back to top
KezdőlapFormula 127 éves Schumacher és Villeneuve hírhedt ütközése, ami után együtt bulizott a...
Michael Schumacher, Ferrari, Jacques Villeneuve, Williams, Jerez, Európa Nagydíj, 1997
Fotó: LAT Photographic/Williams F1
Formula 1

27 éves Schumacher és Villeneuve hírhedt ütközése, ami után együtt bulizott a két ellenfél

Majer Dániel
Majer Dániel

-

Kizárással fenyegetés, trükközés a szabadedzésen, oda-vissza feltartás, botrány, majd rögtönzött buli, végül dühös vádaskodás. Zanzásítva ez is lehetne 1997. október 26-ának F1-es vonatkozású sztorija, de azért kár lenne ilyen röviden elintézni a történteket.

1997. október 26-án Michael Schumacher sokak szemében alighanem egy életre megbélyegezte magát azzal, hogy a világbajnoki címről döntő Európa Nagydíj 48. körében nekiment az őt előző Jacques Villeneuve-nek. Az eset szinte egy az egyben az ismétlése volt az 1994-es Ausztrál Nagydíjon Damon Hill ellen bemutatott manővernek, azzal a különbséggel, hogy ezúttal csak Schumacher esett ki, és ellenfele nyerte a világbajnoki címet.

Az előzmények is botrányt vetítettek előre

Hogy valami történni fog a szezonzárónak otthont adó Jerezben, az igencsak benne volt a levegőben azok után, hogy a Japán Nagydíjon a szinte biztos kizárás tudatában versenyző Villeneuve sportszerűtlen eszközökkel próbálta meg elérni, hogy Schumacher minél kevesebb pontot szerezzen. A terve nem jött be, a német nyert Szuzukában, miközben ő ötödik lett, utólag azonban elvették tőle ezt a helyezést és az azért járó két pontot.

Mindez azért történt, mert a szombat reggeli szuzukai szabadedzésen figyelmen kívül hagyta a dupla sárga zászlós jelzést, és mivel ezt már negyedik alkalommal tette a szezon során, egy futamos eltiltást kapott. Ám mivel a Williams fellebbezett a döntés ellen, és nem volt idő megtárgyalni az ügyet, Villeneuve versenyezhetett Japánban, hogy aztán a Williams Max Mosley FIA-elnök miatt a versenyt követően visszavonja az óvást. Mosley ugyanis megfenyegette a csapatot, hogy amennyiben tovább feszegetik az ügyet, eltilthatják Villeneuve-öt az utolsó versenytől.

Kizárták, mégis elindult, majd piszkos trükkökkel próbált kitolni Schumacherrel

Mivel csupán két pontot veszített, Villeneuve egy pontos előnyből egy pontos hátrányba került a fináléra. Arra a fináléra, amely előtt úton-útfélen emlékeztette az embereket az 1994-es ausztrál futamon történtekre, mintegy előre jelezve, hogy amennyiben lehetősége lesz rá, Schumacher meg fogja próbálni kilökni őt.

És nemcsak a pályán kívül ment a pszichológiai hadviselés, haem már a szabadedzésen is: Eddie Irvine, Schumacher csapattársa egészen véletlenül mindig pont Villeneuve elé került a szabadedzéseken, és feltartotta a kanadait, akinek elege lett, és amikor az írrel egyszerre tért vissza a bokszutcába, még azelőtt kipattant az autójából, hogy azt a Williams betolta a garázsba, és egyenesen a Ferrari bokszához sietett, majd nyilvánosan beolvasott Irvine-nak. „Azt mondtam neki, hogy ne legyen többé idióta” – nyilatkozta utólag, majd hozzátette, hogy Irvine „egy bohóc.”

A Ferrarinál úgy érezték, hogy sikerült kizökkenteniük Villeneuve-öt, ő viszont tagadta ezt, és azt állította, hogy abszolút tudatosan cselekedett, és ezt a jelenetet is arra használta, hogy felhívja a figyelmet az olaszok játszmáira.

