A Szingapúri Nagydíj Daniel Ricciardo körül forgott, először is azért, mert kiderült, jó eséllyel ez volt az ausztrál pilóta utolsó futama az RB-nél, majd vasárnap ismét magára irányította a figyelmet azzal, ahogyan megfutotta a verseny leggyorsabb körét. Ez utóbbi tettével pedig a hétvége statisztikai összegzéséhez is bőven szolgáltatott muníciót.
Arról hosszan lehet értekezni, mennyire volt etikus az RB-től a futam végén a bokszba hívni Ricciardót, hogy a friss gumikon a leggyorsabb kört megfutva vegyen el egy pontot a Red Bull-os Max Verstappen bajnoki ellenfelétől, Lando Norristól, de ha tényleg csak búcsúajándék volt, ahogy arra Laurent Mekies csapatfőnök utalt, akkor azzal tudtukon kívül egy jóval érdekesebb listára juttatták fel az ausztrált annál, mint hogy csupán annyit mondjunk, karrierje 17. leggyorsabb körével beérte az örökrangsor 22. helyén Rubens Barrichellót.
Ha tényleg ez volt Ricciardo utolsó futama, akkor ugyanis egy rendkívül exkluzív klubba nyer bebocsátást: azon versenyzők közé, akik megfutották a leggyorsabb kört karrierjük utolsó F1-es versenyén. Eddig ugyanis négyen vannak csupán, akik ezt elérték (nem számítva három Indy 500-as pilótát): Mark Webber 2013-ban, Jim Clark 1968-ban, Ritchie Ginther 1966-ban és Onofre Marimon 1954-ben.
Webber esete az egyetlen, ami még élhet a nézői emlékezetben, ő a Red Bulltól tervezetten vonult vissza a szezonzáró Brazil Nagydíj után, hogy éppen honfitársának, Ricciardónak adja át az ülést a következő évtől. Nagyot kell viszont ugranunk az időben az ezt megelőző példákig, és közöttük is találunk kétes értékűeket. A 32 éves Clark még nem gondolt a visszavonulásra, amikor az 1968-as Dél-afrikai Nagydíj győzelme mellé behúzta a leggyorsabb kört is, ám sajnálatos módon mégis ez lett az utolsó F1-es versenye, mivel egy hockenheimi F2-es futamon életét vesztette. Marimon eredménye pedig arról az 1954-es Brit Nagydíjról származik, amelyen hírhedt módon 0,14-es darabokban hét versenyző között osztották szét a leggyorsabb körért járó egy pontot, mivel azon a futamon csak másodpercekben jegyezték a köridőt. A rákövetkező versenyhétvégén, a Nürburgringen ráadásul Marimont is halálos baleset érte.
Talán azt is elmondhatjuk, hogy az összes F1-es versenyző közül Ricciardo futott leggyorsabb kört karrierje legkésőbbi stádiumában, a 62 körös futam 60. körében (bár Marimon idejéből nincs feljegyzés a pontos körszámról). Persze mindezen fentiek csak akkor lépnek érvénybe, ha Ricciardót tényleg kiveszik az RB pilótafülkéjéből, és más csapatnál sem fog már versenyezni a későbbiekben – ehhez pedig egy kicsit még mindenképpen várnunk kell.
Lehetett volna szebben is – Ricciardo nem ezt érdemelte a Red Bulltól
Azt viszont biztosra vehetjük, hogy Ricciardo leggyorsabb köre akadályozta meg Lando Norrist első grand slamjének elérésében, a McLaren pilótája ugyanis a pole-ból indulva minden kört az élen töltve nyert, és a futam legjobb köridejét is birtokolta a 60. körig. Pedig ha nála marad, ő lett volna az első McLaren-pilóta Mika Häkkinen 1998-as Monacói Nagydíja óta, aki ilyen tökéletes versenyhétvégét produkál.
A kellemes végkicsengésnek azonban lett egy negatív vetülete is Ricciardo karrieradataiban: az extra bokszkiállás miatt végül csak a 18. helyen zárta a futamot, ennél rosszabb pozícióban pedig nem ért célba debütálóéve, a 2011-es HRT-s félszezon óta. Bizonyos szempontból ez is keretbe foglalhat egy karriert…
Végre olyan dolgok, amiknek nincs közük Ricciardo leggyorsabb köréhez
Az e heti „legutóbb 2012-ben csinálta meg a McLaren” pillanat: Bakuval és Szingapúrral két egymást követő futamot nyert meg a csapat, ilyen először történt meg velük az említett 12 évvel ezelőtti szezon utolsó két futama, az USA Nagydíj és a Brazil Nagydíj óta.
Lewis Hamilton 350. F1-es rajtját abszolválta, ami amellett, hogy félig-meddig kerek szám, arra is jó volt, hogy átvegye a második helyet Kimi Räikkönentől a nagydíjtapasztalat örökrangsorában. De ahogy azt egy hete a megtett versenykilométerek kapcsán is valószínűsítettük, itt is legalább két szezonnal tovább kellene az F1-ben maradnia Fernando Alonsónál, hogy a most 395 futamnál tartó spanyoltól átvegye a vezetést.
Hamilton bemártotta a Mercedest – hiába ellenkezett, a rosszabb taktikát kapta
Eközben már Carlos Sainz is a 200. versenyéhez érkezett, és néhány hét leforgása alatt a második lehetőséget szalasztotta el arra, hogy feliratkozzon valamilyen különleges listára – ahogy most ezen a kerek számon, úgy Monzában a születésnapján sem tudott nyerni.
Lando Norris végre képes volt az élen befejezni egy verseny első körét, miután a pole-ból rajtolt. Hatodik hivatalos rajtelsőségéből jött ez össze neki, de emellett még volt további két sprintverseny is, ahol hiába próbálkozott ezzel.
Nem volt szükség a biztonsági autó bevetésére a Szingapúri Nagydíjon, a verseny 15. kiírásán fordult elő ez először, így leromlott a 100%-os arány 93%-ra – amivel persze még mindig toronymagasan itt a legnagyobb az esély a közbeavatkozására. De nem csak Szingapúrra érvényes ez a furcsaság, hanem a szezonra is: ez már zsinórban a 9. futam volt, amelyen nem kellett bevetni Bernd Mayländert, bár ehhez szükség volt arra, hogy a bakui balesetet kevesebb mint két körrel a vége előtt virtuális biztonsági autóval vezényeljék le. Mindenesetre arra, hogy kilenc futamon keresztül ne hajtson a pályára a biztonsági autó, legutóbb már két évtizede, a 2003-as Magyar Nagydíjtól a 2004-es Spanyol Nagydíjig tartó periódusban volt példa. Idén legutóbb még júniusban, Kanadában láthattuk bevetésen a safety cart, előbb Logan Sargeant, majd Carlos Sainz és Alexander Albon baleseténél.
Norris elismerte: Verstappen és Hamilton több dologban jobb nála