Damon Hill öt éven át erősítette az F1-es Williams istállót (egy évig tesztpilótaként, majd négy szezonon át versenyőként), ám elmondása szerint ez idő alatt egyszer sem tudott normális párbeszédet folytatni a csapat legendás alapítójával és vezetőjével.
Meglepő beismerést tett Damon Hill, 1996 világbajnoka, amikor arról beszélt, hogy soha nem tudott normális párbeszédet folytatni a Forma–1 egyik legendájával, Frank Williamsszel. A Williams istálló alapítójaként és csapatfőnökeként 1992 és 1996 között Hill főnökeként tevékenykedő Frank Williams a 22-szeres futamgyőztes szerint nagyjából két szó után megnémult, amikor beszélni próbált vele.
„Soha nem tudtam beszélgetni Frankkel – nyilatkozta a The Guardiannak Hill, amit a PlanetF1 szemléz. – Az emberek szokták mondani, hogy beszélgettek Frankkel és imádnivaló volt, én pedig ilyenkor azt kérdeztem: »Tényleg?« Én két szót nem bírtam kihúzni belőle, mielőtt csöndben maradt és elkezdte bámulni a teáját. Akkor megkérdeztem, hogy »Akarod, hogy most elmenjek?«”
A 2021-ben elhunyt Frank Williams híres volt arról, hogy keményen bánt a versenyzőivel, de Hill ezt nem rója a szemére. „Nem ítélhetsz el valakit, mert ezt csinálja, miközben egy hatalmas céget kell irányítania. Szerintem érzett valamit. Nem bűntudatot, de kényelmetlen volt számára ezt tennie velem. Később valami olyasmit mondott, hogy »Meg kellett volna tartanunk.« Kicsit késő volt, de azért értékeltem. Mondott néhány szép dolgot rólam, miután eljöttem. Kemény fickónak nevezett, ami Franktől dicséret.”
A furcsa távozás
Hill végül 1996-ban, világbajnokként jött el a Williamstől, de nem önszántából tette ezt, Frank Williams ugyanis még a szezon közben a tudtára adta, hogy bármilyen eredményt is ér el, mennie kell. A korábbi sormintát elnézve akár azt is mondhatnánk, semmi meglepő nem volt ebben, hiszen 1992-ben Nigel Mansell, 1993-ban pedig Alain Prost hagyta el a csapatot az év végén vb-címmel a zsebében.
Düh, sokk, szomorúság – a mai napig szorong apja halála miatt az F1-es világbajnok
A Williams végül már három futammal a szezon vége előtt, Spában közölte Hill-lel a rossz hírt, amit azzal indokoltak, hogy menedzsere, Michael Breen túl sok pénzt követelt neki. „Frank Williams felhívott, hogy elmondja, többé nem akar Damon szerződéshosszabbításáról tárgyalni, és nem indokolta meg a döntést. Damon nagyon szeretett volna a Williamsnél maradni, a csapat pedig azt a benyomást keltette, hogy nagyon meg akarja tartani őt. Aztán mindenféle magyarázat nélkül váratlanul véget vetettek a tárgyalásoknak” – nyilatkozta Breen 1996-ban, amit Hill később cáfolt, mondván boldogan elfogadta volna ugyanazt a fizetést a következő szezonra.
A valóságban azonban Hill sorsa már az 1996-os szezon előtti télen megpecsételődött, amikor a Williams szerződtette az 1997-es idényre Heinz-Harald Frentzent, és ezzel végérvényesen magára haragította sztártervezőjét, a csapattal kapcsolatos fontos döntésből ismét kihagyott Adrian Newey-t, akinek nem mellesleg a szerződésében is benne volt, hogy beleszólása van a hasonló ügyekbe.
Frank Williams és Patrick Head azonban a feje fölött határoztak, ami az istálló történetének egyik legnagyobb hibájának bizonyult, hiszen Newey 1997-ben átigazolt a McLarenhez, miközben a Williams még világbajnok lett az általa tervezett FW19-cel. A mai napig ez a grove-iak utolsó vb-címe, miközben Newey azóta a McLarennel két egyéni és egy konstruktőri, a Red Bull-lal pedig nyolc egyéni és hat konstruktőri vb-címet nyert.
Hill egy újságírótól tudta meg
Noha a fentebbi interjúban az 1996-os világbajnok általánosságban beszélt arról, hogy nem tudott párbeszédet kezdeményezni a főnökével, ami az 1992 és 1996 közötti időszak egészére igaz lehetett, az valószínűleg nem lehetett véletlen, hogy utolsó évében Frank Williams nem volt vele bőbeszédű, hiszen vélhetően ő sem érezte jól magát attól, hogy miközben Hill maradni akart, már a szezon előtt megegyeztek az utódjával.
Noha csak az augusztus végi Belga Nagydíjon közölték vele, hogy távoznia kell, Hill már egy hónappal korábban, a Német Nagydíjon sejthette, hogy valami készül. „Kissé felkavaró volt arra érkezni a Williams motorhome-jába, hogy az Autosport magazin legutóbbi száma (amit valaki gondosan ott felejtett) azt írja, hogy az év végén kitesznek. És én még azt gondoltam, hogy minden annyira jól megy! Az első gondolatom az volt, hogy egy újságíró megpróbál kreálni egy sztorit, mert éppen nem sok minden történt. Találkoztam Andrew Bensonnal, a cikk szerzőjével és keményen nekiestem. Úgy éreztem, elképesztően hazafiatlan másik britként megpróbálni kihúzni alólam a szőnyeget, miközben a világbajnoki cím megnyerése felé tartok, de természetesen egy újságírónak kötelessége utánamenni bármilyen sztorinak, ami szembe jön vele, és mint kiderült, neki volt igaza” – idézte fel önélerajzi könyvében Hill a történteket.
Az 1997-re végül az Arrows-hoz szerződő pilóta azt is felelevenítette, hogy évekig azt gondolta, az 1995-ös szezon második felében mutatott pocsék teljesítménye és hozzáállása lett a veszte, ám utólag vált világossá, hogy Frank Williams már előre gondolkodott, és az F1 Michael Schumacher berobbanása okozta németországi népszerűség-növekedésére reagálva német pilótát akart, ami már csak azért is jól jött, mert a Renault 1997 végén kiszállt (Williams ezt már 1996-ban tudta), a grove-i istálló pedig végül 1999-ben megállapodást kötött a BMW-vel. Más kérdés, hogy akkor már nem a Williamsnél mindössze két szezont lehúzó Frentzen, hanem Ralf Schumacher volt az istálló német versenyzője.