Az FIA együléses kategóriákért felelős igazgatója elárulta, készek voltak lépni annak érdekében, hogy a rajongók szorosabb és izgalmasabb versenyeket láthassanak, ám nem kapták meg az F1-es csapatoktól az ehhez szükséges támogatást.
Amikor a 2022-es szezonban bevezetésre kerültek a Forma–1 utóbbi négy évét meghatározó szívóhatású autók, azzal a céllal jöttek, hogy javítsanak a versenyzés minőségén és csökkentsék az előző szabályrendszerben az egymás követését megnehezítő jelenségeket. Ez meg is történt, a turbulens levegő hatása 2022-ben jelentősen csökkent és könnyebb lett közel maradni az elöl haladóhoz, ám ahogy teltek az évek, a csapatok megoldásai úgy rontottak a helyzeten.
Nikolas Tombazis, az FIA együléses kategóriákért felelős igazgatója visszatekintve ezért úgy vélte, noha összességében jó irányba változtak a dolgok, van, amiben nem végeztek tökéletes munkát. „Úgy gondolom, hogy a legtöbb cél tekintetében jelentős lépést tettünk a helyes irányba, de semmiképpen sem állítanám, hogy mindenben teljes sikert értünk el, ezért nem adnék magunknak jeles osztályzatot. Inkább egy négyest vagy hármast adnék” – idézi a görög származású szakembert az Autosport.
Tombazis szerint noha a költségplafon 2021-es bevezetése nagyon megnehezítette az FIA dolgát a szabályok betartatásában, az utóbbi évek megmutatták, hogy jó döntés volt meglépni ezt. „Őszintén szólva már el sem tudjuk képzelni, hogy ne legyenek pénzügyi szabályok. Szerintem ez egyértelmű siker volt – mondta, majd rátért arra, hogy a versenyzés minőségének javításában már nem ennyire egyértelmű a helyzet. – A technikai oldalról az autók valóban eljutottak arra a szintre, hogy közelebbről tudjanak egymással versenyezni. Ahol azonban nem adunk magunknak maximális pontszámot, az az, hogy volt néhány – nem nevezném őket kiskapunak –, de voltak bizonyos területek a szabályokban, amelyek túlságosan megengedők voltak. Ez lehetővé tette a csapatok számára, hogy olyan megoldásokat alkalmazzanak, amelyek kifelé irányuló légáramlást (outwash) hoztak létre.”
Arra a kérdésre, hogy pontosan mely területekről van szó, Tombazis így felelt: „Elsősorban az első szárny véglapjáról. Az első szárny véglapját eredetileg egy erősen befelé terelő (inwash) elemnek szántuk, azonban a profilok elhelyezésére és a véglaphoz való csatlakozásukra vonatkozó előírások nem voltak elég szigorúak. Ez oda vezetett, hogy a profilok inkább kifelé terelővé váltak, és sok ilyen megoldás született. A másik terület, amit erősen kihasználtak a csapatok, az első kerékdob kialakítása volt, illetve az első kerék belső oldalán található elemeké. Emellett a padlólemez szélei is ebbe a kategóriába tartoztak. Ezek voltak azok a fő területek, ahol a teljesítmény eltért a szabályok eredeti szándékától.”
Magyarán: a kezdetben jelentősen javuló követési helyzetről fokozatosan eljutottunk oda, hogy a szívóhatású autókkal is nagyon nehézzé vált szorosan tapadni az elöl haladóra. Az FIA ezért kész volt változtatni és visszaszorítani a turbulens légáramlatokat a 2024-es vagy 2025-ös szezonra, ám ehhez nem kapta meg a csapatoktól a kellő támogatást.
Már most lemondhat a 2026-os F1-es vb-címről a Ferrari és az Aston Martin
„Az általam említett területek nem újkeletűek, már két évvel ezelőtt is jelen voltak. Hogy miért nem változtattunk a szabályokon? Megpróbáltuk, de nem kaptunk elegendő támogatást a csapatok részéről. A ciklus közbeni szabálymódosításhoz megfelelő támogatás kell, ami azt jelenti, hogy a csapatok nagy részének egyet kell értenie a változtatásokkal. Nem elég, ha csak mi szeretnénk valamit” – mutatott rá Tombazis.
Hogy a 2026-ban érkező új aerodinamikai szabályokkal javulni fog-e a helyzet, arra a szakember szerint a válasz az, hogy igen. Aztán persze kérdéses, hogy a csapatok miként fognak tudni megint kiskapukat találni. „Az outwash kapcsán egyértelműen azt gondoljuk, hogy jobb lesz a helyzet, de beszéljünk erről két év múlva, és remélhetőleg akkor majd azt mondhatjuk, hogy minden rendben volt, és mindannyian mosolyogni fogunk” – mondta Tombazis.