Oda-vissza tettek keresztbe a másiknak

Az időmérőn Villeneuve szerezte meg a pole-t a vele ezredre ugyanolyan időt autózó Schumacher és Frentzen előtt, majd másnap elrontotta a rajtot, így a Ferrari kétszeres világbajnoka állt az élre. A kanadai ráadásul nemcsak az elsőt, hanem a második helyet is elveszítette, de Frentzen természetesen hamarosan maga elé engedte.

Mivel Schumacherrel ellentétben a két Williams enyhén kopott abroncsokon kezdett, nem tudtak a német nyomába eredni, ám Frentzen az élen álló kettős első kiállása után megoldotta, hogy a kanadai ledolgozhassa a hátrányát, és körökön át feltartotta Schumachert. Ross Brawn, a Ferrari akkori technikai igazgatója ezt úgy véleményezte, hogy a Williams lényegében a saját fegyverüket fordította ellenük, hiszen Irvine-al rendszeresen játszottak ilyesmit.

Jacques Villeneuve, Williams, Heinz-Harald Frentzen, Jerez, 1997
Villeneuve-öt Frentzen is megelőzte a rajt után Fotó: LAT Photographic/Williams F1

Jonathan Williams, Frank Williams fia a Bring Back V10s podcastban erre úgy emlékezett, hogy alapvetően nem voltak hívei az ilyesminek, de a Ferrari megtanította őket arra, hogy mindent meg kell tenni a győzelemért.

A grove-iak ugyanakkor nemsokára visszakapták a kölcsönt, a Ferrari motoros Saubert vezető Norberto Fontana – akit Jean Todt a verseny előtt arra utasított, hogy amennyiben lehetősége lesz, tartsa fel Villeneuve-öt – ugyanis remek munkát végzett a kanadai akadályozásával. Noha ez jóval sportszerűtlenebb húzás, mint egy ugyanabban a körben levő autóval megnehezíteni valakinek a dolgát, Jock Clear, Villeneuve versenymérnöke később úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nekik is rendelkezésre állt volna egy hozzájuk ilyen szorosan kötődő csapat, ők is ugyanezt tették volna.

Villeneuve ezt követően azon munkálkodott, hogy ledolgozza a Fontana mögött elhullajtott másodperceket. Miután ő és Schumacher is letudta a második kiállását, 2,5 másodperces hátrányban követte a németet, és úgy döntött, hogy most kell cselekednie. Miközben Schumacher próbálta óvatosan kezelni a gumikat és fokozatosan terhelni őket (a Ferrari abban az évben jobban ki volt téve a hólyagosodásnak, mint a Williams), addig Villeneuve apait-anyait beleadva hipp-hopp eltüntette a hátrányát, a 48. kört pedig csupán 0,3 másodperccel a Ferrari mögött kezdte.

A korábbi körökben volt alkalma kifigyelni, hogy a Dry Sack-hajtűben rövidebbet tud fékezni Schumachernél, ezért kockáztatott – és majdnem ki is szélesítette a pályát – a hajtű előtti egyenesre vezető tempós jobbosban, aminek köszönhetően szélárnyékba került, majd a féktávon bevetődött Schumacher mellé. Egy pillanatig úgy tűnt, hogy Schumacher helyet hagy neki, de rögtön ezután belefordult a Williamsbe, ám ő húzta a rövidebbet és kiesett, Villeneuve pedig a harmadik helyen célba érve világbajnok lett.

Az ütközés:

A leintés után az újdonsült vb-győztes közölte: „Tudtam, hogy Michael képes kilökni, de nem csinálta elég jól.”

Schumacher még néhány körön át a pálya mellől figyelte, hogy Villeneuve folytatni tudja-e a versenyt, majd amikor visszatért a bokszba, dühöngött, és riválisa kizárását követelte. Egészen addig, amíg meg nem mutatták neki a visszajátszást, ami a Ferrari belső emberei szerint „sokkolta” őt.

