Egy dobogós sorozat és egy dobogótlan sorozat is megszakadt, egy másik pedig még el sem indult. Egy halom statisztikai érdekességet szállított a Kanadai Nagydíj – némi kitekintéssel a szintén hétvégén lezajló Le Mans-i 24 órásra.
Montrealban új dobogóst avatott a Forma–1 a harmadik helyen célba érő Andrea Kimi Antonelli személyében, akinek eredménye több szempontból is különleges.
18 évesen és 294 naposan ő lett a sport történetének harmadik legfiatalabb dobogósa, csak 2016-ban Max Verstappen és 2017-ben Lance Stroll állt pódiumon ennél is fiatalabban, Antonelli nagyjából két hónappal csúszott le arról, hogy megdöntse a rekordot.
A Mercedes pilótájának 10 futamra volt szüksége, hogy elérje az F1-es dobogót, a jelenlegi mezőny tagjai közül csak ketten voltak nála gyorsabbak: Lewis Hamilton, aki ugyebár már legelső versenyén harmadik lett, valamint Stroll, akivel ez a nyolcadikon történt meg.
Ebben az évszázadban pedig rajtuk kívül még Juan Pablo Montoyának (az 5. futamán), Tiago Monteirónak (9.), Robert Kubicának (3.), Nelson Piquet Jr.-nak (10.) és Kevin Magnussennek (1.) sikerült tíz futamon belül dobogóra állniuk, Antonelli tehát a nyolcadik ilyen az elmúlt negyedszázadból.
De talán mindezeknél különlegesebb, hogy milyen zászló jelent meg a Mercedes pilótája mögött a dobogón: a 2009-es Japán Nagydíjon a Toyotával Jarno Trulli volt mostanáig a legutolsó olasz, aki az első három között ért célba egy futamon, Antonelli így most egy közel 16 éves hiátust szakított meg. Ez volt a leghosszabb dobogómentes periódusuk az olaszoknak, bár 1966 és 1975 között is lepergett már így kilenc év.
A következő cél, amit Antonelli elérhet, az az első olasz győzelem Giancarlo Fisichella 2006-os Maláj Nagydíjon aratott sikere óta. És majd utána esetleg beszélhetünk róla, hogy legfőbb ideje már Alberto Ascari és 1953 óta az első olasz világbajnoknak.
A McLaren-ütközés megismétli önmagát
Oscar Piastri a negyedik helyen ért célba, ezzel megszakadt a dobogós sorozata, éppen kritikus pillanatban, hiszen nyolcas szériánál tartott, és már csak egy kellett volna neki ahhoz, hogy beállítsa a mindenkori McLaren-rekordot, amit Hamilton tett le a pályára – ma is észbontó belegondolni – legelső kilenc F1-es versenyén, 2007-ben.
Hamiltont így nem neki, hanem csapattársának, Lando Norrisnak sikerült jobban megidéznie, méghozzá a futam végén történt balesettel. A két McLaren ütközése ugyanis kísértetiesen hasonlított ahhoz, amikor 2011-ben – a leghosszabb F1-es futamon – ugyanezen a helyen Hamilton próbált hasonló módon túljárni a testvérautót vezető Jenson Button eszén, de ő is ugyanígy a falban kötött ki és kiesett a versenyből.
Bár ez az ütközés nélkül is megtörtént volna a Mercedes kettős dobogója révén, de a McLaren idén először zárt olyan futamot, amelyen nem növelte előnyét a bajnoki pontversenyben – 22 egységgel zárkózott a legközelebbi üldöző, amely a Ferrari helyett most már ismét a Mercedes. És egyúttal az első McLaren-mentes dobogó is volt ez idén.
Ha már Hamilton és a dobogó többször is szóba került, ők ketten egyelőre taszítják egymást, a brittel most először történt meg a karrierjében, hogy az első tíz futam mindegyikén hiányzott a díjátadóról – 2009-ben és tavaly legalább tizedikre ez összejött.
Meglehetősen ritkán fordult elő, hogy egy versenyző a Ferrarival teljesített első tíz futamán lemaradjon a pódiumról (ezt itt fejtegettük részletesebben is), az viszont nem annyira kirívó, hogy egy Ferrari-pilóta egy egész szezont is dobogó nélkül zárjon: Felipe Massa 2011-ben (sőt, majdnem egy teljes kétéves perióduson át), Kimi Räikkönen pedig 2014-ben járt így. És Hamiltonnak még bőven van ideje tenni azért, hogy erre a listára már ne kerüljön fel.
Szoros befutó kétes értékkel
Ez volt a 14. alkalom, hogy egy F1-es futamot biztonsági autós periódus alatt intettek le (plusz tavaly Bakuban VSC alatt). A legutóbbi eset a 2023-as Ausztrál Nagydíjon történt, ami azzal lett híres, hogy megrögzötten el akarta kerülni a versenyirányítás a biztonsági autós befejezést, ezért kétszer is piros zászlót rendelt el a végjátékban, de végül aztán mégis biztonsági autó mögött kellett levezényelni a befutót.
Montreal a legfogékonyabb a safety caros végkifejletre, hiszen ez az első pálya, ahol ez már harmadszor fordult elő az 1999-es és a 2014-es verseny után.
Rendkívül szoros befutót sugall, hogy a célban csupán 0,228 másodperccel követte a második helyezett Max Verstappen a győztes George Russellt. Persze tudjuk, hogy nem volt semmiféle csata, hiszen visszafogott tempóval, előzési tilalom mellett gurult el a kockás zászlóig a mezőny. De akárhogy is, ez lett a 17. legkisebb különbséggel megnyert futam az F1 történetében. A legutóbbi eset, amikor ennél is kevesebbel, egész pontosan 179 ezreddel nyert valaki, meh… a 2023-as Ausztrál Nagydíjon történt, amiről fentebb írtuk, hogy szintén biztonsági autó mögött ért véget. Na, viszont a legutóbbi olyanon, ami versenytempóban zárult, ott tényleg öldöklő volt a verseny: a híres 2005-ös San Marinó-i Nagydíj, ahol Michael Schumacher 215 ezrednyi távolságból hajszolta be a célba Fernando Alonsót.
Együtt veszítünk, külön nyerünk
Emlékezzünk még meg a Williams 2019-es, konstruktőri utolsó helyezett csapatának pilótapárosáról, akik ezen a hétvégén mindketten versenyt nyertek: Russell a Kanadai Nagydíjat, Kubica pedig a Le Mans-i 24 órást.
Na de vajon történt már olyan korábban is, hogy egykori F1-es csapattársak egyike F1-es versenyt, a másik pedig Le Mans-t nyert ugyanazon a napon? Hát persze, az autósportban mindenre is van példa! 2005-ből találhatjuk a legutóbbi ilyen esetet, amikor június 19-én Jyrki Järvilehto a Le Mans-i trófeát megszerző Audi R8-as egyik versenyzője volt, miközben Michael Schumacher Indianapolisban megnyerte azt a bizonyos Michelin-botrányos, hat autó részvételével zajló USA Nagydíjat (amire Monteiro dobogója kapcsán is volt már utalás ebben a cikkben). JJ Lehto és Schumacher pedig bizony négy futam erejéig csapattársak voltak 1994-ben a Benettonnál.
„Kínos”, „pitiáner”, „kicsinyes” – Toto Wolff beleszállt a Red Bullba, de megvédte Verstappent