93 év után lett újra hazai győztese a Monacói Nagydíjnak, Leclerc megszakította egy hallatlanul eredménytelen sorozatát, Verstappen nem döntötte meg a Senna-rekordot, Hamilton viszont egy újabb mutatóban előzte be Schumachert.
Mivel már a korábbi években is közel került hozzá, nem most először merült fel, milyen történelmi különlegesség lenne, ha Leclerc nyerne Monacóban, most viszont, hogy megtörtént, már tényként írhatjuk le: ő a második monacói állampolgárságú versenyző, aki megnyerte a városállam nagydíját. Az első 93 éve, még jóval a Forma-1 létrejötte előtt történt, a harmadik Monacói Nagydíjon 1931-ben, amikor Louis Chiron győzött egy Bugattival.
Chironnak további erős eredményei is voltak, 1948-ban 2., 1950-ben, már a Forma-1-ben pedig 3. lett, így Leclerc már az F1-ben is csak második hazai dobogós lehetett Monacóban. De ha nem csak a nagydíjat vesszük figyelembe, akkor találunk a közelmúltból is egy hazai győztest a hercegség utcáin: 2013-ban a GP2 sprintversenyén Stefano Colettit intették le elsőként.
Leclerc a 35. F1-es versenyző, aki meg tudta nyerni hazai futamát, Monaco pedig a 13. ország, amelynek nagydíját megnyerte egy saját szülöttje.
Monacóban Leclerc által megszületett a Ferrari F1-es történetének 250. rajtelsősége. Természetesen egyetlen más csapat sem szerzett ennyit, és itt még jóval nagyobb is az előnyük a 156 pole-lal második helyen álló McLaren előtt, mint a futamgyőzelmek tekintetében (ott 245-184-re vezetnek).
Egy másik érdekes vetülete a hétvégi eredménynek, hogy Leclerc véget vetett egyre nyomasztóbb sorozatának, és a pole-pozícióból indulva ismét futamot nyert. Szinte hihetetlenül hangzik, de a monacói a 2022-es Miami Nagydíjtól kezdve sorozatban 12 rajtelsőségét volt képtelen győzelemre váltani. Ha pedig most Monacóban ismét utolérte volna a balsors, beérte volna az e tekintetben a negatív rekordot tartó René Arnoux-t, aki karrierje első 13 pole-jából sem tudott győzni 1979 és 1982 között (ezen időszakban más rajthelyekről azért szerzett győzelmeket, mint ahogy Leclerc-nek is volt egy).
Jules Bianchi családja is kapott egy darabot Leclerc monacói győzelméből
Leclerc pole-jából továbbá az következett, hogy Max Verstappen nem tudta megdönteni Ayrton Senna sorozatban nyolc, illetve Alain Prost szezonkezdettől számított sorozatban hét rajtelsőségből álló rekordját, így most alighanem hosszú időre közösen tartja velük ezeket a csúcsokat.
Bár a szezon eddig kevésbé szól Lewis Hamiltonról, de a brit Monacóban észrevétlenül azért megdöntött egy újabb Schumacher-rekordot. Immár ő az, aki a legtöbb leggyorsabb kört szerezte egyetlen csapat színeiben, hiszen a mostani volt már számára az 54. Mercedesnél, míg Michael Schumacher 53-ig jutott a Ferrarinál. Összesítésben, csapattól függetlenül Schumacher 77-tel, Hamilton pedig 66-tal rendelkezik, így a britnek még reális esélye van arra, hogy hátralévő F1-es évei során beérje Schumachert a győzelmek és a pole-ok után a harmadik olyan „alaperedményben” is, amiből egy versenyhétvégén pontosan egy szerezhető. A leggyorsabb körök számában Hamilton előtt még megközelíteni sem tudta senki a németet, Kimi Räikkönen is csak 46-ig jutott.
Öldöklő csata a 13. helyért
Na, de beszéljünk erről a rendkívül statikus versenyről is, amelyen az első 10 helyezett sorrendje pontosan ugyanaz maradt a befutónál, mint ami a rajtrácson volt, ilyesmi pedig még sohasem történt meg az F1-ben. Korábban háromszor fordult elő, hogy az első hat helyen nem történt változás, és eddig ez volt a rekord. Ehhez a mostani állóháborúhoz persze nagyban hozzájárult, hogy a korai piros zászló miatt már ttovábbi bokszkiállás nélkül is letudható lett a futam, így a kerékcserék alatti helycseréknek is lőttek.
Négy darab előzést azért regisztráltak a futam során, de a legértékesebb is a 13. helyért történt, amikor az 51. körben Valtteri Bottas sikeresen elment Logan Sargeant mellett. (Különböző források számítási metódusai eltérhetnek, mi itt a Racingpass összesítését vettük alapul.)