Az ügy azonban nem ért véget ennyivel – pedig nyolc évvel azelőtt egy ugyanilyen manőverrel Prost egyenesen világbajnok lett –, hiszen megkezdődött Schumacher keresztre feszítése. A bajnoki csatát az Arrowsból a szezon során tisztes távolból figyelő, három évvel azelőtt a német pilótától hasonló körülmények között vereséget szenvedő Damon Hill közölte, hogy Schumacher most „megmutatta a valódi arcát”.

A kétszeres világbajnok eközben az olasz sajtó részéről is össztűz alá került, és végül Maranellóban tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen elismerte, hogy hibázott, és rosszul mérte fel Villeneuve támadását, viszont megjegyezte, hogy „ennél komolyabb dolgok is történtek már a motorsportban.”

Mindez azonban nem volt elég. Gianni Agnelli, a FIAT elnöke azért kritizálta Schumachert, hogy 48 órába telt elismernie a hibáját, majd „förtelmesnek” nevezte a Villeneuve elleni manővert. Mindeközben pedig az FIA is akcióba lendült – a felügyelők a futam után versenybalesetnek minősítették az esetet –, és utólag megfosztotta Schumachert az 1997-ben gyűjtött pontjaitól.

Hillnek és Villeneuve-nek ez persze nem volt elég. Előbbi számon kérte Max Mosley FIA-elnökön, hogy a versenyzői eligazításon súlyos szankciókat ígért hasonló esetben, a kanadai szerint pedig ez a büntetés „nem jelent semmit.” Az FIA Mosley elmondása szerint azért nem tiltotta el Schumachert legalább néhány futamtól az 1998-as szezon elején, mert a jövőre nézve ez sem lett volna elrettentő, mondván, egy pilóta akárhány versenyt feláldozna a következő idényből a világbajnoki címért cserébe.

Schumacher a győzelmeit és dobogós helyezéseit megtarthatta, de az azokért járó pontokat nem

A büntetés emellett figyelembe vette, hogy Schumacher reakciója ösztönös volt, és nem előre kitervelt szándékkal történt – Hill természetesen ezt is vitatta –, illetve az FIA azzal is érvelt, hogy amennyiben mindkét pilóta kiesik, akkor is ez lett volna a büntetés, azaz Schumachertől utólag elvették volna a világbajnoki címet, ami így azért már jóval súlyosabb szankciónak számít. Ezzel kapcsolatban Villeneuve adott hangot a kételyeinek.

A nem hivatalos álláspont szerint egyébként az FIA azért lett volna szigorú abban az esetben is, ha Schumacher lesz a világbajnok, mert aggasztó tendencia kezdett kirajzolódni: a 97-est is beleértve a legutóbbi kilenc évből négyben dőlt el utolsó futamos ütközéssel a vb-cím sorsa. Azóta egyébként egyszer sem – bár 2021-ben sokan meg mertek volna esküdni rá, hogy Max Verstappen nekimegy Lewis Hamiltonnak –, így az FIA tulajdonképpen sikerrel járt.

Miért ment neki Villeneuve-nek?

Hogy Schumacher miért csinálta azt, amit csinál, arról sokféle álláspont napvilágot látott már. Ross Brawn szerint ez egyszerűen egyfajta vészhelyzeti válaszreakció volt Schumachernél, ami olyan, nagy nyomással járó helyzetekben tört elő belőle, amelyekben minden veszni látszott. Hogy nem előre kitervelt cselekedetről volt szó, a német pilóta utólagos reakciója is alátámasztja.

„Michael ráfordult Jacques-ra és megpróbálta kiütni őt – emlékezett vissza Brawn a Race to Perfection című dokumentumfilm-sorozatban. – Michael hibája volt, és nem kellett volna ezt tennie. Érdekes módon, amikor visszatért a bokszba, teljesen más elképzelése volt a történtekről. Egészen addig, amíg nem látta a visszajátszást, és rá nem jött, hogy mi történt valójában.”

