Olasz sajtóhírek szerint nagy dobásra készül a motorjával a Ferrari 2026-ban.
Miközben a csapatok sem igazán tudják, hogy mivel készül a másik, az általános vélekedés szerint a Mercedes várhatja majd a legerősebb helyzetből a 2026-os szabályreformokat, legalábbis, ami az erőforrást illeti. A Motorsport Global olasz kiadása azonban most arról ír, hogy a Ferrari V6-osa „rendkívül extrém”, és a 3D-nyomtatással készült hengerfeje új ötvözetekből áll, ami lehetővé teheti a 2026-os autó kisebb hűtőkkel való tervezését.
A szaklap információi szerint az Audihoz tartó Wolf Zimmermann korábban még egy acélból készült hengerfejet is tesztelt, de végül visszatértek az alumínium alapú megoldáshoz, ám a V6-os motor most olyan anyaghasználattal készül, amely extrém módon feszegeti a határokat, ugyanakkor a megbízhatósága továbbra is kérdéses.
Ami a 3D-nyomtatott hengerfejet illeti, a Ferrari (és más csapatok) már régóta nem hagyományos öntéssel készítik a hengerfejet, hanem Additive Manufacturing (additív gyártás, azaz 3D-nyomtatás) segítségével. Pontosabban a DMLS technológiát (Direct Metal Laser Sintering) alkalmazzák – ez egy nagy teljesítményű lézerrel működő eljárás, amely rétegről rétegre olvasztja össze a fémporokat, így bonyolult geometriájú, kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező alkatrészeket lehet gyártani. Ez a technológia lehetővé teszi különféle fémek (pl. alumínium, réz) és szervetlen anyagok (pl. kerámia) kombinálását, ami végtelen kutatási lehetőségeket nyit meg. A Ferrari motorja már egy ideje megy a tesztpadon, ahol a fő cél a megbízhatóság elérése.
Enrico Gualtieri, a motorfejlesztés technikai igazgatója maximálisan ki akarja használni azt az előnyt, hogy a Ferrari egy helyszínen készíti a kasztnit és az erőforrást, ami lehetőséget ad nemcsak a tökéletes elrendezésre, hanem radikális megoldások bevezetésére is. Davide Mazzoni, a belső égésű motor (ICE) részleg vezetője és csapata eközben olyan hengerfejet fejlesztett, amely magasabb nyomás alatt, nagyobb üzemi hőmérsékleten működik, mint amit eddig megszoktunk. A különleges por-ötvözetek kombinációja révén olyan motort szeretnének homologizálni, amely jobban bírja a terhelést, és hatékonyabban vezeti el a hőt.
A Ferrari tehát a teljesítményt keresi, de emellett törekszik a jobb hőhatékonyságra is – hasonlóan ahhoz, amit a McLaren az MCL39-es modellnél végletekig vitt, sokkal zártabb karosszériát tervezve, mint például a Mercedes W16-os esetében.
2026-tól a Forma–1-es autók minimumsúlya 768 kg lesz, miközben az új motorok tömege szabály 150 kg, ami 30 kg-mal több, mint a mostaniaké. Tehát aki a minimumsúlyt szeretné elérni, annak 60 kg-ot kell spórolnia az autó tömegéből, ami gyakorlatilag lehetetlen. Persze törekedni kötelező rá, a Ferrari pedig a hírek szerint a hűtők méretének csökkentésével és ezáltal karcsúbb oldalszekrényekkel spórolna.