back to top
KezdőlapEnduranceLotterer 12 év után világbajnok újra, de mégis Buemi és a Toyota...

Lotterer 12 év után világbajnok újra, de mégis Buemi és a Toyota hőstettét ünnepli a WEC

-

A Porsche lett az első gyártó, amelynek sikerült letaszítania a Hosszútávú Világbajnokságban sokáig uralkodó Toyotát az egyik trónról – a versenyzői titulust a #6-os autó a papírformának megfelelően behúzta Bahreinben, ám Sébastien Buemi óriási felzárkózással megtartotta a gyártói címet a japánoknak.

Elméletben még háromesélyes volt az egyéni címért folyó versenyfutás a 8 órás bahreini szezonzáró előtt, ám az idény során egyedüliként két versenyt is nyerő #6-os Porsche előnye André Lottererrel, Kévin Estre-rel és Laurens Vanthoorral már 35 pont volt a #7-es Toyota és 37 az #50-es Ferrari előtt, s mivel a győzelemmel és a pole-lal maximálisan 39 egység volt gyűjthető a hétvégén, a két kihívónak mindenképp nyernie kellett, bízva a Porsche botlásában, hogy esélyük legyen a fordításra.

Utóbbi bekövetkezett ugyan, hiszen Lottererék csak a 11. helyen, a pontzónán kívül értek célba, miután a rajt utáni pozícióvesztések tetejében az utolsó órában még két büntetést is összeszedtek, ám ezzel együtt sem volt veszélyben a bajnoki címük. A #7-es Toyota ugyanis a harmadik órában az üzemanyagrendszer meghibásodása miatt kiesett, az #50-es Ferrarinak pedig Charles Milesi megpördülő Alpine-ja okozott defektet, így csak a 12. helyen ért célba.

Vanthoor és Estre először lettek egyéni világbajnokok a WEC csúcskategóriájában (utóbbinak a GT-kategóriából már van egy vb-címe 2019-ből), Lotterer viszont másodszor ülhetett fel a trónra azt követően, hogy a WEC megalakulásának első évében, 2012-ben egyszer már bajnok lett az Audival. Egyúttal Brendon Hartley után ő a második versenyző a WEC-ben, aki két különböző gyártóval is megnyerte az összetettet. A német pilóta 42 éves, az autóversenyzés igazi polihisztora, aki a jövő évben már nem lesz tagja a Porsche gyári csapatának, ellenben a Formula E-be való visszatérését rebesgetik.

A bahreini szezonzáró azonban az egyéni csata izgalommentessége ellenére is tartogatott feszültséget, hiszen a gyártók bajnokságában jóval szorosabb volt az állás: a Porsche 10 ponttal vezetett a Toyota, és 27-tel a Ferrari előtt, a japánoknak pedig egy győzelem elég lett volna a fordításhoz, hiszen a pontversenybe itt csak a legjobb helyen célba érő autó eredménye számít bele.

A pole-t megszerző #8-as Toyota vezetett is a verseny elején Sébastien Buemivel, ám az egyik LMGT3-as Corvette 17 perc elteltével egy lekörözés során hátulról hozzáért és kiforgatta őt. A Toyota így alaposan visszaesett, még akkor is csak a 10. helyen állt, amikor Buemi visszavette az utolsó etapra az autót, amin Hartley-val és Hirakava Rióval osztozott. 90 perc volt még hátra ekkor, és a svájcinak innen sikerült egy biztonsági autós újraindítás után visszaverekednie magát az élre. Amikor megérkezett a versenyben vezető #5-ös Porsche mögé, előállt az a helyzet, hogy a két gyártó nemcsak a győzelemért, de a bajnoki címért is harcolt, Buemi azonban gyorsabb volt Matt Campbellnél, így végül nagy előnnyel húzta be az első helyet.

A Hosszútávú Világbajnokság az a szakág, ahogy a gyártói bajnoki cím talán még értékesebbnek is számít az egyéninél, így a Toyota garázsában nagyobb volt az ünneplés, mint a Porschénál. A japánokat így továbbra sem sikerült letaszítani a trónról a hypercar-korszakban, s zsinórban már a hatodik bajnoki cím került hozzájuk a WEC-ben.

Az új LMGT3-as kategóriában mindkét bajnoki címet a litván színeket képviselő Manthey PureRxcing Porsche 911-ese szerezte meg, a volánnál az osztrák Klaus Bachlerrel, a német Joel Sturmmal, és igazi kuriózumként a Szent Kitts és Navis-i zászló alatt induló, de születése szerint fehérorosz Alex Alykhinnel.

Egy világbajnokság már elmenekült a katasztrófa sújtotta Valenciából, elfeledett pályát talált helyette