„Úgy jött vissza, hogy azt mondta, »ki kell záratnunk Villeneuve-öt«, én viszont azt feleltem, »Michael, meg kellene nézned a visszajátszást, mert attól tartok, hogy nagyon nem ez történt.« Megnézte, majd elcsendesedett. Rájött, hogy nem igazán úgy történtek a dolgok, ahogyan ő azt a pilótafülkében gondolta.”

„Nem tudom, hogyan írjam körül, ez egyfajta ösztönös reakció volt a részéről – ecsetelte a történteket immár a Beyond the Grid podcastban Brawn. – Olyan nagy volt a nyomás. Megnyerhette volna a bajnokságot, ezen a futamon pedig különösen frusztrált lett, mert Frentzen a verseny nagy részében szórakozott vele. Szerintem Michael gyorsabb volt Villeneuve-nél. Nagyon komplex futam volt, és minden ebben a rendellenes viselkedésben tört felszínre.”

Együtt buliztak, de Villeneuve hátsó szándékot sejtett

A jerezi futam után a Williams-csapat annak rendje és módja szerint ünneplésbe kezdett, Adam Cooper újságíró révén pedig azt is megtudhattuk, hogy Eddie Irvine-nak sikerült kicsempésznie kettőt a Willi Weber (Schumacher menedzsere) által a bajnokavatásra legyártott „Michael Schumacher 1997 Forma-1-es világbajnoka” feliratú sapkából, Cooper pedig az egyiket odaadta Jock Clear-nek, aki ezután a fejfedővel parádézott a paddockban.

A szóban forgó sapka:

Az ünneplés később a Renault búcsúrendezvényén, egy Jerez melletti nightclubban folytatódott, ahová Cooper Villeneuve társaságával érkezett. A bulit azonban nem sokkal éjfél után lelőtték, a jelen levők viszont továbbra is szomjasak voltak, ezért taxiba szálltak, és visszamentek Jerezbe. Menet közben fontolóra vették, hogy beugranak a Marlboro szezonzáró bulijára, erre azonban nem volt lehetőségük, időközben ugyanis annak is vége lett, aminek bizonyítékául szolgált, hogy már egy város melletti körforgalomban összetalálkoztak Schumacherrel, Irvine-nal és a Ferrari csapat több tagjával, amint ők is új bulihelyszín után kutattak.

A Williamsnél előkerültek a sárga parókák

Egy kis eszmecsere után a felduzzadt társaság arra jutott, hogy visszamennek a hotelba, és ott folytatják a partizást. Ám amint megérkeztek, szomorúan konstatálták, hogy a hotel bárja is bezárt, és Villeneuve, illetve Schumacher unszolására sem nyitották ki. Így aztán az a döntés született, hogy mindenki menjen fel a szobájába, ürítse ki a minibárt, annak tartalmát pedig hozza le. Ennek eredménye az lett, hogy a recepció nagy márványasztala hamarosan megtelt csavaros kiflikkel (kis üveges vodkákkal, whisky-kkel és ginekkel), és kezdődhetett a buli.

Végül, amikor már kicsit kezdett elszabadulni a pokol, a hotel vezetése mégis kinyitotta a bárt, de mivel a személyzet már hazament, Villeneuve és Schumacher állt be csaposnak, utóbbi pedig még egy sárga parókát (a Williams tagjai ebben ünnepeltek, utalva Villeneuve szőke frizurájára) is kapott. „Húszan voltunk, de olyan hangosak, hogy végül odaadták a bár kulcsait. Valaki biztosan fizetett érte” – emlékezett vissza Villeneuve.

A rögtönzött buliból ezután valódi buli lett: Irvine lehozta a gitárját és elkezdett Pink Floydot játszani, Schumacher fizioterapeutája pedig egy dobozból csinált rögtönzött dobot. A kétszeres világbajnok Cooper elmondása szerint eközben nevetgélt és próbált valamiféle csevejt kezdeményezni Villeneuve-el, aki kissé vonakodónak tűnt. „Totálisan furcsa volt, de volt oka” – mondta Villeneuve.

