Az USA Nagydíj vitás döntései nyomán ismét felmerült a Forma-1-ben, nem lenne-e hatékonyabb a versenyek alatti ítélethozás, ha minden hétvége felett ugyanazok a sportfelügyelők bábáskodnának. Egyikük, Johnny Herbert elmondta, miért nem olyan népszerű ez a gondolat a felügyelők körében.
A Forma-1-es versenyhétvégéken mindig egy négyfős stáb alkotja a sportfelügyelői testületet, az ő feladatuk az ítélethozás a pályán történt vitás esetekben. A csapat összetétele azonban helyszínről helyszínre változó, a tagok rotálódnak, köztük az autóversenyzői múlttal rendelkező személy is, akinek speciális rálátása révén több mint egy évtizede szintén helye van az asztalnál.
A felügyelői döntések persze mindig is megosztóak az érintettek és a nézők körében is, így időről időre előkerül a téma, nem lenne-e következetesebb, átláthatóbb az ítéletalkotás, ha minden versenyhétvégén ugyanaz a négyfős stáb végezné a munkát.
A McLaren megpróbálja a szinte lehetetlent, megmásítaná az USA Nagydíj végeredményét
A háromszoros F1-es futamgyőztes Johnny Herbert, aki maga is visszatérő tagja a sportfelügyelői testületnek, prózai okkal magyarázza, miért nincs különösebb hajlandóság erre a rendszerváltásra: a szakembereknek egyszerűen nem éri meg a teljes évüket a mezőny kísérésére áldozni.
„Kellene egy felügyelő, aki minden egyes versenyen jelen van? Vagy mind a négyüknek állandónak kellene lenniük? Lehet érvelni ezek mellett. Viszont ez egy időigényes munka. Nem fizetnek meg minket, csak nagyjából napi 300 dollárt kapunk, szóval nagyon keveset. Hogy ezt valaki teljes állásként csinálja és elkötelezze magát 20 vagy annál is több versenyre, az nagyon más történet” – fedte fel a planetf1-nek adott interjújában a nagyjából 110 000 forintnak megfelelő összeget Herbert.
Az austini USA Nagydíj is adott alkalmat a téma újbóli megnyitására, hiszen a 12-es kanyarban történt két előzés során látszólag ellentétes ítélet született: amikor George Russell előzte Valtteri Bottast, akkor kiszorítás miatt a belső íven haladó brit, amikor pedig Lando Norris Max Verstappent, akkor pályán kívüli előzésért a külső íven haladó McLaren-pilóta kapott öt másodperces büntetést. Maga Norris is értetlenül követte a fejleményeket, és nem segítette a kedélyek csillapodását az sem, amikor a Mercedest irányító Toto Wolff arra utalt, a bírák személyének is lehet hatása arra, hogy éppen ki kap és ki nem kap büntetést.
Wolff részrehajlást sejt Verstappen felé, a McLaren főnöke vádol Norris büntetése miatt
Herbert meglátása szerint a felügyelők között sohasem volt még olyan jó az összhang, mint mostanság, ugyanakkor hangsúlyozta a döntéshozás nehézségét, hiszen az F1-es pályákon soha nem fordul elő két teljesen egyforma szituáció.
„A versenyzőknek mindig megvan a saját nézőpontjuk, ahogy a csapatoknak is. Mindenki el tudja nekünk magyarázni, hogy szerinte mi történt, nekünk viszont azt kell megfejtenünk, hogy valójában mi történt” – fogalmazott.
„Ez pedig nem könnyű, olykor tényleg kegyetlennek tűnnek a döntések. Igazságosnak és következetesnek kell lennünk, de a probléma az, hogy minden eset más. Megpróbálhatjuk az egyes incidenseket kategóriánként csoportosítani, de még a kategóriákon belül is eltérnek egymástól.”
Marko Hamiltont méltatva szólt be Norrisnak, de a McLarennél sejtik, honnan fúj a szél