csütörtök, június 30, 2022
F1 - 🇨🇦 Kanadai Nagydíj
F1 - 🇬🇧 Brit Nagydíj
DTM - 🇮🇹 Imola 1. verseny
WTCR - 🇪🇸 Aragón 1.verseny
WTCR - 🇪🇸 Aragón 2.verseny
FE - 🇲🇦 Marrakesh E-Prix
ETCR - 🇪🇸 Jarama A döntő
F3 - 🇬🇧 Silverstone sprintverseny
KezdőlapExtraA 2022-es F1-es szezon 8 fontos (szabály)változása

A 2022-es F1-es szezon 8 fontos (szabály)változása

-

A 2021-es Forma-1-es szezon nem várt izgalmakat és vitás végeredményt szült. Egy korszak zárult le, hogy aztán 2022-ben egy új éra kezdődhessen, merőben más autókkal, és pár új szabály mellett.

Vegyük hát sorra a hétvégi szezonnyitó előtt, hogy mi minden változott/változik idén az F1 világában!

1. Erőforrás és üzemanyag

-Hirdetés-

Az erőforrások alapvetően nem változnak, maradnak az 1,6 literes turbó-hibridek – ezek lecserélését 2026-ra tervezik, amikor is egy új, fenntarthatóbb üzemű motor bevezetésére lehet számítani.

-Hirdetés-

A fenntarthatóság növelése azonban már most is megjelenik a sportban, ugyanis új, E10-es üzemanyagra váltanak, annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a 2030-ra kitűzött célhoz, a nulla szén-dioxid-kibocsátáshoz.

Az E10 azt jelenti, hogy 90%-ban még fosszilis üzemanyagról beszélünk melyhez 10%-nyi etanolt kevernek. A végső cél persze egy 100%-ban fenntartható üzemanyag létrehozása.

A Forma-1 már dolgozik az újtípusú üzemanyag kifejlesztésén, mivel a sport úgy kíván környezettudatossá válni, hogy nem az elekrtomos autókban látta meg a megoldást. Elmondásuk szerint ezen üzemanyag energiasűrűsége ugyanolyan lesz, mint a korábbi fosszilisé, a benziné – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy várhatóan nem fogja lassítani az autókat.

2. Gumik

A Forma-1-es autókra kerülő Pirellik 13-ról 18 colra nőttek 2022-re, a gumik oldalfala alacsonyabb lett. Ettől azt várják, hogy kevésbé melegednek majd túl és tartósabbak lesznek, így a versenyzőknek nem kell majd azért visszavenniük a tempóból, hogy kíméljék a gumikat. Az új “alacsony profilú” gumik kevésbé érzékenyek a turbulens légáramlatoka, mikor két autó egymást üldözi. Ennek eredményeként több és szorosabb csatát is várnak a pályán.

A gumikopás így sem fog teljesen megszűnni, de ennek mértékét hivatott csökkenteni az az új kis szárnyelem is, mely az első kerekek fölé nyúlik.

2009 után visszatérnek az “aknafedő”, vagy “kukafedő” gúnynévvel illetett felni tarkaró elem is, melynek szintén van légterelő funkciója. Elsősorban az autómögött haladó másik autónak segít, mivel kevesebb turbulens levegőn kell áthajtania.

Voltak olyan aggodalmak, hogy az új abroncsok, bár növelik a versenyképességet, jelentősen lelassítják az autókat, körönként akár három másodperccel is. A tesztek után azonban a Pirelli mindössze 0,5-1 másodperces tempócsökkenséről számolt be.

Változnak a gumimelegítő paplanokra vonatkozó szabályok is. Azok már nem melegíthetik az első kerekeket 100 Celsius-fokig, csupán 70 Celsius-fokra, míg a hátsók 80 Celsius-fokról szintén 70 Celsius-fokra csökkennek. Mindezt szintén az F1 szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében határozták meg.

Nicholas Latifi, Williams
18 colos, “aknafedős” gumik, fölé hajló szárnyelemmel  |  Fotó: Williams Racing
3. Korlátozott aerodinamikai tesztek

A versenyekszorosságának növelése érdekében, egy másik lépésként a már korábban is létező aerodinamikai tesztelési korlátozások szigorodnak.

A csapatok mostantól csak korlátozott számú szélcsatorna-tesztet és áramlástani szimulációs (CFD) órát teljesíthetnek.

A CFD segítségével a csapatok virtuálisan szimulálni tudják, hogyan fog működni az autójuk a tényleges versenykörülmények között. A szélcsatornás tesztek – amelyek bár nagyon hasznosak, de nagyon drágák és energiaigényesek is – lényegében azt jelentik, hogy egy hatalmas ventilátor elé helyezik az autót, amely segít megfigyelni, hogyan fog reagálni az autó a versenypályán, menetszélben.

