Csalódást keltően alakult a Ferrari idénykezdete, és nemcsak Charles Leclerc kiesése, hanem az autó tempója miatt is. Az SF-23-as ugyanis a valóságban nem érte el azt a teljesítményt, amit a szélcsatornában és a szimulátorban igen, kérdés, hogy ez csak a bahreini pálya sajátosságának tudható-e be, vagy alapvető gondok vannak a koncepcióval.
Az élcsapatok közül csupán a Red Bull lehet elégedett az autójával a szezonnyitó Bahreini Nagydíjon látottak alapján. A bikások nagyon sima kettős győzelmet arattak, a Ferrari és a Mercedes pedig messze elmaradt tőlük, ráadásul úgy tűnik, hogy az Aston Martin is gondot okozhat nekik. A maranellóiak helyzetét a FORMU1A.UNO cikke boncolgatta.
A futam után a közvéleményt elsősorban Charles Leclerc kiesése foglalkoztatta. Kétségtelen, hogy ez is felvet kérdéseket, hiszen azok után, hogy a Ferrari hangsúlyozta, hogy orvosolták a tavalyi megbízhatósági gondokat, a monacói pilóta technikai hiba miatt nullázással kezdte az évet, és könnyen lehet, hogy nagyon hamar hátrasorolják őt a rajtrácson. Ugyanakkor a vörös istállónál a tempóval sem lehetnek megelégedve, még ha akkora bajban talán nincsenek is, mint a Mercedes, ahol már koncepcióváltást sürgetnek.
Ám a Ferrarinál is felmerülhetnek kérdések ezzel kapcsolatban. A maranellói alakulat jelentős mértékben átalakított autóval állt elő a bemutatók során, és a csapat tagjai optimistán várták az idényt. Olyannyira, hogy Benedetto Vigna, az olasz márka vezérigazgatója kijelentette, hogy a „sebesség tekintetében egyedülálló” versenygépet építettek. Nos, lehetséges, hogy a szélcsatornában és a szimulátorban látottak alapján erre a következtetésre jutottak, de ez a valóságban nagyon nem köszönt vissza.
Leclerc mindössze 558 ezredmásodperccel volt gyorsabb a bahreini időmérő utolsó szakaszában, mint tavaly, és ez vélhetően legfeljebb 1-2 tizeddel javult volna, ha másodszor is próbálkozik. A Red Bull eközben közel 1 másodpercet gyorsult Max Verstappennel. Ennél is rosszabb a helyzet a versenytempót illetően, amiben a Ferrari szinte semmit nem fejlődött az egy évvel ezelőtti állapothoz képest.
A teszten, illetve a hétvége elején a Ferrari új specifikációjú, a kettő helyett egy tartópillérrel rendelkező hátsó szárnya szolgáltatott témát, amely nem működött rendesen az autón. Azonban valószínűleg ez sem tett volna csodát, ugyanis az igazán komoly gondok az autó elején vannak. A Ferrari ugyanis még mindig nem tudta leküzdeni a pattogást, legalábbis hatékony módon.
Bár a tavalyi év elején emlékezetes módon a Mercedes pattogott a legjobban, a szezon végére ez már inkább a Ferrarira volt igaz. A maranellóiak versenygépével a teszten is előfordult, hogy jelentős mértékben rázkódott, mivel a különböző hasmagasságokat próbálgatták. Végül sikerült találniuk egy kompromisszumot, de ez már kívül esett azon a tartományon, amelyet laboratóriumi körülmények között ideálisnak gondoltak.
Fontos megjegyezni, hogy bizonyos konfigurációval minden autó pattogna. A lényeg abban rejlik, hogy ki tudja úgy beállítani a kocsiját, hogy az ne pattogjon, de a lehető legkevesebb leszorítóerőt veszítsék. Nos, ez az, ami a Ferrarinak nem annyira sikerült jól: a merev beállítás miatt Carlos Sainz esetében észrevehető volt a pattogás üres tankkal.
A telemetriai adatokon is jól látszott, hogy a Ferrari elsősorban a lassú kanyarokban küszködött, és Leclerc lényegében ezeken a részeken bukta el a pole pozíciót. Egy körön az extra tapadás még enyhítette a veszteséget, ezért volt relatíve kicsi a különbség a Red Bull és a Ferrari között. A versenytempóban viszont már jól látszottak az SF-23-as határai. A kérdés már csak az, hogy ez minek köszönhető, mert az erre adott válaszon nagyon sok minden múlhat.
A bahreini pálya abból a szempontból különleges, hogy ott a legdurvább az aszfalt, ezért a gumikopással küszködő autók a szigetországban különösen szenvednek. A Ferrarinál abban bíznak, hogy ez, illetve az elsősorban a hátsó abroncsokat terhelő vonalvezetés okozta a gondokat, és nem az autó tervezésével van a fő gond. Erre utalnak Frédéric Vasseur csapatfőnök szavai, aki kijelentette, hogy „meggyőződésem, hogy nem kell más irányba mennünk”, illetve azt is megjegyezte, hogy csupán „beállítási problémákról és néhány, az autóval kapcsolatos meghozandó döntésről” van szó.
Még jobban agyonverhette volna a mezőnyt a Red Bull, a Ferrari egyvalamiben bízik
Egy másik nyilatkozata azonban már riasztóbbnak hangzik a Ferrari-szurkolók számára. „Hogy szükség lesz-e két vagy három különböző pályára, hogy tisztább képet kapjunk? – tette fel a kérdést. – Nem, amit Bahreinben láttunk, az már az általános kép, amire számítanunk kell.” Ha pedig ez így lesz, és a Ferrari hosszú távon is elmarad majd a Red Bulltól, akkor át kell gondolniuk a jövőt rövid- és középtávon. Merthogy ez nemcsak az idei autó fejlesztését befolyásolja, hanem a jövő évi versenygépet is, melynek tervezése hamarosan megkezdődik, és ha vannak kétségek, akkor azokat nagyon hamar tisztázni kell.