2014-ben vette kezdetét az F1 turbóhibrid korszaka, ezzel együtt a Mercedes 2020 végéig tartó uralma.
Hibrid rendszerek és turbómotorok már korábban is voltak az F1 palettáján, de a kettő együtt 2014-től került be az előírások közé, és ahogy számítani lehetett rá, mindez megborította az előző években kialakult erősorrendet.
Az első versenyt tíz éve pont ezen a napon, március 16-án futották Ausztráliában, ahol a teszteken szerzett sejtést megerősítette a Mercedes, valóban hatalmas fölényt élvezett, de mint utólag megtudtuk, ők csak ízelítőt adtak a potenciáljukból, nehogy visszaüssön a mohóságuk.
„Úgy gondoltuk, ha a Mercedes nevetségesen jónak látszik, valamit tenni fognak ellene. Sokat töprengtünk, mennyire jónak mutassuk magunkat – mondta Paddy Lowe, az akkori technikai igazgatójuk a Beyond The Grid podcast adásában. – A kérdés az volt, mennyire tekerjük fel a motort a Q3-ra. Toto [Wolff] folyton azt mondta, ez túl sok, túl sok, míg én azon morfondíroztam, hogy igen, de ha nem szerezzük meg a pole-t, idiótáknak fogunk tűnni.”
Räikkönen-elsőség, Hamilton-baleset, lerobbanó torzszülöttek – így indult az F1 új korszaka (videó)
„Kellemes téma volt szombat délutánonként. Ez sokáig eltartott, és 2014 nagy részében sohasem használtuk ki a motor teljesítményét az időmérőkön.”
A csapat egy kivétellel az összes kvalifikációt megnyerte, a futamok közül pedig hármat bukott el: Kanadában a fékek fogtak ki rajtuk, Belgiumban koccantak a pilóták, Magyarországon a változó időjárási körülmények között lavíroztak kevésbé jól. Lowe azt állította, hogy a Mercedes aerodinamikailag is a legjobb autónak számított, noha egyes vélekedések szerint ezen a téren a Red Bull megőrizte az előnyét. Annyi biztos, hogy az Ezüstnyilak a lóerőfölény tudatában bátran választhattak nagyobb leszorítóerőt a kanyarokhoz.
Lewis Hamilton és Nico Rosberg év végéig tartó csatározása valamennyire feledtette a Mercedes hegemóniáját és hozott izgalmakat a versenyekbe, az viszont nem, amitől eleinte sokan féltek: az F1 futamaira 2014-ben bevezetett 100 kg-os benzinlimit ijesztően hangzott, és volt egy kis pánikkeltés, hogy a versenytávok végén zavaró spórolást és egymás után megálló autókat látunk majd. A mérnökök azonban csodálatosan dolgoztak és ebből szerencsére ekkor és később sem alakult ki probléma. (Tény viszont, hogy a gyenge motorhangokkal kapcsolatos panaszok még sokáig nem múltak el.)
Az Ausztrál Nagydíjon a 22 indulóból 14-en értek célba, közülük Daniel Ricciardo Red Bullját diszkvalifikálták, mert az üzemanyag átfolyási értéke meghaladta a maximálisan engedélyezettet. Öten estek ki motor- vagy hajtáslánc-hiba miatt, ebből négyen Renault-motorral, ami előrevetítette a gyártó végül éveken át elhúzódó problémáit. Érdekesség, hogy az ekkor debütáló Kevin Magnussen ekkor szerezte máig egyetlen dobogós eredményét F1-es futamon, a McLaren újoncaként.
A motorok közötti különbségek az évek során lényegesen csökkentek, és több gyártó is birtokolta a képzeletbeli első helyet az erősorrendben. Hamarosan, 2026-tól jön a következő nagy reform a motorszabályokban, az ismét megkavarhatja az F1 erőviszonyait.
10 éve nevetségessé vált az F1 – ezért volt lassabb a péniszorrú autó, mint GP2-es testvére