvárás, aminek minden versenyzőnek meg kell felelnie, mielőtt az F1-ben debütálhat. Így garantálva azt, hogy még ha „fizetős” versenyzőként is érkezik valaki, ne legyen teljesen alkalmatlan a királykategóriában való indulásra.
Többek között ilyen feltétel az is, hogy 18 évnél fiatalabbként senki nem lehet F1-es versenyző – Verstappennek ez még sikerült, miatta született a szabály -; és egyéb junior bajnokságokban 40 licenszpontot kell gyűjteni.
A lincensz-rendszerrel az emberek többsége egyetért, abban azonban vannak nézeteltérések, hogy mely sorozatokért mennyi pontot kellene adni. Herta esete például arra világított rá, hogy az IndyCar talán túlságosan alá van becsülve ebben a pontrendszerben…
A minap titeket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményetek a szuperlicensz-rendszerről.
A voksolók mindössze 29%-a gondolta úgy, hogy a rendszer úgy jó, ahogy van.
Ezzel szemben 41% határozottan elutasította a rendszert, míg 30% úgy ítélte meg, hogy maga a rendszer jó, de a támasztott elvárásokon valamelyest módosítani kellene.
A jelenlegi licenszfeltételeket alább olvashatjátok:
- A versenyzőnek legalább 18 évesnek kell lennie az első F1-es versenyük idején
- A nemzetközi A kategóriás versenyengedéllyel kell rendelkeznie
- Érvényes vezetői engedéllyel kell rendelkeznie
- Az FIA elméleti vizsgáját sikeresen le kell tennie az F1 sportkódexének és szabályainak ismeretéről az első jelentkezéskor
- Az elfogadott együléses bajnokságok bármelyikének két teljes szezonja során legalább 80%-os teljesítés
- Az előző három szezonban legalább 40 licenszpontot gyűjtött az elfogadott bajnokságokban, bármily kombinációban