Ez különösen az autók idei jelentős áttervezése miatt fontos. Ráadásul a tabellán előrébb álló csapatokra vonatkozó, már meglévő korlátozások is szigorodnak. Ezeket a korlátozásokat két fázisban osztják ki: szezonkezdéskor, a tavalyi szezon eredményét figyelembe véve, valamint június 30-án.

Tavaly az előző bajnokságban ötödik helyen végzett csapat a kiosztott tesztidő 100 százalékát kapta meg, az előrébb végzett csapatok kevesebbet, a hátrébb lévő csapatok pedig többet kaptak. Az utolsó helyen álló csapat 112 százalékot kapott, míg az első helyezett csapat 90 százalékot. Idén a hetedik helyen álló csapat kap majd 100 százalékot. Az első helyezett csak 70 százalékot, míg a 10. helyezett 115 százalékot kap majd. A közte lévő csapatok öt százalékos intervallumon osztoznak.

4. Sprintversenyek

Szintén változnak a tavaly bevezetett (három versenyhétvégén kipróbált) sprintversenyek formátuma is.

Az idei szezonban három versenyhétvégén lesz sprintfutam: Emilia Romagna Nagydíj, Osztrák Nagydíj és Sao Pauló-i Nagydíj.

Míg tavaly csak az első három helyezett kapott pontot, idén a sprintfutamon az első nyolc helyezett pilóta pontot kap majd. A győztes 8-at, a második 7-et, és így tovább, a nyolcadik 1-et.

Ráadásul a tavalyitól eltérően a pénteki kvalifikáción a leggyorsabb időt futó pilóta kapja meg hivatalosan a pole pozíciót, “statisztikai célból”. Valójában a vasárnapi rajtrácsot továbbra is a szombati sprintfutam eredménye határozza majd meg.

5. Rövidebb hétvége, boxutca látogatás nélkül

A versenyek számának növekedése a csapatoknak plusz teher, amivel meg kell küzdeniük. Ezt szem előtt tartva az F1 a négynapos versenyhétvégéket háromnaposra csökkenti – legalábbis a nem sprint hétvégék esetében.

Korábban a csapatok csütörtökön médiakötelezettségeket teljesítettek, mielőtt péntek reggel két egyórás edzésre került sor. Ehelyett idén a médiakötelezettségekre péntek délelőtt kerül sor, az edzésekre pedig később a nap folyamán. Ez azt jelenti, hogy a szurkolók által kedvelt csütörtöki, boxutca látogatások megszűnnek.

Fans, rajongók, puzzle
Rajongók a Magyar Nagydíj csütörtöki boxutca látogatásán, 2019-ben  |  Fotó: Magyar Gábor
6. Alacsonyabb költségvetés

Egy másik korlátozás, amelynek célja az esélyegyenlőség biztosítása, a költségvetési korlát összegének csökkentése.

Az eredetileg 145 millió dolláros felső határt 2021-ben vezették be, hogy a nagyobb csapatok drasztikus költségvetéseit versenyképesebb szintre csökkentsék.

Ezt az összeget most 140 millió dollárra csökkentették, bár végül mégig kissé magasabb lesz, mivel ebben a szezonban nem 21, hanem 23 futamot rendeznek, vagyis valójában 142,4 millió dollár a maximum elkölthető összeg csapatonként..

A költségvetési sapka jövőre tovább csökken, amikor is 135 millió dollárra mérséklődik.

A költségvetési korlát a teljesítménykritikus kiadásokra vonatkozik: többek között autófejlesztés, üzemeltetés, alkatrészgyártás. Nem tartozik azonban a korlátozás alá például az utazás, a vendéglátás, a marketing és erőforrások költsége.

7. Újoncok

A feltörekvő fiatalok is többet kapnak a rivaldafényből. Egy új szabály szerint minden csapatnak legalább kétszer a szezon során, az első szabadedzésen egy újonc versenyzőt kell autóba ültetnie.

Újoncnak számít az a versenyző, aki még csak maximum két F1-es versenyen indult. A csapatok e két lehetőségre választhatnak két különböző versenyzőt, vagy adhatják mindkét alkalmat ugyanannak a versenyzőnek.

8. Versenyigazgató(k)

Tavaly még Michael Masi látta el a Forma-1 versenyigazgatói feladatait, azonban a szezonzárón hozott döntése nagy port kavart, melynek az lett az eredménye, pozíciójából távozni kényszerül.

2022-ben a versenyigazgató szerepet Niels Wittich és Eduardo Freitas felváltva látja majd el, őket pedig Herbie Blash állandó vezető tanácsadóként segíti majd.

Ezen kívül a labdarúgásban már ismert “videóbíró” is segíti majd a bírák munkáját.

Továbbá megszüntetik a verseny közbeni közvetlen rádiókommunikációt a versenyigazgató, valamint a csapatfőnökök között, mintegy elkerülendő, hogy valamely csapatfőnök az indokoltnál nagyobb nyomás alá helyezze a döntéshozókat.

Hirdetés
- Hirdetés -

Friss hírek