A Ferrari helyettes csapatvezetője igyekezett eloszlatni egy az F1-es közvélemény fejében létező misztikumot arról, hogy lehet-e kifejezetten egy „versenyzőre fejleszteni” a versenyautót.
Az idei Forma–1-es szezonban újra népszerű téma, hogy egyes versenyzők főként amiatt tudnak jobban szerepelni csapattársuknál, mert az autó az ő igényeiket szem előtt tartva lett építve. Ennek legékesebb példájaként a Red Bullt szokás emlegetni, amellyel Max Verstappen évek óta beárnyékol bárkit, aki a másik garázsban foglal helyet, az autó vezethetőségét pedig feláldozták a teljesítmény oltárán, tudva, hogy a holland ígyis-úgyis képes megbirkózni a feladattal.
De felmerült ez a Ferrarinál is, ahol Charles Leclerc az időmérőkön 8:4-re, dobogós helyek számában 4:0-ra vezet Lewis Hamiltonnal szemben a szezon féltávjánál. Persze a Scuderián nem is kérhető számon, hogy a monacói miért boldogul jobban az autóval, hiszen ő már hetedik éve a csapatnál versenyez, míg Hamilton teljesen új közegbe csöppent, s saját elmondása szerint is rengeteg folyamatot újra kell tanulnia az autóban és azon kívül is, amik máshogy működnek, mint a Mercedesnél.
Mindazonáltal okkal lehet azt hinni, hogy a 2026-os Ferrari karakterére Hamiltonnak már nagyobb ráhatása lesz, aki egy nemrég elejtett mondata szerint már dolgozik is ezen a karosszéria fejlesztését vezető Loic Serrával, aki hosszú időn át a Mercedesnél is kollégája volt.
Nemrég a korábbi versenyző, Juan Pablo Montoya is amellett érvelt, hogy a Ferrarinak muszáj Hamiltonra fejlesztenie a következő autóit, hiszen enélkül semmi értelme nem volt őt a csapathoz vinni, és a bajnoki címek nélkül lepergő évek bizonyítják is, hogy az eddigi irányvonal nem megfelelő.
Semmi nem lesz a Ferrariból, amíg nem Hamiltonra fejleszti az autót?
Ezekre a véleményekre is reagáltatta most az Auto Motor und Sport a Ferrari helyettes csapatvezetőjét, Jerome d’Ambrosiót, aki szerint viszont az az állítás, hogy egy csapat képes kifejezetten egyik vagy másik pilótája köré építeni az autót, puszta népi hiedelem.
„Nem lehet azt olyan egyszerűen kijelenteni, hogy az autó egy bizonyos igényt észben tartva lett fejlesztve. A fejlesztést elsődlegesen mindig az mozgatja, hogy elérjük a maximális teljesítményt. Loic és a csapata egyszerűen a lehető leggyorsabb autót akarja megépíteni, ehhez pedig objektív paramétereket kell figyelembe venniük” – fogalmazott d’Ambrosio.
„Csak a második szakaszban kerül sor arra, hogy fontolóra vegyük, mire van szükségük a versenyzőknek. Sokféle eszközzel lehet őket segíteni abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az autóhoz a vezetési stílusukkal, ekkor kerül sor a finomhangolásokra.”
„Fontos a csapat számára, hogy évente néhány alkalommal leüljünk mindkét versenyzővel, amikor minden igényüket meghallgatjuk. Ekkor felmerül a kérdés, hogy amire szükségük van, az hogyan fordítható teljesítménnyé. És általában kiderül, hogy a kettőjük kívánságai igazából nagyon hasonlóak. A tény, hogy Loic éveken keresztül dolgozott Lewisszal a Mercedesnél, segíti a kommunikációt, dee Loicnak szintén nagyon jó a kapcsolata Charles-lal.”