Schumacher nem emlegette fel a balesetet, helyette „Az egész arról szólt, hogy élvezzük az estét és a pultozást, italokkal szolgálva ki mindenkit. Nagyon jól szórakoztunk, színészekként játszottuk a szerepünket. Biztos vagyok benne, hogy [Schumacher] egy része jól szórakozott, mert élvezte, hogy bulizhat. Akkor azt gondoltam, milyen klassz, mert én is ugyanezt tettem volna. »Rendben, legyőztél.« Fogalmam sem volt róla, hogy mi jön ezután.”

Cooper szerint végül szép lassan visszaszállingóztak az emberek a szobájukba, és már csak négyen maradtak: ő, Villeneuve, Schumacher, és a német pilóta két barátja. Megvárták a reggelit, majd Villeneuve egy szemernyi alvás nélkül, reggel 8-kor elindította a napot, mert várt rá egy halom interjú és szponzori kötelezettség. „A felvétel kemény volt, de a világbajnoki cím megnyerése után, egy átbulizott éjszakát követően is ki lehetett bírni. 26 éves voltam, ma ez már lehetetlen lenne. Éjfélkor ágyban lennék.”

Villeneuve tehát abban a tudatban hagyta el Jerezt, hogy Schumacherrel legalább valamelyest jó hangulatban zárták le a feszült évet. Néhány nappal később azonban az egyik német újságban fotók jelentek meg a hotelban rendezett partiról, amelyeken Villeneuve és Schumacher volt látható, ahogy gondtalanul buliznak a bárpult mögött, mintha mi sem történt volna. Cooper állítása szerint csak egyetlen fényképezőgép volt a teremben, méghozzá Schumacher egyik bizalmasánál. Villeneuve 20 évvel az eset után pedig levonta a következtetést: „Ez volt az ő átverése, hogy fényképeket készítenek, és így tálalják a valóságot. Az ő verziója az volt, hogy »Ez majd megmutatja, hogy semmi rosszat nem tettem a versenyen. Nézzétek, barátok vagyunk!« Ezért voltam dühös. Egyáltalán nem számítottam erre.”

Michael Schumacher őrült módjára tudott bulizni – ruhákat szaggatott le másokról

Hogy valóban ez volt-e a cél, és hogy Schumachernek volt-e köze a képek megjelenéséhez, az alighanem már soha nem derül ki, mindenesetre a német pilótáról több olyan bulizós sztori is fennmaradt, ami bizonyítja, hogy szerette rendesen kiengedni a gőzt egy-egy fárasztó szezon végén, így aligha azért bulizott, mert a saját renoméjának helyreállítása járt a fejében.

Többek között a Netflix által róla készített dokumentumfilmben is szerepet kap ez az énje: felesége, Corinna Schumacher elmondása alapján mindig elsőként érkezett, és utolsóként távozott a bulikról. A filmben nem mellesleg olyan felvételek is láthatóak, amelyeken Schumacher együtt karaokézik azzal a David Coulthard-al, akivel az 1998-as spái ütközésük után jó ideig nem volt felhőtlen a viszonya, Coulthard pedig saját maga ecseteli, hogy miként szivaroztak és Bacardi-kóláztak.

Schumacher egyébként azóta többször kijelentette, hogy ha egy valamit másképp csinálhatna a pályafutása során, az a 97-es jerezi ütközés lenne, ami után saját bevallása szerint az alvással is gondjai voltak, annyira bántották a történtek. Azok a történtek, amelyekkel a sajtó egészen az 1998-as szezon kezdetéig foglalkozott, mert utána már a Häkkinen-Schumacher párharc uralta a szalagcímeket.

Schumachernek pedig még bőven volt alkalma úgy bulizni a szezon végén, hogy saját világbajnoki címét ünnepelte, miközben Villeneuve többé futamot sem nyert, noha az 1997-es után még hét és fél szezont töltött a Forma-1-ben. Végleg a 2006-os idény közben mondott búcsút a királykategóriának, miután a BMW-Sauber istálló a Német Nagydíj után kirúgta.

Copyright © 2024 TRP Media Holding Kft.